Egyre többször találkozhatunk a városban rókákkal, amelyek nem veszettek, csak itt élnek

Nagyszüleink mindig figyelmeztettek minket, hogy óvakodjunk azoktól a rókáktól, amelyek nem kerülik el az emberlakta területeket, mert azok a jószágok veszettek, ezért habzó szájukkal harapnak és fertőznek minket. A horgas­inak­kal rendelkező ragadozónak ilyenkor a havas tarlón kellene futnia, azzal a tipikus, sanda futással, ahogy csak a róka tud, ám mégsem kerüli el az ember, a simabőrű területét. Arra a kérdésünkre, hogy milyen egészségügyi kockázatot rejt a városokban való megjelenésük, Ravasz Ferenc Móron praktizáló állatorvos válaszolt:

– A legfontosabb kérdés ilyenkor a veszettség, de miután a Dunántúlon pillanatnyilag nincsen veszett róka, ezért ilyen szempontból nyugodtak vagyunk. Természetesen a kutyákat oltani kell veszettség ellen, és ha a betévedt róka fertőzött, akkor sem lesz probléma a házi kedvenceinkkel. Szerencsére a róka a Dunán nem úszik át, így csak a Tiszántúlon, vagyis az ukrán, román és a déli határon okozhat problémát.

Ravasz doktor szerint sokat változott a helyzet azóta, amikor a veszettség elleni küzdelem még gyerekcipőben járt. Később repülőgépről szórták a csirkefejeket, amelyeknek a belsejében elrejtették a vakcinát, és ez a megoldás olyan sikeres volt, hogy ezt a Dunántúlon már nem is csinálják, mert nincs veszettség.

Ám ez a betegség csak az egyik vetülete a történetnek, mert mint azt az állatorvostól megtudtuk, a férgesség leg­alább akkora károkat tud okozni. Elég, ha a róka odapiszkít valahova, és a kutyák elkezdik szaglászni. A férgeknek ennyi elég is. Lárváik sokáig életképesek, és könnyen fel lehet venni őket. Van jó néhány olyan féreg, amely mind a kettőnek árthat, sőt akár az embernek is. Elég komoly kockázatot jelenthet tehát akár az orsóféreg, akár a galandféreg.

Utóbbi a legveszélyesebb, mondja Ravasz, mert hólyagférget okoz az emberben, ez elég csúnya betegség, és elég nehezen tudják kezelni, sőt sokszor sehogy. A humánoknak elég kevés a féregtelenítő szerük, amelyik pedig erre a hólyagra hatna, nincs is. Mi csak közti gazdái vagyunk ennek a férgességnek, bennünk a galandféreg nem fejlődik ki, viszont a közti formája úgy néz ki, mint egy hólyag. Abban van a lárva, amely akár gyermekfej méretűre is megnőhet a májban és a tüdőben.

Ravasz doktor szerint a rókák urbanizálódnak, megszelídülnek, és ennek megfelelően arcátlanul bejárkálnak a lakott területre, sőt, egészen közel lehet hozzájuk menni, már az egészségesek sem félnek.

Hiába is kergetnénk

Ha jelenthetnek kockázatot, akkor talán tenni kellene ellenük valamit. Egy vadászt is megkérdeztünk a témával kapcsolatban. Puskás Zoltán Ravasz doktorhoz hasonlóan vélekedik a rókák megjelenéséről. A Lajoskomáromi Hubertusz Vadász Egyesület titkárától megtudtuk, hogy most hiába is kergetnénk a rókát, mert akárki van a nyomában, a róka nem miatta fut. Puskás így kezdte:

– A róka a vadászható fajok közé tartozik, és gyakran belátogat az ember területére, vagy éppen az ember költözött a róka területére, ez vitatható, ugyanakkor egy biztos: párzási időszak van, így most a szokásosnál is kevesebbet foglalkoznak az ember jelenlétével. Ettől függetlenül lőni nem lehet őket. A vadásztársaságoknak (vt) nincsen illetékességük a lakott területeken belül. A vt területének határa a lakott terület határától mért 300 méteren kívül kezdődik. Így azon belül a vadászok nem tevékenykednek, csak és kizárólag különleges rendőrségi engedélyekkel.

A szabályok szerint lakott területen belül a gyepmester feladata a rókák ellenőrzése és befogása, így tehát a vadászok tehetetlenek, csak annyit tudnak tenni, hogy a lakott területeket övező sávban csapdával próbálják gyéríteni a dúvadat.

Puskás szerint a probléma rendkívül összetett, ugyanis az élelemhiány miatt is bemehetnek a városba a ragadozók, hiszen kint, a mezőgazdasági területeken kultúrsivatagok jöttek létre, és így a mezei pocok jelenti szinte az egyetlen táplálékforrását ennek a fajnak. Tovább nehezíti a rókák életét, hogy az aranysakálok agresszíven kiszorítják őket a vadászterületeikről.

Külterületen persze lövik őket, sőt, a vt-k vadgazdálkodási terveiben pontosan meg kell határozni, hogy hány rókát kell elejteni egy évben. Ez minden vt-nél máshogyan van szabályozva, de a vadásznak be is kell mutatnia a vadászmesternek, majd a tájegységi fővadásznak a rókát vagy annak fülét, amelyet dúvadjelnek neveznek.