2018.10.16. 15:00
A szarvasgombászó kutyák dolgos élete
Hiába szarvasgomba-nagyhatalom Magyarország, ha a megtalálására szánt kutyák kiképzése még mindig fehér folt – vélekedik Farkas Szilvia szarvasgombászó, aki hétvégén tartott előadást Fehérváron.
Farkas Szilvia Fánival és Málnával járja a magyar erdőket szarvasgombáért, ezúttal azonban előadást tartani érkezett Székesfehérvárra
Fotó: Koppán Viktor Dávid / Fejér Megyei Hírlap
Fáni (5) és Málna (4), a két fekete labrador a társa Farkas Szilviának, aki a magyar erdők gazdag szarvasgomba-állományát kutatja minden szezonban már évek óta. A Dunakesziben élő hölgy számára a szarvasgombászás a kutyák szeretetéből indult.
– Otthon kézművesként dolgoztam korábban és kikapcsolódási formákat kerestem a kutyáimmal. Így találtam rá a gombászatra, amelyben évekig gyűjtöttem az információkat, készítettem fel magamat és a kutyáimat a dologra – mesél Farkas Szilvia a kezdetekről, aki hétvégén a Dog Garden Kutyaiskolában tartott előadást a szarvasgombászó kutyák életéről az érdeklődőknek. Szilvia 2014-ben már vizsgázott szarvasgombázóként gombászott. – Láttam azonban, hogy a kutyaoktatás terén még mindig fehér folt ez a téma. Nem nagyon találtam megfelelő oktatót hozzá, így pár év tapasztalatszerzés után úgy gondoltam, megpróbálok én segíteni azoknak, akiknek hasonló terveik vannak.
Az előadásain az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mely kutyafajta a legalkalmasabb a feladatra. Szilvia szerint a lagotto romagnolo az egyik legjobb, de hozzáteszi: – Nem találkoztam még olyan kutyával, akit ne lehetett volna rávenni arra, hogy megtalálja a szarvasgombát. Nem is ez a nehézsége a dolognak. Az a munka során, az erdőben jön elő. Itt derül ki, hogy jók e az alapok, a kutya–gazda közti kapcsolat. Ebben tudok újat vagy mást mondani. Ez a kapcsolat, szimbiózis az, amely lehetővé teszi, hogy az eb 3–4 órán át tudjon csak a gombára figyelni.
A szarvasgombászás engedélyköteles, csak ezt követően indulhat útnak bárki. Szilvia így csinálja: – Az erdőbe érvén keresem a szarvasgomba jeleit a földön. Ezeket mutatom meg a kutyának, aki kiveszi a földből egyedül vagy a segítségemmel. Ezt követően kap jutalmat. Szép lassan körbejárjuk a terepet, hiszen a szagok is össze-vissza szállnak, a széltől is függően. Lassú, kitartó munka ez, amely mentálisan is nagyon megterhelő. Egyszerre maximum két kutyával lehet menni, de ez már a gombászat második foka. Ez akkor működhet csak jól, ha egy kutyával már nagyon jól megy. Ilyenkor már hárman kell, hogy összekapcsolódjanak, és érezzék egymást.
Magyarország, mint kiderült, igazán gazdag szarvasgombában, kisebb-nagyobb mennyiség szinte mindenhol van. Több mint 120 faj van Magyarországon, de olyan, amit a gasztronómia is értékel, csupán 6–8. A nyári szarvasgombából egész Európában itt terem a legtöbb – több 10 tonna, mondja Szilvia. A legtöbb része kikerül külföldre, ugyanis ezt használják a legtöbben. A nagy spórás, a téli, a homoki (amely csak a Kárpát-medencében terem, édes fajta), a késői, a fehér (ritkább) és az isztriai szarvasgomba (a legértékesebb) szintén megtalálhatók nálunk. – Szeretném, ha visszakerülne a magyarok asztalára a szarvasgomba, hiszen nagyhatalom vagyunk ebből a szempontból – teszi hozzá Szilvia. Ő mindent meg is tesz ezért.