Méhek világnapja – nélkülük számos élelmünkről lemondhatnánk

Amikor ránézünk egy virágra, nem gondolunk bele, hogy a méhnek, ennek a csodálatos élőlénynek az őse a triász földtörténeti időszakban, 245–202 millió évvel ezelőtt jelent meg. A virágos növények maguk úgy kb. 160 millió éve alakultak ki és 120 millió éve terjedtek el a Földön. Mára elmondható, hogy közel 300 ezer olyan virágfaj él, amely azért alakította ki virágporos, illatos és színes, nektárdús virágát, hogy magához vonzza a beporzó rovarokat – köztük a méheket. Szövevényes és bonyolult kapcsolatrendszer ez állat és növény között, amely mindkét félnek jó és fontos, nem mellesleg ennek az együttműködésnek az eredményeképp működik az ökoszisztéma. A cukrokban, fehérjében és vitaminokban gazdag nektár létfontosságú élelem a rovarok számára, amelyek pedig a virágpor szállításával és a beporzással biztosítják a növény fennmaradását. Fák, cserjék, vad- és haszonnövények sokasága igényel beporzást, vagyis elmondható, hogy az emberiség számára is létfontosságú kapcsolatrendszerről és ökológiai folyamatról van szó. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának egyik legfrissebb értekezése szerint a haszonnövények – vagyis zöldségeink, gyümölcseink, illetve takarmánynövényeink – 70 százalékának termőre fordulása múlik az úgynevezett „pollináción”, vagyis beporzáson. Tehát az emberi élelem egy jelentős része – beleértve a tejtermékeket, húsféléket és a tojást is – nem állna az emberiség rendelkezésére, ha a beporzó rovarok nem segítenek be a rendszerbe. Gondoljunk csak bele – nemcsak a zöldség és a gyümölcs maradna el, de a takarmánynövények nélkül nem lenne mit adni az állatoknak, nem lenne hús, tejtermék és tojás sem. De ott vannak a gyógynövények, a kakaóbab, valamint a kávé- és teacserjék is, amelyek szintén állati beporzású növényeink.

Nem véletlen hát, hogy a méhészek aggódnak a méhekért, amelyek világszinten is ritkul a számuk. A probléma Magyarországon is megjelent, Antal István fehérvári méhész is már régóta igyekszik felhívni erre a figyelmet: – Fel kell ébrednünk, a méheknek már vagy hét faja került a veszélyeztetett fajok listájára! – emelte ki. Sokféle módon segíthetjük őket – mutat rá a szakember: ültethetünk mézelő növényeket, a gyógynövények közül levendulát, macskamentát, zsályát, koriandert, kakukkfüvet. Az évelők közül gólyaorrt, szellőrózsát, őszirózsát, az egynyáriak közül pedig akár vasvirágot, vaníliavirágot, mézvirágot – emelt ki néhányat. Itathatjuk is őket: de ne adjunk nekik cukros vizet, mert akkor nem lesz okuk virágra menni! Kapjanak a nyári hőségben tiszta vizet, ha segíteni akarjuk őket beporzó útjukon.

Persze ettől a több mint 700 vadméhfaj még nem menekül meg. A világméretű pusztulás okaként a szakemberek a globális felmelegedést, az erősebb mezőgazdasági vegyszereket, valamint a mezőgazdasági területeken az egyre kevesebb állati beporzással termő növény használatát jelölték meg. Amin sürgősen változtatni kell – van is erre már gyakorlat, a Magyar Államkincstár például „ökológiai jelentőségű másodvetések” alkalmazását írja elő követelményként bizonyos támogatások esetén. Ezek pedig olyan növények, amelyek földnek, beporzóknak egyaránt fontosak. Nem véletlen az sem, hogy egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak az olyan napoknak is, mint a Méhek Világnapja, amelyre nemrégiben, május 20-án került sor. Ráadásul nagyon új kezdeményezésről is van szó, ugyanis csak tavaly tartották meg először ezt a napot. Az pedig, hogy ezt a témát is be kellett iktatni a naptárba, egyet jelent: az emberiség kezd rájönni, hogy nem elég gondos és figyelmes a bolygójával, és annak élőlényeivel. Pedig nélkülük az emberiség napjai is meg vannak számlálva…