Közbiztonságtól a Szajkóig

Sok kortársának a létrehozott műve mellett az arcképe is fennmaradt, ugyanez egyelőre nem mondható el az 1831. szeptember 25-én született Forster Józsefről, akiről eddig egyetlen könyvtárban, múzeumi képarchívumban nem sikerült fényképét, vagy róla készült grafikát találnunk. Viszont tudjuk róla, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc fiatal honvédtüzére volt Komáromban, mindösszesen 17 évesen húzta magára a honvédők egyenruháját. Életrajza szerint később Fejér megyében községi aljegyző lett, amit az újságírással, szerkesztéssel váltott fel.

2. A váci államfogházban töltötte Forster József a főkapitány bírálatáért rá kiszabott büntetést (Fotó forrása: elte.hu)

Ugyanabban az évben, 1869-ben, mint a máig kedvelt  szalámi gyártását elkezdték, lapot jelentetett meg Pesten. A jelzett év júliusában jött ki a pesti Aranykéz utcában működő Fanda és Frohna könyvnyomdából a Közbiztonság mutatványszáma. A magyar nyelvű rendőrlapok históriájában ez a mai napig laptörténeti dátumnak számít, ezért az évszám szerepel a jelenlegi jogutód, a Zsaru magazin fejléce alatt is. A Közbiztonság az első közérdekű rendészeti hetilapként 14 és fél évtizede azzal a szándékkal jelent meg, hogy határozott törvények oltalma alatt álló közbiztonságot hirdessen - ez a szemlélete ma is aktuális. A júliusi mutatványszám - melyet augusztustól a heti lapszámok követtek - a lap feladatainak szerkesztői megfogalmazása mellett a toloncügyről cikkezett, és tárcát adott közre a magyarhoni leányvásárról. Érdekesebb hazai bűnügyekről is hírt adott: a két ismert tolvajnő, Hangyeri és Friak lebukásáról a Váci utcában, akik selyemkalapokat loptak és alul összevarrt dupla szoknyájukba rejtették az eltulajdonított holmit; valamint a vajdahunyadi uradalmi felügyelő, Gyarmathy Zsigmond lakásának kirablásáról. Külföld rovata tudósít a bécsi belvárosban a Trentsinsky és Széger féle boltba történt betörési kísérletről, s az elegánsan öltözött, de nagyon veszedelmes betörő, Thaler Ödön elfogásáról; továbbá közread egy francia bűnügyi statisztikát is a párizsi rendőri prefektúra által befogott egyének számának emelkedéséről. Meglepő, hogy a börtöngasztronómiára is figyelmet fordít az egykori rendőrlap, egy receptet ismertet, miként készül a fegyencek májlevese. Hirdetései között Lefaucheux revolvereket, vadászfegyvereket, Flobert pisztolyokat, puskákat, szivartárcákat és útibőröndöket reklámoz.

Maga Forster József elég különös ember volt, éles kritikai érzékkel rendelkezett, honvédtüzéri bátorsága később sem kopott meg, bizonyítja ezt, hogy lapjában erős kritikának vetette alá az első pesti rendőrfőkapitányt, Thaisz Eleket és az irányítása alatt álló rendőrséget. Persze a visszavágás sem maradt el, a később budapesti rendőrfőkapitányként menesztett főzsaru rágalmazásért sajtópert indított Forster és a Közbiztonság ellen. Bár csak két ellenszavazaton múlott, a lapszerkesztő a perben alulmaradt. Az esküdtszék 7:5 arányban a rendőrfőkapitány ellen elkövetett rágalmazási sajtóvétségért bűnösnek mondta ki és a bíróság háromhavi fogházbüntetést, valamint 200 forintnyi pénzbírságot rótt ki rá. A büntetést a híres műintézményben , a váci államfogházban kellett letöltenie, ahová izgatásért, sajtó- és párbajvétség miatt kellett bevonulnia a delikvenseknek. Írók és hírességek egész sora került ide, mint Krúdy Gyula, Herczeg Ferenc, Törley József pezsgőgyáros, Nagy Endre, a kabaré atyja és Rózsahegyi Kálmán színész.

Thaisz Elek, az  első budapesti pesti rendőrfőkapitány, akit Forster erősen kritizált

A Forster büntetése miatt Pesten először szüneteltetett, majd kiszabadulása után 1871. február 28-ig ugyanott kiadott Közbiztonság Vácon jelent meg újra 1872-ben, ezúttal Spitzer Miksa váci könyvkereskedő támogatásával. E lap azonban egy negyedévi tengődés után Váczott szintén megszűnt írja róla Karcsú Antal Arzén a váci ferences rendi kolostor főnöke, a Magyar Történelmi Társulat rendes tagja. Forster tiszavirág életű rendészeti elméleti és tapasztalati ismereteket közvetítő szak-közlönye valójában azért nem maradhatott fent sokáig, mert hiába akarta népszerűsíteni a rendőri munkát, ismertetni kora bűnügyeit, pont a rendőrségtől nem kapta meg a megfelelő támogatást, ami elvárható lett volna egy ilyen lapformáció esetében.

Nevéhez városunkban, illetve megyénkben is több lap szerkesztése, kiadása fűződik: 1871-ben a Székesfejérvár-t, 1872-ben a Fejérmegyei Közlöny-t mindkettő lapunk jogelődjének is tekinthető alapította meg. De feljegyezték róla, hogy a Vértesalja c. lap belső munkatársa volt 1873-ban. Ezekről az orgánumokról Dormuth Árpád a Székesfehérvári Szemlében 1936-ban megemlíti, hogy a Fehérváron meginduló hírlapirodalom hozzájárult a fellobogó művészeti élethez a hetvenes években (1870-es évek a szerk.). Forster figyelmet érdemlő pályaképe az írott sajtóban a Közbiztonságtól a Szajkó című szatirikus lapig ívelt. A kedélyes, gunyoros tartalmú élclapot Székesfehérváron írta és adta ki 1874 januárjától 1875. június 15-én bekövetkezett haláláig.

Forster József nemcsak lapgazda és lapszerkesztő volt, hanem adományozóként is számon tartja a székesfehérvári Szent István Király múzeum könyvtára és dokumentumtára. Braila Mária könyvtáros tájékoztatása szerint többek között ő ajándékozta a múzeumnak a ma is őrzött több mint 200 éves selyemre nyomott fehérvári színlapot, valamint Kisfaludy Sándor eredeti kéziratát is.