2009.12.16. 03:28
Fenyővásárlás: még inkább csak nézelődünk
A karácsonyi készülődés akkor kezd igazán izgalmassá válni, amikor elhatározzuk, milyen lesz a fenyőfánk. Piros vagy kék ruhába öltözik a zöld tűlevelű, netán aranyban, ezüstben pompáztatjuk. Az árát ekkor már kiadtuk, nem érdemes búslakodni. A választék az idén sem kicsi, de óvatosabbak a termelők, az árusok.
- Szápáron, a Bakonyban van egy másfél hektáros birtokunk, azon vannak tuják, fenyők - mondja Homoki László termelő és árus. - Azzal foglalkozunk, de a fiaimnak vannak növénylerakatai is. Nálunk nordmann, luc és ezüstfenyőt lehet vásárolni. Vannak ezek gyökeresben is, mert az utóbbi időkben eléggé felkapottak a gyökeres fenyők, viszik, kiültetik a kertekbe. Van olyan, nyolc éve visszajáró vásárlóm, aki már a nyolcadik fenyőt ülteti ki a kertjébe. Ha a vevő azt csinálja a fával, amit tanácsolok neki, nem megy tönkre a fenyő a tél alatt. Ápolgatni kell, locsolgatni, a vitamint meg kell adni neki. Vízkeresztkor le kell venni róla a díszeket, ki kell venni az edényből, és a zsákos földlabdával együtt kirakni a hidegbe. Ha még a télen lesz fagymentes nap, akkor egy öt centivel nagyobb gödröt kell ásni neki, mint a földlabda, és beiszapolva bele kell helyezni. Jól meg kell taposni a földet, hogy ne legyen a gyökér a levegőben. Ha bejön tavasszal a jó idő, akkor márciusban egy kanál nitrogént a tövébe kell önteni, és a hőségben, amikor már megérkeznek a melegek, locsolni kell. A nyári hőségben majd minden nap. Ahogy a tujákkal, úgy kell a fenyőkkel is bánni. Mind a kettő szereti, ha fürösztve, levélről locsolják mindegyiket.
Az árushelyeken igen változatos kérésekkel fordulnak az eladókhoz a vásárlók. Az idősebb, egyedül élő emberek kisebb fácskákat keresnek, de akik egy-egy placcra kimennek, már nem távoznak üres kézzel. Alkudni lehet, de az igazi üzleti szellem nem mindekinek siet a segítségére, így elviszi azon az áron a fenyőt, amit az árus kínál, mert fára szükség van. Igaz, egyre több a műfenyő, ezüstben, zöldben, olyan árban, amely az évek alatt nullszadóhoz is elér. Az igazi ünnep illatát viszont nem pótolja a kihajtható ágú műzöld, még akkor sem, ha a mécses fölött párolog a fahéj, az alma, vagy a karácsony nevű illaóolaj. Ugyanakkor érthető a védelem, fogynak az erdeink. Szerencsére a fenyőlopások ma már nem jellemzőek, Emmerlingné Köhler Marietta, a Vadex Rt. birtokpolitikusa is örül ennek. Az erdővédelem ennek ellenére nagyon fontos, hiszen a fácskáknak hosszú időre van szükségük, hogy elérjék a kivágható méreteket.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
- Szápáron, a Bakonyban van egy másfél hektáros birtokunk, azon vannak tuják, fenyők - mondja Homoki László termelő és árus. - Azzal foglalkozunk, de a fiaimnak vannak növénylerakatai is. Nálunk nordmann, luc és ezüstfenyőt lehet vásárolni. Vannak ezek gyökeresben is, mert az utóbbi időkben eléggé felkapottak a gyökeres fenyők, viszik, kiültetik a kertekbe. Van olyan, nyolc éve visszajáró vásárlóm, aki már a nyolcadik fenyőt ülteti ki a kertjébe. Ha a vevő azt csinálja a fával, amit tanácsolok neki, nem megy tönkre a fenyő a tél alatt. Ápolgatni kell, locsolgatni, a vitamint meg kell adni neki. Vízkeresztkor le kell venni róla a díszeket, ki kell venni az edényből, és a zsákos földlabdával együtt kirakni a hidegbe. Ha még a télen lesz fagymentes nap, akkor egy öt centivel nagyobb gödröt kell ásni neki, mint a földlabda, és beiszapolva bele kell helyezni. Jól meg kell taposni a földet, hogy ne legyen a gyökér a levegőben. Ha bejön tavasszal a jó idő, akkor márciusban egy kanál nitrogént a tövébe kell önteni, és a hőségben, amikor már megérkeznek a melegek, locsolni kell. A nyári hőségben majd minden nap. Ahogy a tujákkal, úgy kell a fenyőkkel is bánni. Mind a kettő szereti, ha fürösztve, levélről locsolják mindegyiket.
Az árushelyeken igen változatos kérésekkel fordulnak az eladókhoz a vásárlók. Az idősebb, egyedül élő emberek kisebb fácskákat keresnek, de akik egy-egy placcra kimennek, már nem távoznak üres kézzel. Alkudni lehet, de az igazi üzleti szellem nem mindekinek siet a segítségére, így elviszi azon az áron a fenyőt, amit az árus kínál, mert fára szükség van. Igaz, egyre több a műfenyő, ezüstben, zöldben, olyan árban, amely az évek alatt nullszadóhoz is elér. Az igazi ünnep illatát viszont nem pótolja a kihajtható ágú műzöld, még akkor sem, ha a mécses fölött párolog a fahéj, az alma, vagy a karácsony nevű illaóolaj. Ugyanakkor érthető a védelem, fogynak az erdeink. Szerencsére a fenyőlopások ma már nem jellemzőek, Emmerlingné Köhler Marietta, a Vadex Rt. birtokpolitikusa is örül ennek. Az erdővédelem ennek ellenére nagyon fontos, hiszen a fácskáknak hosszú időre van szükségük, hogy elérjék a kivágható méreteket.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
Az árushelyeken igen változatos kérésekkel fordulnak az eladókhoz a vásárlók. Az idősebb, egyedül élő emberek kisebb fácskákat keresnek, de akik egy-egy placcra kimennek, már nem távoznak üres kézzel. Alkudni lehet, de az igazi üzleti szellem nem mindekinek siet a segítségére, így elviszi azon az áron a fenyőt, amit az árus kínál, mert fára szükség van. Igaz, egyre több a műfenyő, ezüstben, zöldben, olyan árban, amely az évek alatt nullszadóhoz is elér. Az igazi ünnep illatát viszont nem pótolja a kihajtható ágú műzöld, még akkor sem, ha a mécses fölött párolog a fahéj, az alma, vagy a karácsony nevű illaóolaj. Ugyanakkor érthető a védelem, fogynak az erdeink. Szerencsére a fenyőlopások ma már nem jellemzőek, Emmerlingné Köhler Marietta, a Vadex Rt. birtokpolitikusa is örül ennek. Az erdővédelem ennek ellenére nagyon fontos, hiszen a fácskáknak hosszú időre van szükségük, hogy elérjék a kivágható méreteket.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
Az árushelyeken igen változatos kérésekkel fordulnak az eladókhoz a vásárlók. Az idősebb, egyedül élő emberek kisebb fácskákat keresnek, de akik egy-egy placcra kimennek, már nem távoznak üres kézzel. Alkudni lehet, de az igazi üzleti szellem nem mindekinek siet a segítségére, így elviszi azon az áron a fenyőt, amit az árus kínál, mert fára szükség van. Igaz, egyre több a műfenyő, ezüstben, zöldben, olyan árban, amely az évek alatt nullszadóhoz is elér. Az igazi ünnep illatát viszont nem pótolja a kihajtható ágú műzöld, még akkor sem, ha a mécses fölött párolog a fahéj, az alma, vagy a karácsony nevű illaóolaj. Ugyanakkor érthető a védelem, fogynak az erdeink. Szerencsére a fenyőlopások ma már nem jellemzőek, Emmerlingné Köhler Marietta, a Vadex Rt. birtokpolitikusa is örül ennek. Az erdővédelem ennek ellenére nagyon fontos, hiszen a fácskáknak hosszú időre van szükségük, hogy elérjék a kivágható méreteket.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
- Egy kétméteres fenyőnek - vegyük a sima lucot - kell hat-nyolc év, mire eléri az említett magasságot - avat be a tudnivalókba a termelő, az árus. - Persze a fejlődés, a növekedés attól is függ, milyen az időjárás. Ha csapadékszegény, akkor vegetál a telepítés, ezt képtelenség locsolni, ahogy a földlabdásnál javasoltam.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
Amíg beszélgetünk, csupán egy házaspár érkezik.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.
- Tapogatózás van - mondja Homoki László. - Érdeklődnek a vásárlók az árról és sokallják. Egy csúnyácskát nem lehet ugyanannyiért eladni, mint a sudár, szép fát, a makulátlant. Miért kell kivágni a csúnyát? Azért, mert tarvágás van, nem hagyhatom bent a földben, mert csak a helyet foglalja, nem tudok szántani, művelni, ha arra kerül a sor. Ilyenkor körülbelül kétszáz öles területet szoktunk kivágni. Nem hoztunk olyan sok fát, talán száz-egynéhányat, ezeket éjjel őrzik. Magas a helypénz, az itt töltött idő, a permetszer, a kapálás, a művelés, a formálás, mind költség. Addig maradunk, amíg el nem fogynak a fák.