A Honvédelmi Minisztérium cáfolja a Magyar Nemzet cikkét a pákozdi földügyről

A Magyar Nemzet szerdai számában az olvasható, hogy egy hangfelvétel nyomán az ügyész kiegészítette Benedek Fülöp, az agrártárca volt szakállamtitkára elleni vádiratot az úgynevezett pákozdi földügyben.
 "Megdöbbentő bizonyítékot terjesztett elő kedden az ügyészség a Heves Megyei Bíróságon zajló úgynevezett pákozdi földügyben" - írta a lap, amely szerint egy hangfelvétel alapján Benedek Fülöp maga ismeri el, hogy - még mint az agrártárca szakállamtitkára - közbenjárt a 201 hektárt megszerző magánszemély érdekében, illetve hogy az ügy számukra megfelelő mederbe terelése érdekében kétszer is "megvadásztatta" Szekeres Imre honvédelmi minisztert.
A Honvédelmi Minisztérium reagálásában leszögezte: 2006 elején, amikor a pákozdi természetvédelmi terület a Nemzeti Földalapkezelőhöz került, a honvédelmi miniszter nem Szekeres Imre volt.
A tárca szerint "hazugság az is, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszterként vendége lett volna Benedek Fülöpnek", vagy hogy a miniszter bármilyen formában is latba vetette volna befolyását a kérdéses földterület értékesítési eljárása során. 
Mint hozzátették: a cikk szerzője nem kereste meg a tárcát, hogy készülő írásához pontos információkat kérjen. "Írásával csak egy szándéka volt: politikai megrendelésre Szekeres Imre honvédelmi minisztert összefüggésbe hozni egy olyan, jelenleg is zajló bírósági eljárással, amelyhez a miniszternek semmi köze nincsen" - írta a tárca. 
A Magyar Nemzet azt írta: a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly emelt vádat Benedek Fülöp ellen hivatalával való visszaélés miatt a "pákozdi ügyként" elhíresült államiföld-értékesítés kapcsán lefolytatott nyomozása eredményeként.
A napilap szerint az ügy 2006 elején kezdődött, amikor egy befektető kiszemelte magának az akkor még a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében lévő, lőtérként nyilvántartott 201 hektáros természetvédelmi területet. Az állami birtok előbb az agrártárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Földalapkezelőhöz került át, amely eladta azt egy magyar állampolgárnak. Pár nappal később a vevő, aki a földért 90 millió forintot fizetett az államnak, a területet bevitte egy kft.-be, majd üzletrészével együtt 244 millió forintért továbbadta egy norvég állampolgárnak.
(MTI)