Eddig a városi nyüzsgéstől nyújtott védelmet a kert, most a bezártságérzettől is

Sokan vannak azon szerencsés emberek halmazában, akik büszkén mondhatják magukról, hogy kiskerttulajdonosok. Talán néha teher volt, talán a kamaszok számára unalmas és ciki a kertbe járni vagy ne adj Isten dolgozni benne. Most, hogy a vírus miatt megváltozott a világ, megváltozott a szemlélet is. Aki eddig nem akart kapálni a kertben, most nagyon szívesen tenné, és bármit megadna egy húsz négyzetméteres szabad területért, ahol falaktól mentes környezetben fürdethetné az arcát a napsütésben. Most, hogy nem javasolt, az online tanulók is vágynak ki, így, ha van rá mód, adjunk nekik is munkát!

A füvesített részeken ilyenkor már érdemes megkezdeni a fűnyírást, ami éppúgy testhezálló feladat a fiataloknak, mint az, hogy az egyre több helyen sárguló pongyola pitypangot, gyermekláncfüvet vagy a sokak által csak kákicsnak nevezett növényt gyökerestől eltávolítsa a fűcsomók közül. Persze akad még számos kétszikű a gyepen, érdemes őket kiirtani onnan. Akinek van gyepszellőztetője, az azt is beindíthatja, mert a benne forgó kis fém karmok kiválóan alkalmasak arra, hogy eltávolítsák a télen elhalt, sárgás-barnás növényi részeket az élő fű haragoszöld szálai közül.

A betonnal, térkővel, illetve murvával fedett területeket, járdákat, teraszokat, kiülőket is rendbe kell tenni, hiszen fű, magról kelő gyomok és akár elkalandozó virágok is nőhetnek a repedésekben, térkőfugákban, ami meglehetősen elhanyagolt, akár elhagyott terület hatását is keltheti. Két megoldás létezik erre a feladatra. A vegyi eltávolításhoz valamilyen totális gyomirtó szer, például glifozát hatóanyagú kell. Ezek a zöld leveleken keresztül jutnak be a növény keringésébe, és felszívódó szer lévén nemcsak a permetezett részek pusztulnak el, hanem a gyökértől a hajtáscsúcsig minden. Nem véletlenül totális, ugyanis nem válogat, így óvatosan kell vele bánni, mert éppúgy megöli a kultúrnövényeket, akár a fiatal szőlőoltványokat, cserjéket is. A másik módszer természetesen a mechanikus eltávolítás, vagyis a nagyobb részeken kapa, a kisebb rések esetében vagy a falak tövében egy kés lehet jó megoldás. Ez utóbbi technológia teljesen bio, viszont számolni kell vele, hogy a nemkívánatos növények föld alatt maradt része gyorsan újrahajt.

A bokrokat és a fákat nyessük, illetve metsszük meg, annak fényében, hogy mi velük a tervünk. Ha díszei csak a kertnek, akkor az elsődleges metszési szempont a forma, az alak. Ha termést is szeretnénk róluk, akkor ott jobban bele kell mélyedni a metszés tudományába.

A veteményeskertbe szórhatunk magokat és tehetünk dughagymákat is, akár fokhagymát, akár egy ízletes, édes lila hagymát. A hagymafélék gyorsan nőnek, pár hét és ki lehet lopni egyet-egyet a szalonna mellé. Egy nagyobbacska darabot érdemes üresen hagyni a veteményes egyik szegletében, hogy legyen hova ültetni a paradicsom- és paprikapalántákat, amiknek később jön el a kiültetési idejük. A hónapos retket nem véletlenül hívják így, vagyis gyorsan megnő, és akkor akár lehet újat vetni. Ez igaz lehet a fejessalátákra is, így ha elkezdjük leenni a sort, érdemes utána vetni, hogy mindig legyen. A borsó esetében figyelni kell a rovarkártevőket, amik ritkán maradnak távol az édes növénytől.

Az üres földterületeket, illetve a szőlősorokat rotációs kapával tudjuk a legegyszerűbben tisztán tartani. Ugyanakkor az így felpuhított talajon könnyen kikel bármilyen gazmag is, különösen a parlagfű, szóval érdemes gyakran átfutni a területen a „robival”. Szőlősorok esetében a rotációs kapa „szarvát” fordítsuk oldalra, hogy a kezünk ne ütődjön neki munka közben se a növénynek, se a támrendszernek.