Unalom ellen

Ökrös Csaba

Az önbizalom fontos támasza a sportolónak. A siker felé vezető, rögös utat segít elsimítani. Vagy éppen megadja a minimális hitet, hogy van esély a reménytelennek látszó győzelemre. A kerékpárosok között járja a mondás, hogy mindenki verhető. Ha máshogy nem, hát pumpával. Tekintve, hogy a profi bringásokat megkíméli az élet a defektjavítástól, ezért manapság meglehetősen eszköztelenek, ha a verhetetlenek elleni küzdelem során az esélykiegyenlítés módozatait keresik. Régen minden jobb volt, gondolhatja a pumpátlan kerékpáros a vereség keserű ízével a szájában.

Az idei olasz kerékpáros körverseny mezőnyében minden versenyzőnek erős önbizalomra volt szüksége, ha el akarta hitetni magával, hogy le tudja győzni Tadej Pogacart. 

Aki a Giro d’Italia kezdetén a jövőképébe bele tudta illeszteni azt az elképzelést, hogy verhető a szlovén, annak rá kellett ébrednie, hogy ez hiú ábránd.

Az UAE csapatkapitánya kiemelkedett a mezőnyből. Hegyre fel éppen úgy követhetetlen tempót diktált, mint az időfutamokon. Imponáló állóképessége ráadásul egyedülálló robbanékonysággal párosul. Amikor Pogacar megindul, azt jobb csak diszkréten figyelni, mint megpróbálni követni. Ezt a tanulságot sokan levonhatták, amikor elsavasodva kénytelenek voltak feladni a szlovén követését. Versenytaktikailag helytelen a kalandvágynak engedni, mert abból csak a megfontoltabb ellenfelek húznak hasznot.

Pogacar versenyzésében persze nem sok újdonság volt, hiszen a kétszeres Tour de France-győztes csak azt nyújtotta, amit szokott. Meglepő talán az lehetett, hogy annak ellenére is csúcsformában kerékpározott, hogy a júliusi francia körverseny megnyerését is célul tűzte ki. Márpedig a két egymást követő háromhetes erőpróba között szűkös az idő a regenerálódásra és újból csúcsformába kerülésre. Marco Pantani 1998-ban képes volt megnyerni a Giro után a Tourt is, ez erősítheti Pogacar és csapata önbizalmát. Bár aligha az évkönyvek olvasgatásából merítenek erőt.

Nagy kérdés, hogy a szlovénnek lesz-e olyan riválisa a francia körversenyen, aki legalább megszoríthatja. A tavalyi Tour-győztes Jonas Vingegaard súlyos sérülésből lábadozik, és rajta kívül nem nagyon van olyan, aki egy jó formában lévő Pogacar számottevő ellenfele lehetne. Márpedig izgalmas versenyre áhítozik a kerékpározást kedvelő szurkolók sokasága. Valószínűleg maga Pogacar is kemény küzdelemért fohászkodik. Versenyzési stílusa arról árulkodik, hogy nem bírja az unalmat.