Iszapömlés: mégsem robbant a fal

Ezt Kepli Lajos, a bizottság jobbikos elnöke mondta a Naplónak. Múlt héten arról számolt be az elnök, hogy a bizottság szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy szándékos robbantás is okozhatta a kolontári tározó falszakadását. Kepli Lajos szerda egyeztetett a Nemzeti Nyomozóirodával. Tájékoztatták egymást az elvégzett munkáról, s a politikus kapott is bizonyos információkat, ám ezeket nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elárult: a bizottság a további munkát nem ebben az irányban folytatja.

A bizottsági ülésen szerdán Kossa Györgyöt, a MAL felügyelőbizottságának vezetőjét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes vezetőjét, Hoffmann Imrét és Baksa Györgyöt, a MAL korábbi igazgatóját. A meghallgatáson kiderült, hogy korábban szó volt arról, hogy a MAL áttér a vörösiszap száraz kezelésére, készült is erről egy tanulmány, ám ezt elvetették. Szó esett arról is, hogy a cég védőgátat épít a tározóhoz, akkor a katasztrófa nem követel emberéletet.

Kepli Lajos a Naplónak elmondta: véleménye szerint az üzem besorolásánál is hibáztak. Ha ugyanis a vörösiszapot veszélyes anyagnak minősítik, a timföldgyárat veszélyes üzemmé nyilvánítják, vagyis szigorúbb előírások vonatkoztak volna rá.


A vizsgálóbizottság meghallgatta a katasztrófavédelem beszámolóját

A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság szerdán meghallgatta a katasztrófavédelem, az egykori kormánybiztosság és a tározót működtető cég korábbi vezetőjét.

A tározót működtető MAL Zrt. a katasztrófa előtt sem tervezte az átállást a száraz technológiára, csupán a gátakat magasították volna - mondta a szerdai meghallgatáson  a korábbi, MAL Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság volt vezetője. Kossa György hozzátette: ha a tavaly év végére elkészült védőgát már állt volna, amikor átszakadt a tározó fala akkor nem lettek volna a balesetnek halálos áldozatai.
   
A szakember szerint meg kel vizsgálni, hogy milyen felelősség terheli az üzemeltető mellett a tározók tervezőit és az építés kivitelezőit. A katasztrófa okainak és felelőseinek megnevezése ugyanakkor a Nemzeti Nyomozó Iroda feladata - tette hozzá.
   
Kossa György emlékeztetett rá, hogy az első gát a katasztrófát követő 4-5 napon belül, míg a második az év vége előtt felépült. Összesen 98 ezer köbméternyi gátszerkezet épült. Az 1300 méter hosszúságú résfal vélhetően örökre megoldást jelent - tette hozzá.
   

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes vezetője arról tájékoztatta a vizsgálóbizottságot, hogy a MAL Zrt. idén márciusban állt át a száraz technológiára, az állami felügyelet pedig június 30-án szűnt meg. Hoffmann Imre hozzátette: az új katasztrófavédelmi törvényt jövő hétfőn fogadhatja el az Országgyűlés, amellyel egységes rendvédelmi és irányítási rendszer alakul ki.
   
Baksa György, a MAL Zrt. és korábbi jogelődje, az Ajkai Timföld Kft. volt vezetője a meghallgatáson azt mondta, hogy már korábban át akartak állni a száraz technológiára, ám a tulajdonosok a magas költségek miatt ehhez akkor nem járultak hozzá.
   
A vizsgálóbizottság a tervek szerint jövő szerdán tartja utolsó meghallgatását. Erre meghívták a MAL Zrt. jelenlegi vezetőit és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. Gyurcsány Ferenc jelenleg az Altus Zrt. tulajdonosa, amely a MOTIM Zrt. részvényeinek csaknem felét birtokolja. A MOTIM Zrt. 2002-ig gyártott Ajkán timföldet, amelynek mellékterméke a vörösiszap.
   
A MAL Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik, a katasztrófa utáni helyreállításra és újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot költött.

Iszapömlés: 135 milliárdos bírság a MAL Zrt.-nek

Összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán a kormany.hu-n.
A MAL Zrt. a „vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt” köteles megfizetni a több mint 135 milliárd forint bírságot. Az összeg meghatározásakor a felügyelőség figyelembe vette, hogy milyen mennyiségű hulladék, azaz vörösiszap és lúgos oldat jutott ki a tározóból; ez összesen 1, 876 millió tonna.
   
A MAL Zrt. köteles a bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megfizetni. A határozat ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél.
   
A közlemény szerint a bírságról szóló határozatot már ki is postázták a cégnek, a bírság megállapítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, és tekintettel a vörösiszap katasztrófa mértékére és a kiömlött anyag mennyiségére, a Felügyelőség a legszigorúbb számítást vette alapul.
   
A hulladékgazdálkodási bírság kiszámításakor egyebek mellett szerepet játszott az is, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon.
   
A VM emlékeztet: a MAL Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A kazettából kiömlő, jelentős mennyiségű, magas pH értékű vörösiszap elöntötte a szomszédos Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, és mintegy százhúszan kerültek kórházba. A kiömlő vörösiszap elárasztotta a Torna patakot, és azon keresztül károsította a Marcal-Rába-Duna vízrendszerét.