2018.05.19. 11:30
Ohmann Béla, Fehérvár szimbólumának megalkotója
Az idén fél évszázada, 1968-ban elhunyt Ohmann Béla művészeti örökségében jelentős helyet foglal el Székesfehérvár. Legismertebb alkotását, a város jelképévé vált Országalmát 75 éve avatták fel.
A Pünkösdi Virágálom kreatív virágkötőinek köszönhetően az Országalmára a legszebb virágkompozíciók kerülnek minden évben Fotó: FMH
A halálának 50. évfordulóján eddig megemlékezésre sem méltatott szobrásznak és éremművésznek kilenc alkotása található Fehérváron, nagyon sok az országban és a fővárosban, köztük az egyik legismertebb Budavár visszavételének emlékműve, vagyis a Rohanó angyal a Bécsi kapu téren. Annak ellenére, hogy a munkásságát bemutató, megfelelően értékelő nagymonográfiát még nem írtak róla, a két világháború közötti időszak elismert alkotójaként említik különféle művészettörténeti források, utalva fontos megbízásaira köztéri szobrászként, köz- és magánépületek, templomok díszítőjeként.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/Dso_TYGNwSfmpxs8s5fOWhLyDgkcvSeh5gwHcCMkrxY/fill/1470/980/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZiYzE1NTExYjJlZDQ5NDM4ZmMwMzlkNjhjNTg1ZGYx.jpg)
Műveit egyaránt bemutatták hazai és külföldi kiállításokon, s értékmérőként olyan díjakkal tűntették ki, mint a milánói Triennálé ezüstérme és nagydíja 1933-ban és 1940-ben, az 1937- es párizsi világkiállítás nagydíja és az állami iparművészeti nagy aranyérem 1938-ban. A Budapesten 1890. március 6-án született Ohmann Bélát, az életútját méltató író/ kutató, Prohászka László „a 20. századi magyar szobrászat és egyházművészet kiemelkedő egyéniségének” nevezi a helyi irodalmi és közéleti folyóiratban, a Várban megjelent korábbi tanulmányában (X. évfolyam 4–5., egyesített szám, 2015). Életrajzából kitűnik, hogy az Iparművészeti Iskolán 1911– 1914 között díszítőszobrásznak tanult, viszont csak 1921-ben szerzett diplomát, mivel az első világháború miatt behívták katonának. Négy év szolgálat után tartalékos állományba került mint főhadnagy. Ezután egész alkotómunkáját meghatározó tanulmányutat tett Olaszországban, Németországban és Franciaországban.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/aMPN3OnaYdWPpmiw2r7WlmmAZQPiJ-7_9Xg2cROVtRw/fill/780/486/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U5N2ZmMzRiY2EyNjRmMjI4NDdiMGJhNmIzNjg4NGIw.jpg)
egy archív felvétel 1942-ből
Ha gazdag életművét el kívánjuk helyezni a 20. századi stílusáramlatok valamelyikében, akkor leginkább az avantgárd stílusirányzatokkal szembeforduló neoklasszicizmus jellemző rá, s így leginkább a római iskola (az olasz Novecento magyar követői) képviselői közé sorolják. Ohmann Béla székesfehérvári szobrai közül legnevezetesebb az Országalma. A koronázóváros történelmi jelentőségét hangsúlyozó vörösmárvány díszkút Fehérvár szimbólumává vált, hivatalos elnevezése, a Fehérvári jog alig ismert. A mű központi elhelyezése a Városház téren szinte ráirányítja a figyelmet. Meghatározó jelképe a város imidzsének, népszerű találkozási hely, alkalmas a megpihenésre, és az emlékőrzők fotói itt készülnek a leggyakrabban. Talán nem is sejtve, hogy háromnegyed évszázad (1943) óta az Országalma tanúja volt a városon „átvonuló” legújabb kori történelmi eseményeknek, s márványkeresztje helyett még idegen hatalmi jelkép is került a tetejére.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/0zjh-SB4WckhJQPUeRVNtVy3SavzBP4xz-iXp_2lK5A/fill/4824/4130/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFlZmNiNjFmZjFhZjQwZDM4ZWE2YjU1MTU4ODg0N2Ji.jpg)
városképileg is kiemelkedő alkotás Fotó: NN
Ma az eredeti szépségében helyreállított, Kocsis Balázs által 2012-ben restaurált Országalma gömbje, kőoroszlánjai, címerpajzsai kőré minden évben a legszebb virágkompozíciók kerülnek a Pünkösdi Virágálom kreatív virágkötőinek köszönhetően. Mind hangulatában, összhatásában és városképileg is – egyben Ohmann művészi pályafutásának alakulásában – kiemelkedő alkotás Fehérvár humanista prépostjának, Kálmáncsehi Domonkosnak a szobra. A Szent István-emlékévben, 1938-ban felavatott szobor kerek 80 éve áll a Szent Anna-kápolna mellett, tekintetét a bazilikára emelve. Elgondolkodtató, hogy az egykori székesegyház és a koronázási ereklyék őre jóval előbb kapott szobrot Fehérváron, mint Mátyás király, akinek diplomáciai küldetések teljesítésével is a szolgálatában állt. (A szobor kicsinyített, fából faragott mása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.) Szinte felemelkedik a térből és környezetéből a Prohászka- emlékmű angyalalakja, pillérjének domborműve a város neves püspökét, Prohászka Ottokárt ábrázolja. A Weichinger Károly építész közreműködésével készült monumentális, 14,2 m magas kompozíció a középkori városfalat zárja le, Ohmann méreteiben is egyik legjelentősebb műve.
Városképbe illő
A korabeli MTI-tudósítás 1943-ban ezt írta róla: „Az új emlékmű nemcsak eszmeileg és művészileg szerencsés megoldás, hanem újabb példa arra, hogyan lehet egy emlékművet szervesen beilleszteni a városképbe. A székesfehérvári szoborállítások egyik jellemzője, hogy azokkal a városkép egy-egy megoldatlan kérdése is megnyugtató megoldást talál.” Vajon mennyiben szempont ez a mai műalkotások elhelyezésénél? A város „vándorló” szobrai közé tartozik a művész Magyar vitéze, amely épületszoborként a lebontott Vitézi Székházat díszítette, majd a Fő utcán a rendház tűzfalára került, míg kiszorította onnan Melocco Miklós Mátyás király emlékműve. Végül egy Ady Endre utcai sarokházon találták meg a végleges helyét. Valószínű, a tősgyökeres fehérváriak közül is a kevésbé ismert Ohmann-alkotások közé tartoznak: a Szent József és a gyermek Jézus – a város hajdani főépítésze, Schmidl Ferenc villájának a homlokzatán; a Fő utcai banképület homlokzatdíszítése.
Remekművek
A városháza dísztermének falán elhelyezett Szent István- és Árpád-kőszobor a művész „rejtőzködő” értékei közé sorolhatók. Ugyanígy a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményét gazdagító, márványtalapzaton álló Mater dei (Szűz Mária Isten Anyja) bronzszobor (1948), amelyet Smohay András múzeumigazgató közlése szerint eredetileg Kisteleki István plébánosnak ajándékozott a belvárosi egyházközség. Valószínűleg sokan szívesen látnák az Ohmann Bélát és munkásságát bemutató emlékkiállítás megrendezését Székesfehérváron!