2018.08.20. 15:00
Kutyák tettre készen, a rendőrség kötelékében
A rendőrkutyák kettős életet élnek: a családban kezesbárányként viselkednek, a terepen pedig embertársaik hű védelmezői.
Fotó: Koppán Viktor / Fejér Megyei Hírlap
Renk, a belga juhászkutya pórázon és szájkosárban érkezik a fehérvári rendőrségi épület egyik helyiségébe. Fegyelmezetten foglal helyet gazdája, Izsányi Tibor rendőr főtörzszászlós lába mellett. Persze, ha játékot lát, azért meg-megcsillan a szeme.
Fejben is a csúcson kell lenniük!
– A rendőrségi szolgálati kutyák jellemzően a dunakeszi Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központban lévő tenyészetből származnak, vagy vásárolják őket. Annak eldöntésére, hogy az adott négylábú rendőrségi feladatok elvégzésére alkalmas lesz-e vagy sem, néhány teszten kell megfelelnie. A rendőrkutyáknak ugyanis átlag feletti képességekkel kell rendelkezniük. Fontos szempont például, hogy az állat legyen jól szocializált, azaz indokolatlanul ne viselkedjen agresszíven, de ne is legyen bátortalan. Jó, ha a játékáért azonnal megy, és pozitív tulajdonság, ha az őrző-védő feladatokban nem mutat félelmet. Indokolt ez a sok elvárás, hiszen van, hogy 5–10 órás nyomokon kell mennünk, nem kevésszer aszfalton – részletezi Izsányi Tibor, akit kollégája, Márton Sándor rendőr főtörzszászlós egészít ki: az sem utolsó, ha a kutya 3-4 órán keresztül fejben is jelen van.
– Ezt többek között úgy tudjuk elérni, ha növeljük a kitartását. Ilyenkor nyújtjuk a feladatok végrehajtásának hosszát, változatos szituációk elé állítjuk, és igyekszünk elérni, hogy a gyakorlatok alatt az elejétől a végéig motivált legyen az eb – magyarázza Sándor. Ő sajnos idén vesztette el Boszorkány nevű német juhászkutyáját.
– Boszorkány megjelenése és határozott fellépése egyaránt sokat jelentett az elkövetők elfogásában. Látszik, ha a kutya is tudja, ez a rendőrlét az ő élete: nem kell nógatni, sőt, folyamatosan arra vár, hogy azt mondd, menni kell, nyomon kell lenni – teszi hozzá.
A kutyákat kölyökkorukban választják ki, hiszen a kisgyermekkorhoz hasonlóan a bevésődés időszaka az ő esetükben is fontos. Ha az eb megijed a zörgéstől, az már megmutatja a személyiségét – az a jó, ha érdekli a zaj forrása, ahhoz közel mer merészkedni.
Különböző feladataik lehetnek
Ugyanakkor akadnak olyan hiányosságok is, melyeken időközben, a korai szakaszban lehet még javítani. A kiképzést otthon kezdik el a gazdák, de a szakszerűbb tréningért Dunakeszire kell felvinni a kutyákat, ahol az adott szaktanfolyamot el tudják végezni. A feladatkörök ugyanis különböznek: a járőrkutyák például a rendfenntartásért, focimeccsek és egyéb rendezvények biztosításáért felelnek, emellett egyes négylábúak kábítószer-keresésre, nyomkövetésre, vagy éppen szagazonosításra vannak kiképezve.
– Boszorkány otthon olyan volt, mint egy plüsskutya! A kisgyerek dögönyözte, játszott vele, ott családi házőrző volt. Sőt, a nejemnek otthon jobban szót fogadott, mint nekem – emlékezik vissza nevetve a rendőrkutya két életére Sándor, hozzátéve, ha a kutyára rákerült a póráz, megváltozott a világ, tudta, hogy dolgozni indul.
A rendőrök tapasztalatai szerint a német és a belga juhászkutyák jól kiképezhető fajták, de remek járőrkutya még a doberman és a rottweiler is. Tibor hozzáteszi: a keverékek véleménye szerint egészségügyi szempontból sokkal erősebbek lettek, ami lehetővé teszi, hogy 8–10 évig egy kutyával dolgozzanak.
– Minden perc, amit a kutya szolgálatban tölt az emberrel, kincs – erősítik meg mindketten –; mi is sokkal nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Tudjuk, hogy ott vannak mellettünk, és ha kell, az életüket adják azért, hogy mi hazatérhessünk.