Zircen különleges ősnyomtatványokat is láthatunk, tíz példány egyedülálló az országban

Patinás, műemlékekben gazdag, a Bakony fővárosa, mintegy négyszáz méter tengerszint feletti magasságban fekszik, hazánk legmagasabban fekvő városa.

Néveredete többféle magyarázatának mindegyike jellegére is utal, crk – templom, src – szív, zsirec – jó makkolóhely. A Képes Krónika írja András király haláláról, hogy öccse, I. Béla elől menekülve 1060-ban megsebesült, a zirci udvarházba vitték, ahol gondatlan tartás következtében meghalt, onnan szállították végső nyughelyére, az általa alapított tihanyi monostorba. Az első ciszterci szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból érkeztek, 1182-ben III. Béla király hívó szavára. A lakott helyektől távol eső helyeket, a völgyeket, a patakok partját kedvelték.

A Bakonyerdő csendje, a Cuha-patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj megfelelő volt számukra. Grandiózus méretű templomot és monostort építettek, késő román-koraigót stílusban. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre barokk szobrát helyezték. A török hódítás következtében a település és az apátság elnéptelenedett, majd Heinrichau, a gazdag sziléziai apátság a 18. század első felében újraalapította. 1715-25 között német telepesek érkeztek, felépült az első huszonnyolc ház. A kolostor alapkövét 1727-ben tették le.

A középkori templom, melynek még ép falai, pillérei voltak, nem felelt meg a barokk ízlésvilágának, lebontották, köveit építőanyagként felhasználták. A templomot 1752-ben szentelte fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök. A főoltárkép Anton Maulbertsch alkotása. A templomot az építéssel egyidejűleg festette ki Wagmaister József. 1997-ben a templom restaurálása során fantasztikus felfedezést tettek a restaurátorok. A festményeket 1891-ben Innocent Ferenc átfestette, megváltoztatta a képek jellegét, az arcokat „megöregítette”, az eredetileg aranyozott felületeket fehérre mázolta. Lemosva az átfestést, megdöbbenve tapasztalták, hogy pl. egy szakállas középkorú férfi ábrázata alól egy fiatal fiú arca tűnt elő. Eredetileg világosabbak voltak a ruhák, a háttér, és pompázatos, színes virágcsokrok erősítették a barokk életigenlést. A fafaragások pápai pálos szerzetesek műhelyeiben készültek. Az apátság építkezései 1927-ben fejeződtek be. A templomhoz csatlakozó épületegyüttest két részre bontja az oszlopokkal, árkádokkal tagolt, klasszicizáló stílusú épületrész, mely fölé a Vöröstorony kupolája borul. A Ciszterci Műemlékkönyvtár a rend gyűjteménye, legrégebbi állományát a Sziléziából hozott könyvek képezik. Az ősnyomtatványok száma több mint hetven, közülük tíz egyedüli példány hazánkban. A pazar faberendezés Wilde Mihály zirci asztalosmester alkotása. A ciszterci Látogatóközpont az apátság múltjának, műtárgyainak, a rend történetének – magyar és Zirc történelmébe ágyazva – interaktív eszközökkel bemutatott kiállítását kínálja.

A fogadóteremben két, színeiben és méretében lenyűgöző, 1750-ből való gobelin kárpit látható, itt tekinthető meg a szerzetesi hivatásról, hűségről, eszmeiségről szóló film, idős és fiatal szerzetesek gondolataival.

A Bakonyi Természettudományi Múzeum hazánk egyetlen vidéki természettudományi szakmúzeuma. A Bakony négyezer négyzetkilométernyi természeti képét, növény-, állatvilágát mutatja be. Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült barokk Dubniczay-házban kapott helyet, védett műemlék.