BL-trófea a kölni buszon - Gulyás Péter szerint megérdemelten nyerte a Barcelona Final Fourt

Imádja a városát, emellett még egy település van, amit különösen szeret, az Székesfehérvár. A negyven kilométeres távolságot gyakran megteszi családjával, szívesen vásárol, vagy pusztán csak kávézik Fejér székhelyén.

– Korábban női mérkőzésekre is jártam, ma már kevésbé. A nejem élvonalbeli kézilabdázó volt, Gerstmár Renáta, ha aktuális csapataival Fehérváron játszott, mindig megnéztem, de előfordult, hogy szimplán megnéztem egy női bajnokit. Ma már csak ezért nem ülök autóba, a szabadidőmet a családomnak szentelem, Lili lányom hároméves, Nina pedig szeptemberben születik. Nehéz szezon van mögöttem, a válogatottban és a klubomban is volt feladat bőven, mindenütt sikerült helytállnunk. Úgy érzem, én is hozzá tudtam tenni valamit. Rám is fér a pihenés, július 27-én kezdjük a felkészülést – mondja az MKB-MVM Veszprém 31 éves, szélsőként és átlövőként is bevethető klasszisa.

A veszprémi Gulyás Péter bízik abban, hogy egy év múlva sikerül megnyerniük a Bajnokok Ligáját (Fotó: a szerző)

– A nemzeti együttessel százszázalékos teljesítménnyel jutottak a januári, lengyelországi Eb-re.

– Mindenkit megvertünk, egyre meggyőzőbb játékkal. Szerencsés vagyok, a nemzeti együttesben és a klubbal is rendkívüli tudású edző irányít, Talant Dusebajev és Carlos Ortega. Hasonló módszerekkel dolgoznak, előbbinél más a taktika, de ugyanúgy eredményes. Ortegát jobban ismerem, vele naponta találkozom. Remek taktikát dolgoz ki minden meccsre, mindenre van válaszunk.

– Megnyerték a hazai bajnokságot, a kupát, a SEHA Ligát, a Bajnokok Ligájában ezüstérmesek lettek. Számított ilyen menetelésre?

– A SEHA Ligában újoncként domináltunk, minden meccsen mi diktáltuk a tempót. Magabiztosan meneteltünk a szezonban, a négyes döntőt is meggyőző játékkal nyertük. A bajnokságban és a hazai kupában a nagy rivális Szegedet vertük, nem fért kétség a sikerünkhöz. A BL kapcsán is úgy vágtunk a sorozatnak, hogy szeretnénk megnyerni. Tavaly voltunk először a Final Fourban. Elképesztő rendezvény, nem pusztán négyszer hatvan perc, hanem óriási show. Nem is csoda, hogy minden csapat oda vágyik. Nekünk zsinórban kétszer sikerült, remélem, ez nem lesz másként az elkövetkező években sem. Tavaly az elődöntőben a Kiel jobb volt nálunk, s bronzmeccsen a Barcelona is. Volt néhány téves ítélete a bíróknak, de nem ezen múlt.

– Idén a THW Kiel már nem babrált ki önökkel.

– Megérdemelten jutottunk a Barcelona elleni fináléba. A németek elleni elődöntőt végig kézben tartottuk, úgy indultunk az elődöntőnek, hogy számunkra ez az év meccse. Aztán, ahogy túljutottunk rajta, érthetően úgy gondoltuk, hogy a másnapi, a finálé lesz számunkra az év mérkőzése. Bíztam a sikerben, de a katalánok jobbak voltak. Védekezésben, támadásban, kapusteljesítményben, szóval mindenben. Nem úgy pörögtünk, ahogy a szezon korábbi meccsein. Természetesen csalódott voltam az elveszített döntő után, de jobban belegondolva, az sem kis dolog, hogy a világ második legjobb csapatának tagja vagyok. Más kérdés, hogy az ember nem játszhat minden évben BL-döntőt, ezért sajnálom a mostani, elszalasztott lehetőséget.

– Megható pillanat volt, a drukkerek megállították a csarnokból kikanyarodó buszt és éltették a csapatot.

– Imádnak bennünket. Tavaly is megfogták a buszt a bronzmeccs után, ezúttal is hatalmas tömeg várt bennünket. Szerintem ötezer magyar volt a csarnokban, amerre néztem, mindenütt pirosba öltözött szurkolókat láttam a kölni lelátón. Remélem, jövőre is bejutunk a Final Fourba, utána megint megállítják a buszunkat. Amelyen ott lesz a győztesnek járó trófea is.

– Amikor a külföldi lehetőségekről kérdezik, több pályatársával ellentétben soha nem mondja, hogy szeretné kipróbálni magát más bajnokságban. Miért?

– Én tökéletesen érzem itt magam, ez az otthonom. 16 évesen mutatkoztam be a felnőtt csapatban, amelynek azóta is kulcsembere vagyok. Itt kezdtem kézilabdázni és itt is szeretném majd befejezni.