2020.04.30. 20:00
Elszaporodtak az off-road-autók és -motorok a Vértesben és a Velencei-hegységben is
Nem tisztelik sem a természetet, sem a magántulajdont, de még a mezőgazdasági területeket sem. Az off-road-autók és -motorok látványosan megszaporodtak a Vértesi Tájvédelmi Körzetben és a Velencei-hegységben egyaránt, tönkretéve ezzel a természeti értékeket. Az illegális természetrombolók barbárok – vélekednek a szakemberek, akik ezért a rendőrséggel karöltve veszik fel ellenük a harcot.
Rendszám nélkül, bukósisak mögé bújva teszik tönkre a természetet
Fotó: Klébert Antal
„Sajnos a Vértesi Tájvédelmi Körzet szépsége és biodiverzitása ellenére küzd a barbár, minden törvényt, szabályt, józan észt semmibe vevő, illegális technikai „sport”-tal. Amíg egyesek ürgéket próbálnak visszatelepíteni, megóvni az orchideás gyepeket, eközben mások versenypályának tekintik, letapossák, szétbarmolják azt” – kelt ki magából Klébert Antal, a Vértesi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre a minap.
Elkeseredett kifakadása nem volt véletlen a vértesboglári gyepeken járva, amely a természetvédelmi körzet része, ismét nagyhangú, nagy kerekű, gyors járgányokat látott, melyek után csak úgy porzott a föld.Az erős autókban beöltözött, bukósisakos, arcukat eltakaró emberek ültek. Az off-roadosok és krosszmotorosok persze nem most először jelentek meg természetvédelmi területeken, évek óta küzdenek velük és ellenük a természetvédelmi őrök. De most, mondja Klébert Antal, látványosan megsokasodtak.
Hogy miért?
Ezt csak találgatni lehet: talán túlságosan ráérnek, és a „maradj otthon” felhívását értelmezik úgy, hogy akkor van idő a „csapatásra”?
– Jelentős illegális természetkárosítás az, amit művelnek, miközben van versenypályájuk is, ahová legálisan mehetnének. De az nem vezet végig olyan szép környezeten, mint egy természetvédelmi terület – vélekedik az őr, aki nap mint nap látja a járgányok által felsebzett természetet.
– Még arra sem veszik a fáradságot, hogy az erdei úton maradjanak, ami ugyan szintén tilos, de talán mutatna valamiféle emberséget. Árkon-bokron át, felázott talajon, sziklagyepeken, dolomitgyepeken, kilátók mentén, meredek lejtőkön tarolnak keresztül, nem törődve semmivel. Azzal sem, hogy Natura 2000-es területeken és az erdőben törvény tiltja az engedély nélküli technikai sporttevékenységet – mondja Klébert Antal, aki látja, milyen érzékeny az erózióra a természetvédelmi területen a földréteg, melyen jár.
– A dolomit sziklagyepen alig van termőréteg, itt-ott gyepfolt borítja csupán, s közben tele van védett növénnyel, s állatok otthona – mutat rá a szakember.
Igazi természetvédelmi értékeket zúznak maguk alá a kerekek: magyar gurgolyát, tavaszi héricset, orchideákat, bíboros kosbort, kétlevelű sarkvirágot, tarka kosbort…
És persze állatokat – olyan földön fészkelő madarakat, mint a mezei vagy az erdei pacsirta és a citromsármány, és olyan védett lepkéket, mint a farkasalmalepke, a kardoslepke, a fecskefarkú lepke vagy a kis Apolló-lepke, amely most kezdte meg a rajzását a természetvédelmi területeken.
A meredek részeken a kerékkel felvágott nyomokat a Vértesben mindenhol lehet látni.
De ezek nem egyszerű vájatok a földben, ahogy a laikus első ránézésre gondolná
A kerék fellazítja a talajt, kirúgja a gumi a gyepet, és az erózió megindul magától. Ha jön az eső – amire egyébként már nagy szükség lenne –, ezeket a sebeket kimossa, és lemossa azt a kevés humuszréteget is, ami ott van – és kibukkan a szikla. Csontig hatol a rombolás. A védett természeti értékek élőhelye szép lassan tönkremegy. De nem ez az összes kár, amit okoznak:
– Amikor bemennek az erdő belsejébe, ott megzavarják a vadat, amely amúgy természeténél fogva nappal elbújna, elfeküdne. De amikor végigszáguldanak az erdőn, nem ritkán felkeltenek akár harminc szarvast, amelyek lerohannak az erdőből, átrohannak az úton. És ez már nem csak a természetről, az állatokról szól. Ez már az emberek számára is balesetveszélyes – mutat rá a természetvédelmi őr. Drámai károkat okoznak, de sajnos nehéz őket megfogni.
Mert hiába vannak a természetvédelmi őrszolgálatnak közel olyan jogosítványai, mint a rendőrnek, de ők például nem üldözhetik az elkövetőket. Ha megállnak nekik, akkor már igazoltathatják őket. De erre ritkán kerül sor. A rendszám nélkül off-roadozó, „arc nélküli” bukósisakosok gyakran tűnnek el büntetés nélkül, áthajtva vetéseken, mezőkön, természetvédelmi és magánterületeken.
Ezt elégelte meg nemrégiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, amely a rendőrséggel karöltve fokozza mostantól a terepi jelenlétet, akciókat szerveznek, igazoltatnak. Ami pedig már több okból is bírsággal, feljelentéssel végződhet – egyrészről ezek az emberek megsértik a részleges kijárási tilalmat, másrészről illegális tevékenységet folytatnak védett területen. A Börzsönyben és a Pilisben már zajlik az akció, most érkeznek a Velencei-hegységbe és a Vértesi Tájvédelmi Körzetbe is. A küzdelem tehát zajlik – a Bicskei Rendőrkapitányság munkatársai például csak az elmúlt időszakban három esetben intézkedtek természetvédelmi területen motorkerékpáron közlekedőkkel kapcsolatban, akik ellen természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárást kezdeményeztek.
Ezeket A rendelkezéseket sértik meg
– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) alapján az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérésre is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
– Védett természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, járművel közlekedni az arra külön kijelölt utak kivételével csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad. Aki a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni, amit a természetvédelmi hatóság közigazgatási eljárás keretében szab ki.