Kőszeg tökéletesen alkalmas egy teljesen hibátlan hétvége eltöltésére

Nem túlzás, hogy Kőszeg ma az ország műemlékekben leggazdagabb városainak egyike. Az a kép, ami a szemünk elé tárul a belvárosi, takaros szálloda szobájából, örökre a retinánkba ég: a gyönyörű reneszánsz Fő tér a Jézus szíve- templom kecses sziluettjével, 57 méteres, karcsú tornyával, a sok kiülős kávézóval, étteremmel, turistával. Ahol szokatlan időben, délelőtt 11-kor harangszó fogad: a török ostrom emlékére harangoznak! Erről szól a találó mondás: „Kőszegen vagy fúj a szél, vagy harangoznak”.

A város legmagasabb épülete az 1849-ben elhunyt Győri János plébánosnak köszönhető, aki – miután a város a XIX. századra kinőtte templomát – vagyonának jelentős részét egy új templom építésére hagyományozta. A templom 1892-94 között épült neogótikus stílusban a bécsi Ludwig Schöne tervei alapján, gyönyörű belső képeit ugyancsak egy bécsi mester, Otto Kott készítette. Különösen szépek és értékesek a szentély üvegablakai, valamint a templom berendezése és orgonája, amely 1894-ben a Rieger testvérek műhelyében készült. Nyáron a temp-lomban orgona-hangversenyeket is tartanak.

A Fő tér végén találjuk a város nevezetes Oroszlános kútját, amely a németországi, a Baden Wüttenbergi tartományban található Vaihingen an der Enz és Kőszeg testvérvárosi barátságát szimbolizálja. Jelmondatát érdemes megszívlelni: „Ne menjen le a nap a te haragoddal!”

A város fő nevezetessége a Jurisics vár, kihagyhatatlan látnivaló, érdemes több időt szánni rá. Tulajdonképpen Kőszeg városa az évszázadok során e vár köré épült. Eredetileg a Kőszegi grófok építették: Kőszegi Henrik és János akik IV. Béla királytól a tatárjárás után kapták meg a hegy lábánál lévő területet. A történelmi időkben birtokosai folyamatosan bővítették, a lovagterem reneszánsz ablaksora például Hunyadi Mátyás idejéből való. Kettős vizes árok vette körül, ami ritka a történelmi Magyarországon. Leghosszabb ideig a vár az Esterházyak tulajdonában volt, 1931-ben az állam megvásárolta tőlük, és 1932-ben nevezték el Jurisics Miklós várkapitányról. Jelenleg múzeum, művelődési központ és Várszínház is egyben. A kirándulást érdemes összekötni a Kőszegi Várszínházban június közepétől augusztus elejéig zajló összművészeti fesztivállal, amely az idén is kitűnő programokkal várja a látogatókat.

A Jurisics tér igazi barokk ékszerdoboz. Sokak szerint az ország legszebb tere. A Fő tér felől, az egykori vizesárkon és hídon áthaladva, a ma is sértetlenül álló középkori városfal mellett, a „déli” városkapun – ma a „Hősök kapuja” – közelíthetjük meg. Korábban ez volt a város legfontosabb helye: piactér és gyülekezési fórum. Kissé lejt, viszont szemben a dombon látható a Kálvária-templom, valamint a kőszegi szőlőhegyek, ahonnét nagyszerű borok érkeznek a város borpincészeteibe. A tér jellegzetes látványát a közvetlenül egymás mellett álló két gyönyörű templom – a Szent Imre és a Szent Jakab – határozza meg, amely a vallásháborúk hatására a német és magyar nyelvű kőszegi protestánsok középkori elkülönülésére utal. Bármily hihetetlen, a Jurisics téren minden épületnek saját története van. Az ország legrégebbi városházája például a 15. századtól kezdve a mai napig folyamatosan ebben a funkcióban működik.

A városháza előtt, a tér közepén egy Mária-szobor áll, 1739-ben állították, a középkori pellengér helyére. Mögötte található a Városkút, amely 1766-ban váltotta fel a korábbi láncos kutat. Igazi különlegesség a barokk Lábas ház, az ország egyetlen duplaárkádos épülete, amelynek a várfal adja a hátsó falait, vagy az 1560 körül épült reneszánsz eredetű Sgraffitós-ház és az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, amely állítólag Európa legszebb patikája.

A városnéző túra fáradalmainak kipihenésére tuti tipp a borkóstoló, majd a város valamelyik éttermének kitűnő fogásaival való ismerkedés, bevásárlás a helyi termékek „becsületkasszás” piacáról, esetleg az Írottkő több mint 800 méteres csúcsának meghódítása. Ezzel feltehetjük a hétvégi programra a koronát.

TÖRTÉNELMI MÚLT

A Vas megyei település már 1328-ban megkapta a királyi város címet, majd 1648-ban szabad királyi város rangra is emelkedett. Eközben persze múlhatatlan érdemeket szerzett a törökök elleni harcban: ismert, hogy a kőszegi vár kapitánya, Jurisics Miklós által vezetett maroknyi sereg megvédte a várost és ezzel megakadályozta Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A történelmi múlt emlékei és a polgárosodás jelei pontosan követhetők a nemzeti örökséggé nyilvánított óvárosban.