2012.10.24. 08:28
A barokk igazi arca a zirci apátságban
A templombelső szokatlanul világos, a mennyezeti freskók élénk színűek. Először azt hiszem, csak ezért tűnik minden másnak, mint a barokk templomokban általában. De aztán megtudom, sok minden megváltozott itt, például megfiatalították a freskókon szereplő személyek arcát.
Az apátság bazilikáját Dékány Árpád Sixtus, a zirci ciszterci szerzetesi közösség apátja mutatja be lapunknak és olvasóinknak. Felhívja rá a figyelmem, nézzem csak meg az arcokat, milyen fiatalosak, némelyik szinte gyerekes. A freskók alsó szélén virágcsokor, tobzódó színekkel. A felújítás előtt idős, komor, szakállas emberek néztek le a hívőkre, virágcsokornak nyoma sem volt. Úgy nézett ki minden, ahogy azt a kor vallási elvárásai előírták. Mikor a templombelső felújítása 1996–2005 között megtörtént, és restaurálták a freskókat is, akkor fedezték fel a felső festékréteg alatt az eredetit. Megmutatta igazi arcát a barokk: harsány, életigenlő, itt-ott vidám. Amit az aktuális kor divatja szerint festettek át a freskókon, és ami most eredeti fényében pompázik.
Feltehetőleg a korstílushoz való alkalmazkodás változtatta meg a főoltár színezését is, az aranyozás jó részét átfestették fehér színűre. Ez is a restaurálás alatt derült ki, leszedték a fehér fedőréteget, és láthatóvá vált alatta az aranyozás, ami oly jellemző volt a barokkra, és amit oly bőkezűen alkalmaztak is.
Felfedjük a szokatlan fényesség eredetét is: hatalmas ablakfelületekkel tervezték a kelet-nyugati tájolású templomot. Keleten, a főoltár feletti bevilágító ablakon a reggeli istentisztelet alatt tör be a fény, délén három ablakfelület, nyugaton egy engedi be a napsugarakat. Az északi oldalra helyezték a három, legnagyobb, egyenként 16 négyzetméteres, festett üvegablakot. A felújítás során ezeket is alaposan megtisztították, most tényleg olyan minden, amilyen 1752-ben, a bazilika elkészülte után lehetett.
Az épület nem plébániatemplomnak, hanem apátsági templomnak épült. Erről ma is tanúskodik, hogy nincs benne keresztelő kút, viszont van hat mellékoltára, ahol a szerzetesek misézhettek. Az oldalhajókban, a vörös márvány síremlékek mögött a korábbi apátok nyugszanak, ide temették az idén szeptember 17-én elhunyt dr. Zakar Ferenc Polikárpot, nyugalmazott ciszterci generálist és nyugalmazott zirci apátot is. Amíg be nem telt, a szerzetesek is az altemplomba temetkeztek, de őket már a két világháború közti időben is a település katolikus temetőjében helyezték végső nyugalomra.
A ciszterciek a rendszerváltás után költöztek vissza régi helyükre, miután az államtól visszakapták az apátság épületét. Azóta három hullámban újították fel az épületegyüttest, a már említett elsőben tették rendbe a kis quadrumot (kerengőt), kialakították az itt élő 16 szerzetes lakrészét, valamint restaurálták a templombelsőt. A második szakaszban – ami részben az elsővel párhuzamosan zajlott – megújult a nagy quadrum, valamint a szakképző iskola helyén létrehozták az idősek otthonát, ahol 70 élemedett korú ember lakhat, köztük a nagyon idős szerzetesek is. A harmadik hullám még zajlik, ennek során megtörténik a külső felújítás, megszépül az apátság előkertje, feltárják és látogathatóvá teszik a korábbi kolostorépület alapjait, a déli oldalon lévő, eddig romos épületrészekben turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki. Utóbbiban többek között helyet kap egy 120 fős előadóterem, ahol az interaktív informatikai lehetőségeket is kihasználva mutatják majd be a ciszterci rend történetét is. A harmadik szakasz beruházásának összköltségvetése 703 millió forint, 85 százaléka uniós támogatás. A fennmaradó költségeket részben az apátság, részben a zirci önkormányzat állja, mivel a projekt várási együttműködésben valósul meg. Csatolt beruházásként, apátsági forrásból újították fel a bazilika két, mészkőből készült toronysisakját is.
Dékány Árpád Sixtus azt reméli, a beruházás a jövő elején befejeződik, kora tavasszal megtörténik az átadás. A felújítás alatt az épületegyüttes folyamatosan látogatható, nyitva tart a Bakony Természettudományi Múzeum, melynek az apátság csak helyet ad, és üzemel az apátsági könyvtár, mely ma is a ciszterciek tulajdonát képezi, de kezelője az Országos Széchenyi Könyvtár.
A bazilika és a kolostorépület új színe a korábbi „barokksárga” helyett homokfehér lesz. Ezt sem az eredetitől való eltérés, hanem az ahhoz való visszatérés miatt festik ilyenre – magyarázza Dékány Árpád apát. A barokk épületeknek ez volt az eredeti színe, csak később, elsősorban Mária Terézia idején tértek rá általánosan a sárgára, mert ez tetszett az uralkodónak.
