Horvátország gyöngyszeme, Dubrovnik

Virágkorát a 15–16. században élte, 40 ezer lakójával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A köztársaság 168 évig tartozott magyar fennhatóság alá. A fennhatóság elismerésének jeléül harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, 500 aranyforintot fizettek Mátyás királynak, akinek a tiszteletére ünnepeket tartottak. Később török, majd Habsburg-fennhatóság alá került, az első világháború után pedig sokáig Jugoszláviához tartozott. A város a délszláv háborúban súlyosan megsérült. A károkat sikerült helyreállítani, és azóta Dubrovnik eredeti arculatával várja az idelátogatókat.

Számos régi épülettel dicsekedhet, itt található a Trsteno Arborétum, amelynek története 1492-nél korábbra nyúlik vissza. Dubrovnik büszkélkedhet a világ harmadik legrégibb apotékájával, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában.

A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 méter körüli. Több erődöt is építettek hozzá, látványos a falon kívül álló Lovrijenac-erőd. A városban több templomot is a 14. században építettek, ilyen például a ferencesek és a domonkosok kolostora. A Szent Klára-kolostorban a látogatók az 5D technikák segítségével ismerkedhetnek meg a város és környéke történelmével.

A legnagyobb temploma a katedrális, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A hercegi udvar valamikor a Raguzai Köztársaság központja volt, ma múzeum. A másik ismert műemlék a Sponza-palota, amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde volt. A 35 méter magas harangtorony a középkorban épült és 1928-ban rekonstruálták, 1400-as évekbeli állapotából csak egy kéttonnás harang maradt. A benne lévő órának egyetlenegy mutatója sincs, ez egy napóra. Emellett még múzeumok, emlékházak is nyújtanak látnivalót, illetve számos zenei és szórakoztató fesztivált is tartanak.

Özönlenek ide a turisták, a forgatócsoportok és a híres emberek. A nemrég véget ért Trónok harca sorozat királyvári jeleneteinek egy részét is a tengerparti település óvárosában forgatták. Dubrovnikban ki is használják a szerzett hírnevet, a rajongó turisták Trónok harca-túrákon vehetnek részt, ezek során bebarangolhatják a forgatási helyszíneket, melyek egyébként figyelmes szemmel nézve önállóan is megtalálhatók. Mindennek megkérik az árát a horvátok, de a városfalra mindenképpen érdemes megváltani a jegyet, mert onnan igazán csodás kilátás nyílik a városra és a tengerre is. Másfél óra alatt – gyorsabb sétatempóban – bejárható az egész.

Aki nyáron Dubrovnikba látogat, készüljön fel a tömegre, ilyenkor több óriási tengerjáró megáll itt, amelyekről esetenként akár 15 ezernél is több utas szállhat partra. Az új előírások 8 ezer főben korlátozzák a városfalon belül tartózkodó turisták számát.