A tartótisztekről is fellebben a fátyol! 50 név a diktatúrából

Az újság azzal indokolta írását, hogy az ügynököknek a nyilvánosság előtt kell magyarázkodniuk múltjuk miatt, míg egykori tartótisztjeik többsége "olyan vagyonvédelmi vállalkozást működtet, melyet 'a biztonsági területen eltöltött több évtizedes szakmai tapasztalat' okán mer ajánlani" a megrendelőknek.
A Heti Válasz szerint a diktatúra működtetéséért a nyílt állományú állambiztonsági tiszteket nagyobb felelősség terheli, mint az ügynököket, akik nekik jelentettek.
A közéleti sajtóorgánum azokat a neveket tette közzé - az 1956-os Intézet és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára dokumentumait, valamint a Belügyminisztérium egykori III. főcsoportfőnökségének 1989-es beosztotti névsorát felhasználva - akikről "minden kétséget kizáró tényekre bukkantak" az 1987-1989 közötti múltjukkal kapcsolatban.
A nevek mellett azt is feltüntették, hogy az egyes személyek a Belügyminisztérium belső reakció elleni (III/III.), a kémelhárítási (III/II.) vagy a hírszerzési (III/I.) csoportfőnökségén dolgoztak, és azon belül megadják azt az osztályt is, ahol tevékenységüket kifejtették. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a kategóriák nem egyszer összemosódtak, az osztályok között volt átjárás.
A hetilap megemlítette a Kádár-rendszer állambiztonsági tisztjei között ifj. Apró Antalt, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök anyósának testvérét, aki 1989 végétől a BM III/II-2. osztály vezetője volt, ma pedig az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. tulajdonosa. Az 50 név között szerepel Bozsikné Bárányos Krisztina is, aki 1989. június 16-án a Nagy Imre-újratemetés operatív biztosításáról számolt be az akkori rendőrfőkapitánynak, 2001-ig pedig Gálszécsy Andrásnak, az Antall-kormány titkosszolgálati miniszterének volt üzlettársa.
Megnevezte a lap Kékesdi L. Gyulát is, aki 1989-től a III/III-7. osztály vezetője volt, 2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyetteseként működött. Ugyanígy megemlítették Lusztig Pétert, aki 1989 előtt a pécsi III/I. alosztály vezetője volt, míg a '90-es évek elején megyei rendőrfőkapitány lett, később pedig a rendészeti minisztérium tanácsadója és "Zuschlag János belügyi kapcsolata" volt.
Külön kiemelte a cikk a múlt hétvégén elhunyt Stefán Gézát, aki a legmagasabb beosztású állambiztonsági tisztként felügyelte a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciókat, a rendszerváltás után pedig a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójaként tevékenykedett. Ugyanígy megkülönböztetett hangsúllyal jött szóba Récsey Róbert, a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, aki 1990 után a Demján Sándor vállalkozó érdekeltségébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke lett.
A Kádár-rendszer állambiztonsági tisztjei között szerepeltetik még többi között Szabó Ferencet és Szita Jánost, akik szintén a Demján érdekeltségi körhöz tartozó cégek vezetőiként dolgoztak, valamint Balla Bélát, aki Lamperth Mónika volt belügyminiszternek dolgozott a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának műveleti szolgálatvezetőjeként.
Szerepel a felsorolásban Béres László jelenlegi ferencvárosi rendőrfőkapitány, Csüllög Sándor, az RTL Klub partnereként dolgozó IKO Media Group terjesztési igazgatója, Horváth József, a Szilvásy György volt titokminiszter által vizsgáltatott UD Zrt. társtulajdonosa, Kivágó Iván Györgyné, a XXIII. kerület szocialista alpolgármestere, a legutóbbi költségvetési szavazáskor a Fővárosi Közgyűlés tagja.
A cikk állambiztonsági tiszti múltat mutatott ki rajtuk kívül Pallagi Anikó, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa, Péter-Bartha Gábor, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány nemzetbiztonsági kabinet titkára, Salgó László 2002-2004 közötti országos rendőrfőkapitány és Tasnádi László, az APEH Orbán-kormány alatti bűnügyi igazgatója esetében is.
MTI