Vigyázzon az ingatlanalapokkal! Hatalmasat bukhat rajta!

A falusi vegyesboltban cédula függ: károsultak kerestetnek! Azok jelentkezését várja a helybeli férfi, akik szintén befürödtek az egyik ingatlanbefektetési alappal. Az előzményekről: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az ősszel előbb néhány napra, majd több hónapra felfüggesztette az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását, megelőzendő, hogy a megugrott banki betétkamatok csábításának engedve tömegessé váljon az alapokból a pénzkivonás. Szabó László egyszer már megfizette a tanulópénzt: saját kárán ébredt rá, hogy a tőzsde nem neki való. Az ingatlanalap rugalmas, kockázatmentes befektetésnek tűnt. Mégis ráfaragott: mire beválthatta a befektetési jegyeket, azok már 15 százalékkal kevesebbet értek...

Egy iszkaszentgyörgyi boltban járva lettem figyelmes a kifüggesztett hirdetményre: banki ingatlanalap-kezelő károsultjai kerestetnek. A cédulán megadott számon a helybeli Szabó László jelentkezett.

- Akkor tettem szert némi pénzmagra, amikor 1997- ben, mint a fehérvári számítástechnikai cég, az Albacomp egyik kistulajdonosát kivásároltak a társaságból - meséli a középkorú családapa. - A tőkét persze én is szerettem volna kamatoztatni, ezért több befektetési formával is megpróbálkoztam. Jegyeztem például részvényeket: volt, amelyiken nyertem, de volt, amelyikkel nagyon megégettem magam, mert a papír értéke a nyilvános jegyzést követően hamar a felére csökkent. Ráadásul az osztalékban sem lehet biztos az ember. Miután megfizettem a tanulópénzt, ráébredtem arra, hogy a tőzsde nem nekem való. Nem értek én a pénzhez, a spekulációhoz. Az egyik nagy bank ingatlanbefektetési alapja azonban jó megoldásnak tűnt, hiszen a nyílt végű alapok esetében - mint utóbb kiderült, csupán elvileg - bármikor hozzáférhettem a pénzemhez. A befektetési jegyeim értékét az interneten követtem, több-kevesebb gyakorisággal. Némi eséstől még nem ijedtem meg, tudtam, a növekedés nem feltétlenül egyenes vonalú, van benne bizonyos hektikusság. A befektetett pénzhez - szokásunkhoz híven - karácsony előtt szerettünk volna hozzányúlni. Csakhogy tavaly novemberben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fölfüggesztette az ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmát. Először tíz napra, majd további 90 napra. A befektetési jegyeim értéke az előtte eltelt két évben, ha lassan is, de mégiscsak emelkedett, a forgalmazás felfüggesztése alatt azonban drasztikusan, mintegy 15 százalékkal leértékelődött. Az azonban, hogy miért - számomra legalábbis - felfoghatatlan. Ezek az alapok jellemzően például logisztikai bázisoknak, irodaházaknak és nagyáruháznak helyet adó ingatlanokba fektetik a pénzt, márpedig ezen a piacon az én véleményem szerint nem volt ekkora a visszaesés. A forgalmazás felfüggesztését azzal indokolták, hogy két alapkezelőnek elfogyott a likvidtőkéje. Ennél azonban sokkal több alapkezelő van. Kétségtelen persze, hogy attól fogva, hogy a bankok 12-13 százalékos kamatot ígértek az újonnan betett pénzekre, akkor azzal valóban nem tudott versenyezni az ingatlanbefektetési alapok 5-7 százalékos hozama. Úgyhogy az ügyesek azt csinálták, hogy az akciós kamatozású futamidőre betették az egyik bankba a pénzüket, majd - mondjuk három hónap múlva - továbbutalták egy másik akciózó banknak. És ezt az interneten kis költséggel meg lehet csinálni. Az alapkezelőket azonban - úgy vélem - megsegíthették volna a tulajdonos bankok, és akkor nem a kisbefektetőkön csattanna az ostor. Furcsáltam azt is, hogy az állam is a bankokat akarta megsegíteni, pedig fehér hollónak számít az a pénzintézet, amelyik még magyar tulajdonban van. Nekem 600 ezrem bánja, hogy nem válthattam vissza időben a befektetési jegyeimet, de ez az összeg eltörpül számos sorstársam vesztesége mellett. Én magam sem vagyok ifjú ember így az ötven felé ballagva, de a károsultak találkozóin fiatalnak számítok. Sok köztünk a nyugdíjas, akit a banki alkalmazott beszélt rá arra, hogy betét helyett befektetési jegybe invesztálja a spórolt pénzét. Én azóta az utolsó darabig visszaváltottam a befektetési jegyeimet, s a pénzemet, ha nem is a legnagyobbak közé tartozó, de magyar tulajdonú pénzintézetnél helyeztem el. Magam is beléptem a banki károsultak egyesületébe, a KÖSZ-be, ahová a tagokat toborzom, s amely a pórul járt emberek jogi képviseléről gondoskodik. Ez persze nincs ingyen, de megéri nekem, ha igazságot szolgáltatnak nekem, illetve a társaimnak.

A beszélgetés végén Szabó László egy könyvet ajánl. A Telkes József szerkesztette kötet szerint 100 ezer kisbefektető 433 milliárd forintját érinti a ingatlanbefektetési alapok körül kialakult helyzet. Telkes véleménye szerint a helyzet kialakulása a megfontolatlan gazdaságpolitikai döntéseknek és a banklobbi befolyásának tudható be.