A móri Lamberg-kastély egykori gazdája fontos szerepet játszott 1848-ban

A móri Lamberg kastély a város egyik legjellegzetesebb látványossága, műemléke, mely a város arculatát is meghatározza. Ma a Kulturális Központnak ad helyet, mely a város közösségi életének mozgatórugója és kulturális értékeinek közvetítője.

Nevét egykori építtetőjéről, tulajdonosáról, Lamberg Ferenc Antalról kapta, aki nyári rezidenciának használta a kastélyt. A barokk stílusú épületet Fellner Jakab tervezte, 1766-ban készült el. 1803-ban két kapucinus barát a kastély kertjét angolparkká alakította át. 1810-ben másodszor is földrengés sújtotta az épületet, nagy részét újjá kellett építeni. Ennek során összekötötték a fő- és a melléképületeket egy íves, zárt folyosóval, így egy zárt, belső udvar jött létre, így nyerte el mai, U-alakú formáját.

A kastély az 1930-as évekig a Lamberg-család birtokában állt, ezután beházasodás során a Szécsen család tulajdonába került. Egészen 1945 márciusáig, ekkor a szovjet csapatok elfoglalták Mórt, és kivégezték a grófot és nejét. Két kiskorú gyermeküket az Esterházy nagymamára bízták, így mindkét örökös külföldön él a mai napig. A megszállás során kirabolták a kastélyt, kifosztották a több ezer kötetes könyvtárat, tönkrement a berendezés, megsemmisültek a családi iratok. Nem sokkal később szociális otthon, majd óvoda létesült az épületben.

Az épület több részén eredeti elemek láthatók, mint például a földszinti 19. századi kandalló, az ajtó- és ablakkeretek, és az ablakok vasrácsai. A falak rokokó stílusú festése gazdagon részletezett, igen aprólékosan kidolgozott munka, nagy részét azonban jótékony mészréteg fedi és óvja, míg véglegesen feltárják. Az 1970-es években a kastély egy nagyobb volumenű felújításon esett át. Készültek tervek az épület további restaurációjára, úgy, hogy a kúria újra régi fényében pompázhasson.

A kastély ma Kulturális Központként működik, és olyan rendezvényeket szerveznek, mint a méltán híres Móri Bornapok, vagy a Szent György Heti Vigasságok. A földszinten egy folyóirat-olvasó terem és a városi művelődésszervező iroda kapott helyet, az emeleten a Radó Antal Könyvtár található, amely 1978-ban költözött a kastélyba. Magyarország első polgári származású miniszterelnökének, Wekerle Sándornak emlékét őrzi a róla elnevezett szoba, melyben állandó kiállításon ismerhetjük meg életútját. Megtekinthető még egy helytörténeti kiállítás és a kastély pincéjében a móri borvidéket bemutató kiállítást láthatunk.

Mór arculatának meghatározó eleme a kastély, az alábbi videóban megtekinthetjük a város többi nevezetességét is:

Az 1848-as forradalom egyik kulcsszereplője, Gróf Lamberg Ferenc Fülöp

Gróf Lamberg Ferenc Fülöp, az építtető gróf unokaöccse rövid ideig tartó, de igen fontos szerepet játszott az 1848-as tavaszi forradalom életében. Honosítást nyert osztrák-magyar földbirtokos volt, 1810-ben lépett a hadsereg kötelékébe. Íróként is ismert, ami ritka volt a császári tisztek körében. A pozsonyi Hírnök újságnak írt, több könyvet is kiadott. 1844-ben ajánlották a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, de ez nem valósult meg. Fokozatosan lépett felfelé a ranglétrán, a forradalom idejére már császári és királyi altábornagy volt, a Magyarországon állomásozó csapatok vezérkari főnöke.

1848 márciusában, az első felelős magyar kormány létrejöttekor nem volt olyan hadnagy, aki megfelelően össze tudta volna fogni a magyar csapatokat. Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett ezért rávenni Lamberget, hogy vállalja el a magyar honvédsereg tábornoki tisztségét. Lamberg viszont inkább ellensége volt a Batthyány-kormánynak, mint támogatója, így nemet mondott.

Szeptemberig Jellasics bán elfoglalta Fehérvárat, ezen felbuzdulva a bécsi udvar kinevezte Lamberget Magyarország katonai parancsnokává és nádorává. A magyar kormány azonban nem egyezett bele a döntésbe, két nappal később érvénytelenítették a kinevezést. Ennek ellenére Lamberg gróf 28-án megérkezett a magyar fővárosba, átvenni hivatalát. Egyenesen Batthyány miniszterelnökhöz indult, csakhogy jóhiszeműen a neki járó kíséret nélkül. Ám a Fehérváron állomásozó Jellasics bán terrorjától tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte a grófot, és kegyetlenül meggyilkolták Lamberget.

A gróf halála egyszer és mindenkorra véget vetett a békés megegyezés lehetőségének. Batthyány a halálhírt hallva lemondott, a császár pedig feloszlatta a magyar országgyűlést, és Jellasicsot nevezte ki az ország és a katonaság kormányzójának. A következő lépések meghatározták egész Magyarország történelmét. A móri Lamberg gróf halálával egy korszak végének szimbólumává vált.