Feltétel nélküli szeretet, elfogadás, hűség – a héten nagy hangsúlyt kaptak ezek az értékek

Ráadásul idén is abban a szerencsés helyzetben voltak a szerelmesek, hogy egészen egy héten át ünnepelhették kapcsolatukat: ezúttal február 11. és 18. közé esett a Házasság hete nevű, eredetileg Angliából indult kezdeményezés.

A dégi Varga Ferenc és Varga Ferencné Marika házasságkötésükkor, 1977-ben még nem tudták, hogy a menyegzőjük időpontja, február 12-e éppen abba az időszakba esik, amikor programsorozatok segítségével a házasság és a család fontosságára hívják fel a figyelmet a szervezők.

- Gyermekkorunk óta ismertük egymást – kezdik az elején -, hiszen egy faluban laktunk, lakunk. Régen közösen játszottunk Adj király, katonát!, sok közös emlékünk van. Aztán, amikor Feri katona volt, elkezdtünk levelezni, de egy lakodalom és egy bál kellett ahhoz, hogy még közelebb kerüljünk egymáshoz.

A házasságkötésüket meg-előzően „hullámvölgyek” jellemezték a kapcsolatukat: hol többet beszéltek egymással, hol kevesebbet. Végül 1976 karácsonyára érett meg bennük az elhatározás: hivatalosan is össze szeretnék kötni az életüket.

- Akkoriban nem is gondoltunk arra, hogy lesznek olyan ünnepek, mint a Valentin-nap és a Házasság hete. Nem is szoktuk ünnepelni ezeket: kezdetben vettünk egymásnak csokit vagy egy szál virágot, de mára ez teljesen eltűnt – mondják.

Azonban a házassági évfordulójukról évről évre megemlékeznek. Ilyenkor vendégül látják a családot, a gyermekeket és az unokákat, előkerülnek az ajándékok és az általában házilag készített torta is. Tavaly, a negyvenedik évfordulóra egy-egy gyűrűt is vettek egymásnak – a negyven szál rózsa mellé. Idén a rózsákat egy orchidea váltotta fel, a gyűrűt pedig horgászengedély. Mint mondják: számukra nem volt kérdés, hogy összeházasodnak-e.

- A házasság egy plusz kapocs, számunkra ez erősítette, erősíti meg azt, hogy egy család vagyunk – vallják.

És bár nekik is voltak nehezebb pillanataik, sosem feküdtek le egymás mellé egy jóéjtpuszi vagy jókívánság nélkül. A munka mellett, és most, a nyugdíjas évek alatt is igyekeznek sok, minőségi időt eltölteni egymással: leginkább Dégen sétálnak vagy a közeli településekre kirándulnak. A horgászat mindkettejük nagy szenvedélye.

Amikor a névválasztásról kérdezem őket, Marika azonnal rávágja: ha újraházasodna, ma is a jelenlegi névformát választaná, hiszen ez is azt mutatja, hogy ők ketten összetartoznak. Amellett, hogy a lánykori nevét hosszú ideig tart leírnia – teszi hozzá nevetve.

Jucus és Zotya

A Börgöndön élő Sarkadi Zoltán és Sarkadi Zoltánné is hasonlóan gondolkoznak: a hagyománykövetés mellett szívesen mutatják az összetartozást a nevüket tekintve is. Azért a döntést megelőzően nagy volt a dilemma, ugyanis Juditnak a bemutatkozásnál ügyelnie kell arra, hogy elárulja a keresztnevét az újonnan megismert embernek. Mint mondják: a kötőjeles megoldásban is gondolkodtak, ám mivel a leendő gyermekeiknek két keresztnevet szeretnének adni, így annak hosszúsága miatt elvetették ezt a verziót.

Áprilisban lesz hat éve, hogy Jucus és Zotya ismerik egymást, lassan négy éve házasok. Ők egy közös barát segítségével ismerkedtek meg egymással – mint mondják, a „segítő” érezte, hogy jó páros lennének.

- A házasság számunkra nem a papírok miatt volt fontos – hangsúlyozzák egybehangzóan. Úgy vélik, ez egyfajta jelzés, hogy a párjuk valóban fontos számukra – amellett, hogy Zotya a vallásossága miatt is szeretett volna egy ceremóniát.

A Valentin-napot nem ünneplik, inkább igyekeznek az év minden napján figyelni arra, hogy olyan apró gesztusokat, ajándékokat és meglepetéseket adjanak egymásnak, amellyel az átlagos hétköznapokon is kifejezhetik, mennyire szeretik egymást. A házassági évfordulójukat pedig ünnepelnék ugyan, de eddig mindig közbeszólt a munka: ha egy nagyobb közös programmal (például utazással) nem is, de kisebb ajándékokkal így is kedveskednek egymásnak.

- Ez számunkra azért fontos, mert a közös életünk kezdete – ami nem kis dolog – teszik hozzá.

Barbara és András

Kerekes Barbara és Fábián András számára is fontos a házasság, bár egyelőre még az eljegyzés is várat magára.

- Ahogy minden fontos témában, így ebben is egyetértünk: szeretnénk összeházasodni, de ez a döntés jelenleg nem élvez prioritást – mondja Barbi, akit Andris azzal egészít ki: szeretnének egzisztenciálisan megerősödni, pár év múlva házat venni, utána jöhet a lagzi.

A kisebb egyet-nem-értés egyedül a névválasztásban jelent meg: Barbi lecserélné a jelenlegi családnevét Andris vezetéknevére, míg Andris a kötőjeles formát részesíti előnyben. A lényeg: így vagy úgy, de az összetartozást ők is meg szeretnék mutatni.

A 2010 óta boldog párkapcsolatban élő páros szerint kedves szokás a Valentin-nap, így a szerelemről ők is megemlékeznek. Persze nem esnek túlzásba: mint mondják, nincsen kétméteres plüssmackó vagy száz szál vörös rózsa a lakásukban, de egy kis süti vagy egy kellemesen eltöltött nap jólesik a szerelmeseknek. Ha tehetik, a február 14-éhez legközelebb eső hétvégén elmennek a kedvenc éttermükbe – ilyenkor az amúgy is szerelmes mindennapokat egy kicsit jobban megerősítik.