2021.05.02. 07:15
Hogyan tudunk segíteni egy sérült gólyán?
A közösségi média a mindennapjaink részét képezi. Sokan ezen beszélgetnek ismerőseikkel, itt olvasnak híreket vagy éppen keresnek megoldást problémáikra, vagy ezen keresztül kérnek segítséget. Ez utóbbiba botlottam a minap, amikor a poszt írója egy törött lábú gólyával kapcsolatban kért így tanácsot.
Az elmúlt 5 évben radikálisan csökkent a gólyapárok száma
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Mit lehet tenni, ha egy vadon élő sérült, beteg, vagy – mint esetünkben – törött lábú madarat találunk? Hiszen nem tud csak úgy egyszerűen elmenni egy madár szenvedése mellett, akinek van szíve, vagy érez némi felelősséget. Hogyan tudunk segíteni?
Sukorón van egy alapítványi fenntartású vadmadárkórház. Az állatbarátok körében évtizedes működése alatt már jócskán híre ment az elkötelezett madármentő tevékenységnek, ezért évről évre egyre több madár érkezik, mára körülbelül évi hat-hétszázat látnak el. A speciális állatkórház alapítóját és ellátó állatorvosát, Berkényi Tamást kérdeztem meg a gólyával kapcsolatos tennivalókról.
– Hazánkban a magyar állam a védett és fokozottan védett állatok tulajdonosa, de a gondozóik a nemzeti parkok. Ezért a fokozott védelem alatt álló gólya esetében a területileg illetékes nemzeti parkot kell megkeresni, ott nagyon jól képzett szakemberek vannak, akik segítenek majd.
Sukorón működik egy inkubátor, amelybe bárki beteheti előzetes értesítés nélkül is a mentett madarat
Természetesen ha például egy feketerigó-fiókát találunk az út szélén, elképzelhető, hogy kapacitás hiányában nem tudnak a madár után menni. De ebben az esetben is lehetséges a megnyugtató megoldás, ami talán most, a koronavírus-fertőzéses időszakban még fontosabb.
– Sukorón éjjel-nappal működik egy madárinkubátorunk, amelybe bárki beteheti előzetes értesítésünk nélkül is a megmentett madarat. Az inkubátor automatikusan e-mail-üzenetben értesíti az ügyeletünket, és megtörténik a beteg ellátása.
Az is fontos, hogy egy védett, vagy fokozottan védett madár esetében a befogást, birtoklást és tartást szigorúan bünteti a törvény. Ezért mindenképp értesíteni kell a zöldhatóságot, amely a megyei kormányhivatalokon működő Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályokat jelenti, ezek adnak tanácsot a tennivalókról.
– Ugyanakkor le kell, hogy beszéljek mindenkit, hogy egy sérültnek vélt gólyát kergetni kezdjen. Mert az ijedt állat sérülést okozhat a megmentőjének, vagy magában is – mondta el az állatorvos. Majd hozzátette: a gyógyulás szempontjából az lenne a legjobb, ha minél előbb beérne hozzájuk a madár. De egy rendőri ellenőrzésnél, ha megkérdezik, meg kell tudni mondani, hogy mit keres egy nagy eszmei értékkel rendelkező madár a csomagtartóban, tehát értesíteni kell a hatóságot – szögezte le a madármentő.
A vadmadárkórház közösségi oldalán további számos érdekes, kedves, vagy akár megható bejegyzés található, a legtöbb a kórházban ápolt szárnyas betegekről. Így egyebek között az is itt olvasható, hogy most miért ne vágjunk ki fákat: „Az énekesmadarak már javában költenek a sűrű lombkoronájú örökzöldekben. Ezért a fakivágás, sövénynyírás, a fa szárazolása, ritkítása a kertünk szárnyas lakóinak az életébe is kerülhet.️ Egy csöpp rigófióka – amely szintén a madárkórház ápoltja – egy tuja kivágása következtében árvult el, és sérült meg csúnyán. A sövénynyíró olló megsértette szegény baba nyakát, begyét. Szerencsére a szomszédban lakó kedves hölgy tanúja volt a történteknek, a madárka segítségére sietett, és eljuttatta a kórházba. A kis fiókát nagyon megviselte a baleset, ennek ellenére hősiesen tűri a kezeléseket, piszkálgatásokat. Szerencsére az étvágyát nem vesztette el, így nem győzik megtömni a pociját. De a sérülései igencsak komolyak, így nagyon kell neki a drukkolás.”
Az elkötelezett madármentők szemlélete tiszteletet érdemlő. Mint írják: hiszünk benne, hogy tevékenységünk hat a minket megismerő emberek gondolkodására… így a madármentés egyben lélekmentés is.