A Fejér megyei gazdik fontosnak tartják az ivartalanítást

A támogatás célja, hogy az 5000 főnél kisebb állandó lakosságú településeknek segítséget nyújtson a nem kívánt állatszaporulat mérséklésére. A most meghirdetett 500 millió forintos keret 14 000 állat ivartalanítására elegendő.

Ennek függvényében kerestünk meg állattartókat, hogy fejtsék ki személyes véleményüket az ivartalanítással kapcsolatban.

Lássuk az eredményeket!

Mióta az eszemet tudom mindig is állatbarát voltam, kis gyermek korom óta voltak családomnak hobbi állatai, tizenéves korom óta pedig kutyánk is. Mikor saját családom lett, gyermekeimet is az állatok szeretetére neveltem, sokféle hobbi állatunk mellett mindig volt kutyánk. Jelenleg 2 keverék kutyánk és egy cicánk van, akiket a HEROSZ Fehérvári Állatotthonból fogadtunk örökbe. Felelős állattartóként fontosnak tartom az ivartalanítást, az esetleges felesleges állatszaporulat, a viselkedésproblémák elkerülése és az egészségügyi kockázatelkerülése miatt, örökbefogadásnál pedig ez amúgy is feltétel. Gyógypedagógusként tanítványaimat is a felelős állattartásra nevelem, szerveztünk már gyűjtést a menhelyi állatoknak és minden tanévben el is látogatunk oda – nyilatkozta Krisztina.

Úgy gondolom, hogy az ivartalanítás nem szabadna, hogy kérdés legyen egy családban, akik nem foglalkoznak kimondott tenyésztéssel. Mindamellett, hogy ez a felelős döntés, a mi kutyánk esetében az miatt is ajánlott volt, hogy kicsit lehiggadjon, mert ő egy nagyon hiperaktív keverék kutyus. Kan kutya révén a nemi ösztönei is lecsillapodtak és ez nem egy utolsó szempont a mindennapokban, abban, hogy emberekkel is szocializálni tudjuk, jó szívvel. Tavaly fogadtuk örökbe az Apró Mancsok Menedékéből. Nagyon problémás, kajla, makacs kutyus de rendkívül okos, hálás és jó szívű. Akkor sem cserélném el, ha egy garantáltan jó, nyugodt blökit kapnék cserébe. 4 hónapos kora foglalkozunk a képzésével, lassan de biztosan haladunk. Az ivartalanítás egyébként elvarás volt a menhely részéről és ellenőrizték is, amit én nagyon elismerésre méltónak tartok. Összességében úgy gondolom, hogy nem csak a megfelelő döntés az ivartalanítás, hanem a kutyusnak is jót teszünk vele – vallja Renáta.

Jelenleg egy saját német vizsla és egy ideiglenesen befogadott amerikai staffordshire terrier gazdája vagyok. Mindkét kutya szuka és mindkettő ivartalanítva lett, a vizslát mi ivartalaníttattuk, a staffit pedig még a menhelyen ivartalanították. Az ivartalanításról az a véleményem, hogy amelyik kutyát nem szeretnénk tenyészteni, nem törzskönyvezett azt ajánlott ivartalanítani, sőt én ezt kötelezővé tenném törvény formájában. Így is túl sok kóborkutya van az utcán, túl sok kutya van a menhelyeken, ezért nem szabad szaporítani őket. Mi itt Székesfehérvár környékén messze nem érezzük, hogy mekkora probléma a kóbor kutyák száma Magyarországon, de például a Tisztántúlon borzasztó a helyzet. Ezenkívül az ivartalanított kutyákkal egyszerűbb dolgunk van, a nemi hormonok nem befolyásolják a viselkedésüket – osztotta meg gondolatait velünk János.

25 évet vártam életem első kutyájára. Nem vagyok tökéletes gazdi, de abban biztos voltam, hogy ivartalanítani fogom. Fanni jelenleg 3 éves tacskó keverék, és minden előnyét élvezi ennek a dolognak. 6 hónapos kora előtt történt meg a műtét, ami a Férjemet jobban megviselte mint őt. Fanni másnap már játszott, és a babaruhában nagyon édes volt, ahogy masírozott a lakásban. Nincs, és soha nem is volt emiatt vérzése, és bár azért a hangulatán észre lehet venni, hogy melyik lenne „az a hét”, nagyon örülök, hogy így döntöttünk. Egyrészt, ezzel meghosszabbítottuk az életét, megkíméltük a méhgyulladástól, a kellemetlen szaporulattól, a kanok közeledésétől, másrészt kaptunk egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kutyát. Ében a családunk fekete-cser németjuhásza, aki a fiúk vonalát erősíti. Az állatorvos javaslatára megvárjuk, hogy a 6 hónapos kort betöltse azért, hogy a fajtára jellemző jegyek kialakuljanak. Nagyon várjunk mindannyian ennek az időpontnak az eljöttét, mert a kamaszkor senkinek sem egy ideális állapot. Vele kapcsolatban azért döntöttünk emellett, mert szerettük volna kiküszöbölni, hogy szökős legyen, és mivel nincs vele szaporítási szándékunk, ezért minél hamarabb túl szeretnénk lenni ezen is. A tenyésztője figyelmeztetett az elhízás veszélyére, de mivel a kutyáim esetében ezzel sosem volt problémám, ismét az az elsődleges cél, hogy egy nyugodt, kiegyensúlyozott kutya erősítse a csapatunkat – meséli nekünk Anita.

Amikor az első kutyám Ebro 14 éve hozzám került, nem is volt kérdés, hogy ivartalanítva lesz. Tisztában voltam vele mennyi gazdátlan kutya él menhelyeken, én még véletlenül sem szerettem volna hozzájárulni ezen szám növekedéséhez. A döntésemet még egy prosztata gyulladás is megerősítette, ami könnyen komolyabb betegséggé is fejlődhetett volna. Nem sokkal később érkezett hozzánk Spikey, az összes kutyám közül ő viselte a „legnehezebben” az altatást: ébredés után párszor hányt. Aztán Hetty, Titok és Jónás macska is a lehető leghamarabb átesett a beavatkozáson. Lehet, hogy kegyetlenül és önzőn hangzik, de számomra kényelmes ez az állapot, hiszen sportkutyásként bármikor mehetünk versenyre, az ivarzások nem befolyásolják a teljesítményt és legalább pár betegség kockázatát a minimálisra csökkentettük – magyarázza Alexandra.

Abszolút támogatom az ivartalanítást, csak az előnyeit tapasztalom. Gyerekkorom óta kutyákkal élek együtt, mindig kan kutyáink voltak. Először német juhászkutya, majd berni pásztorkutya. Felnőtt életem első kutyája egy foltos német dog volt, hozzá csatlakozott egy boxer. Mindannyian ivarosak voltak, ennek minden “nyűgével”. Verekedések, pisinyalás, tüzelő szukától megbolondulás, aztán megbetegedés prosztata problémák miatt. Egyedül a boxer nem lett beteg, mert ő sajnos nem érte meg az idős kort, szívbeteg volt. A mostani kutyánk egy angol bullterrier. Aki ismeri, elmondja róla, hogy végtelenül kutyabarát, kedves, és szófogadó kutya. 5 éve él velünk, 9 hónaposan ivartalanította az orvos. Szerettük volna elkerülni a megbetegedést, és bíztunk benne, hogy az ivartalanítás megőrzi a kutya jó természetét is. Együtt sétálhatunk akár a tüzelő szukákkal is. Igyekszünk megdönteni a sztereotípiákat a fajtájával kapcsolatosan. Ezért is fordítottunk sok időt, energiát a megnevelésére. Sokat köszönhetünk a kutyakiképzőnek, aki foglalkozott velünk. Volt már sok kutyánk, de mindig van hová fejlődni – mondja utolsó megkérdezettünk Noémi.

Kapcsolódó:

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/felelos-allattartast-elosegito-ivartalanitasi-program-indul-2-4858339/