Sümeg megújult műemlékekkel, gazdag kiállításokkal gyönyörködtet

A Wikipédia szerint Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig.

1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje.

A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. Rövidesen megépítették a külső várat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. A település jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a pogány hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a többemeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meg- gyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon.

Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított. A gazdátlanná vált erődítményt az időjárás a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A másik látványosság a püspöki palota, amely 1748–1755 között épült, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása, ma az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon. Hagyományos provinciális barokk stílusban épült, eredeti építészeti és festészeti értékei kiemelkedők voltak, az idők során azonban értékes festménygyűjteménye, freskói, szép bútorai, kályhái, stukkói elkallódtak vagy megsemmisültek, könyvtártermének bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. Képtárában ma főleg 19. század végi, 20. század eleji festmények láthatók.

A palota külső fel- újítása a közelmúltban megtörtént. Múzeumként működő részei jelenleg, az épület belső felújítása alatt nem látogathatók. A rekonstrukció a tervek szerint jövőre fejeződik be.