Egész évben igényes kulturális programokat kínálnak a látogatóknak

A határ menti kisváros a Fekete- és a Fehér-Körös öszszefolyásától nem messze, hazánk legmélyebben fekvő területén található. Vára Közép- Európa legnagyobb épségben megmaradt síkvidéki téglavára, a 14–15. században építtette Maróti János macsói bán. 1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, bővítése az ő nevéhez fűződik. A török megszállás idején meghatározó szerepe volt mint fővárnak, Szigetvár és Eger mellett. A védők 13 napon át tudták tartani Pertev pasa 30 ezres seregével szemben, majd maguk után a hidat felégetve a derékvárba vonultak viszsza, mely azonban leromlott állapota miatt nem nyújtott védelmet. A nyári hőségben a kutak kiapadtak, járvány tört ki. Kerecsényi László várkapitány 28 napi megfeszített küzdelem után tárgyalásokat kezdeményezett a törökökkel, a várvédők 63 napi hősies kitartása példamutató volt. Gyula 129 év múltán, 1695-ben került ismét keresztény kézbe.

A kiállítótermek hét évszázad történetét elevenítik fel

A nád- és zsindelytetős házakat gyakran pusztította tűzvész, az 1801. évi minden megelőzőt felülmúlt, nem kímélte a templomokat, a kastélyt sem. Ezt követően a vármegye rendeletet hozott: ha valakit pipával meglátnak, ötven botütéssel büntessék. Az 1848–49-es szabadságharc végén szomorú esemény színhelye volt a város, kilenc aradi vértanú itt tette le a fegyvert. A szablyákat a kastély egyik szobájának ablakán hajították be, ennek emlékét itt a fegyverek másolatának bemutatásával őrzik. A gótikus téglavár 24 kiállítóterme hét évszázad történetét idézi. Volt itt serfőző és pálinkaház, börtön, levéltár és a megyegyűlések helyszíne. Falai között működik 1964 óta a Gyulai Várszínház, a felszentelt kápolnában keresztelnek, esketnek, a középkori jegyeket magán viselő borozóban a kulináris élvezeteknek hódolhatnak a látogatók. Az Almásy-kastély bejárása különleges, hiteles élményt nyújt. Országosan egyedülálló interaktív eszközökkel nemcsak a főúri életformát ismerhetjük meg, de az életet „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk, kipróbálva, milyen teendőik voltak. Belépéskor a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a pukedliző komorna tekintete kíséri lépteinket.

Megismerhetjük a cipőpucolás szinte művészi tehetséget igénylő mesterségét, megemelhetjük a szobalányok naponta cipelt vasalóit, rácsodálkozhatunk a kulcsárnő mintegy ötszáz darabos kulcscsomójára, az impozáns ebédlőre, beleszagolhatunk a korban használatos parfümökbe, egy holoprojektor segítségével a kastélymakett ablakán bepillantva elénk tárulnak a benn zajló események. A kastély vendége volt I. Ferenc a lányával, Mária Ludovikával, Napóleon későbbi feleségével és Ferenc József a feleségével, Sisivel. Az ötezer négyzetméternyi vízfelületű várfürdő a kastély 8,5 hektáros, kétszáz éves természetvédelmi ősparkjában van, melyet mintegy tízezer tő virág, közel százféle fa, bokor varázsol elbűvölővé. A 2005 méter mélyről feltörő gyógyvíz mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, nőgyógyászati panaszok enyhítésére alkalmazható. Az 1840 óta üzemelő, reformkori hangulatot idéző Százéves cukrászda Magyarországon a második legrégebbi. A városban született Erkel Ferenc, szülőháza múzeum, személyes relikviáival. Bartók Béla Gyulán gyűjtötte az Elindultam szép hazámból, a Szánt a babám és a Fiumei kikötőben áll egy hadihajó kezdetű dalokat. A városban egész évben igényes kulturális programot kínál az odalátogatóknak a néptáncfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok.