Megdőlt a játékunk rekordja

Úgy tűnik, a Pannon Lapok Társasága GPS-játéka egyre népszerűbb, vasárnap csak délig több mint háromszáz kiránduló érkezett, többen, mint a korábbi célpontok bármelyikére ebben az időszakban. Aztán délutánra még bőven megkétszereződött az érdeklődők száma. Nagyon sok vidéki játékos vette a fáradságot, hogy felkeresse a legújabb célpontot, a Somló-hegyet, ott pedig a Margit-kápolnát. A hatalmas parkoló már a kezdés után fél órával megtelt, egész késő délutánig folyamatosan érkeztek a pecséteket gyűjtők, akik közül a legszorgalmasabbak részt vehetnek a wellness hétvége sorsolásán.

Sokan voltak, akik már a korábbi túrák mindegyikén is helytálltak, mások csak néhányszor kirándultak. Akadtak új próbálkozók is, akik sajnálták, hogy eddig lemaradtak és mostantól igyekeznek élni a kirándulási lehetőségekkel. Ugyanis ilyen módon megismerhetik a Dunántúl sok szép táját, együtt lehetnek közben, jókat beszélgetve, és nem mellékes az sem, hogy az asszonyok megússzák a vasárnapi ebéd készítését, a gyerekek pedig nem a tévé vagy a számítógép mellett ülnek. Sokan mondták, hogy remek ötlet a játék, sőt, jövőre is jó lenne valami hasonlót kitalálni, ami megmozgatja az embereket.

A Somlóra érkeztek profi túrázók és hobbiból kirándulók, nyugdíjasok és pár éves gyerekek, családi és baráti társaságok. Egy bevállalós, Pápán üdülő fiatal svéd pár is próbát tett, annak ellenére, hogy egy szót sem beszéltek magyarul. Ők voltak a játéksorozat első külföldi résztvevői. Volt, aki a Hegykaputól már gyalog indult neki az útnak. Az autósoknak pedig nem ártott résen lenniük, hogy elkerüljék az ütközést a keskeny utakon. A hideg, szeles idő ellenére vonzott mindenkit a különleges táj, a juhfark, mint a vidék kihagyhatatlan bora, és a kikapcsolódás, mozgás.

Érkeztek túrázók például Bükcsepregről, Szombathelyről, Zalaszentgrótról, Tapolcáról, Várvölgyről, de még Dunaújvárosból is. A hegyoldalban még szüretelők mellett haladt az út, a hegytetőn a kilátó pedig egy kis kapaszkodót legyőzve volt csak elérhető. Ezt azonban jószerével senki sem bánta. Legfeljebb néha meg kellett állni a bazaltkövek között, de a szusszanás meg alkalmat adott arra, hogy a panorámában gyönyörködjenek a kirándulók.

Néhányan út közben megcsodálták a csipkebogyótól színes vadrózsabokrokat és a kéklő kökényt, mások pár percre leültek a padokra, fatörzsekre. Szinte kivétel nélkül mindenki felkapaszkodott hát a hegytetőre és ott a most félárú jeggyel belépést nyújtó kilátóba, hogy megcsodálja a Balatonig és az Alpokig nyíló panorámát. Sokan még a várhoz is elmentek.

A Somlóra délelőtt elsőként érkezett Szombathelyről Polgár Tibor és felesége, akik eddig négy alkalommal vettek részt a játékban, a móri állomás ugyanis távolinak tűnt számukra, azt kihagyták. Ajkáról Sipos Béláék jöttek, a páros nagy kiránduló, akár harminc kilométert is megtesznek, ha elindulnak. A zalaszentgróti Pintér család a kétéves unokát, Zsókát sem hagyta otthon, a kislány az eddigi túrák során már bizonyította rátermettségét  mondta a joggal büszke nagymama.

A Dunaújváros mellől érkezett Varga és Tóth család még a gyerekeket sem hagyta otthon. Varga János feleségével és egy csemetével, Tóth László pedig két gyermekével érkezett a szerintük cseppet sem távoli célponthoz. Az öt-, hét- és nyolcéves lurkók jól bírták a túrát, a hegytetőn még szaladgálni is volt erejük, és alig várták, fogy felkapaszkodhassanak a kilátóba. Varga János profi túrázó, számára nem volt új a helyszín sem, felesége viszont csak most tartott vele a Somlóra és persze nem bánta meg. Katalin azt mondta, a nagyobb gyermekeiket már nem lehet elcsalogatni, de a kicsi még vevő az ilyen programokra.

A Svédországból érkezett Mats Andesson és Beata Juliusdotter Pápán tölt pár napot, ott értesültek a kirándulási lehetőségről. Mats négy éve dolgozott e vidéken és most meg akarta mutatni Beatának is a vidék szépségét. A 432 méter magas csúcsra épült Szent István-kilátónál Benedek Andrea várta a vendégeket, nagy örömére ezúttal jóval többen érkeztek, mint más vasárnapokon  mondja. Alig győzte kávéval és meleg teával kiszolgálni valamennyiüket. Ajánlotta számukra a körpanorámát, amelyet ebben a tiszta időben élvezhettek. A kirándulók itt gyűjtöttek erőt a kilátó tetejére vezető lépcsősor legyőzéséhez és aztán a lefelé vezető úthoz.

A helyben fogyasztott borokból kedvezményt adó Csordás-Fodor Borházban kora délután még kevesen voltak, aztán egyre csak nőtt a látogatók száma. Dr. Csordás Sándor csodálkozott, hogy ilyen hidegben ennyien érkeztek. Örült, hogy a somlói borokat megismertetik, véleménye szerint azok a megyében kevésbé népszerűek, mint vidéken. Márpedig a borkultúrát erősíteni kell itt is  mondta. Leginkább a juhfark, a chardonnay és a tramini fogyott náluk. Előbbit itt egyébként még a külföldiek is keresik, nemcsak hazánkban, hanem Európában is ismert bor a különleges somlói juhfark.

A tapolcai Ölvegyi család is megkóstolta. Ők eddig minden túrán részt vettek, sőt, a feleség, Tünde már a kék túrát is teljesítette, de férje és fia sincs messze tőle és a kislányuk is jól érzi magát a kirándulásokon. Azt mondták, esőben is jöttek volna, ha úgy adódik. Élvezték a csodaszép panorámát, hiszen a tanúhegyek mind látszanak a Somlóról.

A Hegykapu Vendéglőben Jakab Gyula üzletvezető örült a játék lehetőségének, azt mondta, megnőtt a forgalom, az év ezen szakában egyébként már kevés a vendég. Egy szombathelyi házaspár, Karáthék a két testvérhúggal, Katalinnal és Ritával érkeztek ide ebédelni. A családfő előző nap is nagy túrát tett, de ez nem tartotta vissza attól, hogy a Somlót is megmássza. Ötletesnek tartották a játékot, jövőre is örülnének valami hasonlónak. Szép volt a panoráma a kilátóból, jó volt, hogy nem kellett ebédet főzni, és a borok is ízlettek.

Korbély István Ajkáról jött a lányával, Vanesszával, ők másodszor vágtak neki a túrának, most a fiúgyermeket egy kis gyomorrontás miatt kénytelenek voltak otthon hagyni. Az édesapa szerint jó alkalom ez arra, hogy kimozduljon a család, a gyerekek ne a tévéműsort nézzék. Minden helyszínre elmennek ezután, mert szeretnék megnyerni a hétvégi pihenést.

A Tornai Pincészetnél az ott kóstolt borok árának felét engedték el a túrázóknak. Cseledi László feleségével, Évával és nővérével, Annával tesztelte a legszebb nedűket. Igaz, egyiküknek be kellett érni azok illatával, lévén egy sofőrre is szükség van, ha Várvölgyről érkezik az ember.
A bükcsepregi Nagy István feleségével, lányával és annak barátnőjével kirándult, aztán a Fazekas Borpincében pihentek. A családfőnek otthon is többféle bora van, kíváncsi volt, hogy ezen a borvidéken mennyiben térnek el azok az otthoniaktól. Ezért is indult útnak ő most először, miközben a lányok már gyakorlott játékosok a GPS-vetélkedőben. Fazekaséktól pár liter juhfark borral indultak haza. A pincegazda, Fazekas András jó kezdeményezésnek tartotta a játékot, főleg azért, mert így valóban alkalom nyílt megismertetni magukat szélesebb körben. Örült, hogy szép számmal voltak vendégei, akik szívesen kóstolgattak, de vásároltak is. Úgy véli, lesznek köztük visszatérők. A hideg időben inkább a palackozott borok fogytak. A juhfark mellett a rizling, hárslevelű, furmint, és érdeklődtek néhányan a pezsgő iránt is.

A devecseri Paradiso Pizzériában arra is volt példa, hogy egy-egy társaság nem tudta kivárni, hogy megüresedjen egy asztal. Rengetegen voltak, de a személyzet állt elébe, noha senki sem számított ennyi vendégre. Szokatlan volt ez még vasárnap lévén is  mondták. Ennek persze örültek, annak azonban kevésbé, hogy néhányan nem tudtak megebédelni náluk. 

A következő célpont koordinátái:

É 46,871313 °

K 17,064305°