Az ég napszámosai és otthonuk, a fák - Védenünk kell őket!

Már réges-régen megfigyelték, hogy ahol a madarak jól érzik magukat, ott a természet egyensúlyban van. És ez fordítva is igaz: ahol sikerül visszaállítani, megtartani, elérni a természet rendjének kényes egyensúlyát, oda visszatérnek a madarak is. Talán ez a madarak és fák napjának egyik legfontosabb üzenete, melynek május a10-e a napja. A Dinnyési-fertőn Fenyvesi László természetvédelmi őr mesélt nekünk a madarak és a fák különleges kapcsolatáról, a ’nagyvárosban’ pedig ifj. Cserna Zoltán, a Díszmadárbarátok Székesfehérvári Egyesületének a tagja emlékeztetett e nap eredetére.

Fontosnak ítéli a madarak és fák kapcsolatát, valamint ezzel összefüggően a természet rendjének megtartását tehát a Dinnyési-fertő fokozottan védett területének őre is, aki rendszeresen tart madárgyűrűző programokat csoportoknak a területen. Így volt ez hétfőn is:

- A Madarak és fák napja azért fontos számunkra, mert azon felül, hogy Hermann Ottó óta ünnepeljük Magyarországon, a legtöbb madár kötődik a fákhoz. Vagy mert a fákon fészkel vagy mert itt gyűjti a táplálékát. Amikor éppen a fák virágoznak, érlelik a termésüket, akkor érkezik a legtöbb énekesmadár a fás területekre – mutatott rá Fenyvesi. A kezdetekről pedig ifj. Cserna Zoltán mesélt:

- 120 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1902. március 19-én, Párizsban egy a mezőgazdaság szempontjából hasznos madárfajok védelmére egy nemzetközi szintű egyezményt hoztak létre. Még ugyanebben az évben, nagy valószínűséggel ennek az egyezménynek a hatására Magyarországon Chernel István megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az akkori vallási- és közoktatásügyi miniszter - Apponyi Albert - által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került. Ez azt jelentette, hogy természetvédő, nem utolsósorban erkölcsnemesítő szellemben illett a Madarak és fák napját méltatni az elemi iskolákban minden év májusában, vagy júniusában. Ez ma már a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e – meséli ifj. Cserna Zoltán, s hozzáteszi: a Madarak ás fák napja tulajdonképpen a Föld napjának a testvérünnepének is betudható, és nem titkoltan azzal céllal jött létre, hogy elsősorban az ifjúság természetvédelmi elkötelezettségét kialakítsa, különböző megemlékezéseken, illetve rendezvényeken keresztül.

- Az első világháborút követő majdnem két évtized alatt nagyon sokat veszített jelentőségéből ez a lelkület finomítására is szolgáló poetikus intézmény, ezért Klebelsberg Kunó jogász, országgyűlési képviselő, majd rövid ideig vallás-, és közoktatási miniszter, mivel igen nagy tiszteletet mutatott Apponyi Albert irányába, ezen szokás megújítását szorgalmazta eme kiragadott rövidke idézetével is: „újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermek-lelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani” – idézi Klebelsberget a madárbarát.  

Ahogy ifj. Cserna Zoltán is megemlékezett róla, 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) minden évben megválasztja az Év madarát, mely alkalomból 2022-ben a zöld küllő került az érdeklődés középpontjába.

- Az Egyesület minden évben, így idén is kiemelt programokkal várja az aktív érdeklődőket az ország különböző helyszínein – mutat rá a madárbarát, majd rátér a fákra is: -  Természetesen a madarak mellett nagy szerepet kell, hogy kapjanak a fák is ezen a napon. Szerepük és fontosságuk felbecsülhetetlen. Mindamellett, hogy számos vadonélő élőlénynek nyújtanak búvó-, és táplálkozóhelyet, gyökereikkel megkötik a talajt, lombkoronájuk pedig megszűri a levegőt, számunkra káros szén-dioxidot köt meg, életet adó oxigént termel, és jótékony árnyékot is biztosít. Az év fája elismerő címet az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett versenyben ebben az esztendőben a nagylevelű hárs szerezte meg. Olyan fajokat sikerült maga mögé utasítania, mint a kecskefűz, valamint a rezgőnyár. Védenünk kell tehát a madarakat, az Ég napszámosait, és velük együtt a sok faj otthonát is biztosító fákat, hogy az utánunk jövő nemzedék is részese lehessen nemcsak az utánozhatatlan éjjeli fülemüleéneknek, de a növényvilág nem egyszer matuzsálemeinek, azok szárba szökkenésének, virágba borulásának is.