2019.04.10. 11:30
Már állandó a kullancsszezon
A kullancsok a leghidegebb telekre és a legforróbb, száraz nyarakra is csak legyintenek nem létező csápjaikkal, és tovább szívják a vérünket. Az állattenyésztésbe vont állatok és a házi kedvencek bundája elrejti az élősködőt, amelyet emiatt nehezebb észrevenni.
Minél hamarabb kiszedjük – gyógyszertárban kapható eszközzel –, annál jobb!
Forrás: shutterstock
Nem beszélhetünk szezonról kullancsok kapcsán, mert folyamatos a jelenlétük ott, ahol legalább egy fűcsomó megterem: a kertben, városi parkban séta közben vagy kirándulás alkalmával. A kullancs nem válogat, így a haszonállatok esetében ugyanúgy fennáll a lehetősége, hogy kullancs költözik a bundájába, mint a kedvtelésből tartottak esetében. Ha mi nem távolítjuk el, akkor addig táplálkozik a kullancs, amíg megduzzadt potrohhal le nem gurul, vissza a fűbe. Ha az élősködő befészkelte magát, nem kell pánikba esni, hanem haladéktalanul el kell távolítani, megfelelő eszközökkel.
Sziebert Gergely megyei főállatorvos azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy a kullancsok által terjesztett betegségek nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is eljuthatnak hozzánk. Gyakran megesik, hogy kullancsok terjesztette megbetegedések közül néhány szarvasmarhák, juhok vagy kecskék esetében nem okoz tüneteket, de nyers tej, illetve a nyers tejből készült termékek elfogyasztásakor emberi megbetegedést is okozhatnak.
Kullancs okozta betegségek
A gondos gazdák többsége már hallott a babesiózisról, melyet a Babesia canis nevű egysejtű élőlény okoz. Gyógykezelés hiányában fertőzött kedvencünk akár 1 hét alatt is elpusztulhat, de az időben észrevett betegség gyógyítható. Heveny formában jelentkező tünetek a nagyon magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, majd szemen, szájnyálkahártyán látható sárgaság. Emellett kiszáradás és rohamos lesoványodás is tapasztalható, sőt előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is, ingadozó járás, a végtagok gyengesége, bénulása.
A Borrelia burgdorferi nevű baktérium miatti Lyme-kórnak ember és állat egyaránt ki van téve, de közvetlenül nem terjed a betegség kutyáról emberre. A csípés körül kialakuló kokárda alakú bőrpír a fertőzés korai szakaszában jellemző, azonban a szőrzet miatt ez nehezen fedezhető fel. A házikedvenc legtöbbször étvágytalan és nem mozog szívesen, ami azt jelzi, fájdalmai vannak, sőt esetenként lázas is lehet. Az időben észrevett betegség megfelelő antibiotikummal gyógyítható.
Kullancsencephalitis és Q-láz esetében, az esetek nagyobb részében 7–14 napos lappangási időt követően, először enyhe influenzaszerű tünetek jelentkeznek, melyek legtöbbször maguktól elmúlnak. A megbetegedés második fázisában az esetek kisebb részében olyan idegrendszeri tünetek tapasztalhatók, mint a magas láz, a szédülés, a hányinger és az erős, akár tarkómerevséggel is járó fejfájás.
A tularémia vagy nyúlpestis egy Francisella tularensis nevű baktérium okozta megbetegedés. Sétáltatás közben is megtörténhet a baj, mert néha a mezei nyulak is fertőzöttek, sőt a hörcsögtől vagy a patkánytól is el lehet kapni. A bőrön át történő fertőzés helyén egy héten belül kis papula keletkezik, amely néhány nappal később magas láz mellett kifekélyesedik, majd kifakad, és belőle bűzös váladék ürül. Kutyák esetében légúti és kötőhártyahurut is tapasztalható.
Védjük magunkat és állatainkat riasztó, illetve kullancsirtó készítményekkel! Sétáltatás után rövid idővel alaposan át kell vizsgálni kedvencünket. Ennek ők is nagyon örülnek, és mi is megnyugszunk, ha a bundaborzolós vizsgálat eredménye negatív. Minél hosszabb ideig van bent a kullancs, annál valószínűbb a fertőződés. Ha találunk egyet, azt késedelem nélkül távolítsuk el a gyógyszertárakban kapható eszközökkel úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze! Érdemes a csípés helyét, majd a kezünket és a használt eszközöket fertőtleníteni.