A gyógyulás békés szigete Harkány

Azt nem tudjuk, hogy a szájhagyomány útján terjedő történetnek mennyi köze volt a valósághoz, az biztos, hogy ott, ahol az ördög állítólag lement a pokolba és a repedésen feltört a víz, ma Harkány, a világhírű fürdőváros található. A legendából annyi biztosan igaz, hogy az ország területén – képletesen – szinte elég egy nagyobbat dobbantani, és feltör a víz, de nem is akármilyen! A föld mélyében alattunk mintha egy nagy termálvíztenger húzódna, s attól függően, hogy milyen mélyen és milyen földtörténeti kor kőzetében rejtezik, vagyis bárhol lefúrnak, biztosan találnak természetes ásvány- vagy termálvizet. Ráadásul sehol a világon nincs ennyire sokféle és ennyi betegség kezelésére alkalmas termál- és gyógyvíz. Jelenleg hazánkban 500 körüli termálvíz-előfordulási helyet tartanak számon, az ország területének 70 százalékán található 30 Celsius-foknál melegebb természetes víz.

Harkány kénes vize, amelynek gyógyerejét a XIX. század óta használják, egyenrangú a legjelentősebb budapesti fürdők, valamint Hévíz, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló és Debrecen termálvizeivel. Felfedezése a területet birtokló Batthyány család Pogány János nevű jobbágyának köszönhető, aki 1823-ban a Gyűd–Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásánál dolgozott, és fájós lábát a mocsár iszapjában és a meleg vízben áztatta. Egy idő után enyhültek a fájdalmai, majd teljesen meggyógyult. Az esetnek gyorsan híre ment a környéken, az uradalom pedig felismerte a gyógyvízben rejlő lehetőségeket, és a következő évben már fürdőt építtetett az akkori Büdösrét, Büdöstó nevű helyen. A harkányi fürdő megalapítása Batthyány Antal érdeme, 1828ban elkészült a termálvízre épített fürdőépület, sőt egy 28 szobás szálloda is, amely ma is áll, a gyógyfürdőkórház „A” épülete.

A fürdőhöz tartozó gyönyörű parkot is akkor kezdték kialakítani. A fürdőzést orvosi javaslathoz kötötték, a szegényeket viszont ingyen beengedték.

Zsigmondy Vilmos elkötelezett kútfúró bányamérnök nevéhez fűződik az 1866-ban az országban elsőként Harkányban kiépített hévízkút, az úgynevezett Alsó artézi kút, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61,2 Celsius-fok hőmérsékletű feltörő víz táplált. A gyógyturizmus fellendülésére azonban 1925-ig várni kellett, amikor a korábban a hévízi fürdőt beindító és felvirágoztató Antal Jenő kibérelte a fürdőt és igazgatóként európai színvonalra fejlesztette fel. Az ország legdélibb részében, Pécs közelében, Siklós mellett és a Villányi-hegység lábainál már akkor közel kétezer négyzetméter vízfelületű termálfürdő, 29 Celsius-fokra lehűtött gyógyvíz várta a betegeket. A víz kémiai összetételének vizsgálatát Than Antal magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja végezte el, akinek állítását, hogy a kénes hévizek legkiválóbbjai közé tartozik, később hivatalosan is elismerték. A harkányi kénes csodavíz elsősorban a reuma, a köszv ény és az isiász gyógyítására alkalmas, de a légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, nőgyógyászati problémák és egyéb szervi bántalmak okozta panaszokat is enyhíti. Az utóbbi években a pikkelysömör kezelésére is sikerrel alkalmazzák. Harkány ma is a nyugalom szigete. Mediterrán hangulatú fürdőváros, ahol 7600 négyzetméteres vízfelület, gyógy- és strandmedence, kényeztető wellness-szolgáltatás biztosítja a gyógyulást és a pihenést.

A gyógyfürdőkórházban magas színvonalú ellátást kapnak a betegek.