Zegzugos utcák és szőlőskertek – Szigligeten a nyugalom az úr

Itt sétálgatva, felkaptatva az árnyas, meredek úton a várhoz, gondolatban visszarepülve pár évtizedet, szinte látjuk a hegyről lebaktató halászokat, akik a tóhoz indulnak, vagy kedvenc írónkat, aki az Alkotóház felé igyekszik reggeli, ihletmerítő sétája után. Szigliget, ahogy a neve is sejteti, egy kis sziget, a nyugalom szigete. Nagyon sok művészt ragadott meg meghittségével. Itt még nem érződik zaklatott világunk dübörgése.

A mintegy tízhektáros parkban 200-250 éves fák is találhatók

Itt a nyugalom és a természet az úr. A kis falu – lélekszáma nem éri el az ezret – a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között, számos vulkanikus dombon terül el, a Balaton-felvidék leglátványosabb várával, mely magányos sziklabércen magasodik. A bástyákról lepillantva lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A várat 1260 és 1262 között építtette a pannonhalmi apátság, majd királyi birtok lett. Többször cserélt gazdát, majd 1521-től több évszázadra a Tóti Lengyel családé lett. A török háborúk alatt végvárként védte a Balatont, a muszlim seregek sohasem tudták elfoglalni. A leghíresebb várkapitánya Magyar Bálint volt. 1697-ben villám csapott a puskaporos toronyba, 1702- ben I. Lipót császár adta meg a kegyelemdöfést, és felrobbantatta. A köveket a környék lakossága az építkezéseihez használta.

A várban rekonstruáltak egy középkori várkonyhát, szabad kéményes kemencével – ahol képet kaphatunk, hogyan is készültek több száz évvel ezelőtt az ételek, milyen edényeket, evőeszközöket használtak a várban élők –, valamint két lakószobát. A várba felvezető út mentén a galériában vártörténeti és fegyverkiállítás várja a látogatókat. Érdemes ellátogatni a középkori avasi templomromhoz, ahol a római korban már állt egy épület, amit a toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halszálkaszerűen rakott kövek bizonyítanak – ezt a fajta falszövetet a rómaiak alkalmazták. Pusztulása a török támadásai során kezdődött, majd a hódoltság alatt tovább romlott. A vár és a falu utolsó tulajdonosa az Esterházy család volt. Kastélyuk ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alkotóháza. Esterházy Pál halála után felesége, Deym Izabella 1945-ig itt élt, majd a szovjet csapatok közeledtére Ausztriába menekült. Az értékes bútorok egy részét, valamint férje kardját, aranyláncát és serlegeit befalazták. A kincsek jóval később, egy csőtörés miatti falbontás során kerültek elő.

A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth-díjas író, publicista kezdeményezése nyomán működik alkotóházként. A mintegy tízhektáros parkban – ahol 200-250 éves fák is találhatók – szobrok is láthatók, így Pátzay Páltól a Törülköző nő, Borsos Miklóstól a Primavera és Bölöni György mellszobra. Július 13-tól augusztus 10-ig, hétvégeken Zenés estek a Balaton várában címmel várják a programokra az érdeklődőket, augusztusban pedig hagyományőrző napokat rendeznek.