A szálló por koncentrációja emeli meg a légszennyezettség értékét Fehérváron is

A pillanatnyi légszennyezettséget nézve Székesfehérvár – ahogy egyébként szinte minden mérőállomással rendelkező magyar település – az „elfogadható” és a „tűrhető” kategóriába sorolható. Több légszennyező anyag jelenlétét is mérik Székesfehérváron, de ez csak egy kis hányada azoknak az anyagoknak, amelyeknek a határértékeit a magyar jogszabályok a légszennyezettség szempontjából meghatározzák. Magyarán rengeteg veszélyes – köztük néhány rákkeltő – anyag kerülhet a levegőbe, amelyeknek a határértékét, ha átlépi a levegőben található mennyiségük, akkor az bizony bajt jelent. Szuhi Attila geográfus kiemelte ezek közül többek közt a szálló port, amely a leggyakrabban mért és túllépett szennyező anyag a levegőben.

A szálló por

– A szálló por nem más, mint a 10 mikrométernél kisebb szilárd és folyékony részecskék a levegőben – magyarázza a szakember. Az ősz beköszöntével a tapasztalatok szerint ennek a jelenléte a levegőben újból emelkedni fog. – Ősszel megnő a lakossági tüzelés mértéke és a közlekedés is sűrűbb lesz, így várhatóan több szálló por is kerül a levegőbe. Ám a koncentráció emelkedésének más oka is van: az időjárás alakulása. Az úgynevezett inverziós helyzetek ugyanis további emelkedést okozhatnak. Télen például a Kárpát-medencében előállhat az a helyzet, hogy a felső légrétegben meleg van, alul, a medencében pedig hideg, és nincs keveredés. Emiatt nagyon fel tud halmozódni a szálló por mennyisége, ami extrém esetben hat-nyolcszoros túllépést is eredményezhet – vázolja a szakember.

A tüzelés következménye

A légszennyezettség szempontjából fontos tényezők még a nitrogén-oxidok, amelyek – árulta el a geográfus – légúti problémákat okoznak, s elsősorban a tüzelési folyamatok révén kerülnek a légkörbe. Lakossági, illetve ipari tüzelés során, illetve az autók kipufogógázainak levegőbe jutásakor szennyezik a levegőt. – Ahogy azt tanultuk, a levegőnek magas a nitrogéntartalma, s gyakorlatilag ezt oxidáljuk az égés során, s így kerül a levegőbe a nitrogén-oxid.

Régi idők betegsége

A kén-dioxid magas légköri jelenléte is akut vagy krónikus légúti problémákat okozhat, ám, mint kiderült, ez inkább a rendszerváltás előtti időkben volt jellemző, amikor még sokan tüzeltek szénnel. – A magas kéntartalmú szenek égetése miatt nagyon magas volt kén-dioxid-tartalom, aminek pedig egyenes következménye volt a hörghurut. Ma már kevésbé jellemző, ám sajnos ismét tapasztalható az érték emelkedése, vélhetően azért, mert újra többen próbálkoznak széntüzelésű megoldásokkal – világított rá a szakember.

Napfény kell hozzá

Légszennyezettség szempontjából érdemes még megemlíteni az ózonkoncentrációt is, amely szintén sokat számít ezen a területen. – De meg kell különböztetni a sztratoszferikus ózont a talaj közeli ózontól. Az előbbi védi a Földet az UV-sugárzástól. A talaj közeli az, amit ebből a szempontból néznek. Reakcióegyenlete viszonylag bonyolult, vagyis a létrejöttét nehéz laikusok számára is érthetően megfogalmazni. De a lényege, hogy nitrogén-oxidok kellenek hozzá, amelyek katalitikus folyamatok során keletkeznek. Elsősorban nyári időszakban keletkezik ózon, hiszen a nap energiája gerjeszti a folyamatot. Tehát az ózonkoncentráció emelkedése akkor probléma, amikor nyáron süt a nap, viszonylag sok gépjármű közlekedik, és nincs légköri keveredés – emelte ki Szuhi Attila. Fentiekből kitűnik, hogy a légszennyezettség minden időszakban érzékeny terület, határérték alatt tartása mindannyiunk felelőssége.