Döntések az Országgyűlésből (frissülő hír)

Semjén: evidenciának kell lennie az állampolgárságról szóló törvénynek

A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke csütörtökön a Parlamentben, az állampolgárságról szóló törvény vitájának expozéjában. A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség - hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok lelki trianonként élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.

LMP: az állampolgársági törvény reményt jelentő kezdet

Az LMP szerint a választási törvény módosítása bíztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos, az LMP vezérszónoka az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában a Parlamentben azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar.
Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is "slendrián" a javaslat megfogalmazása.

Jobbik: választójogot a határon túli magyaroknak

A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba, az állampolgársági törvény vitájának jobbikos vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak. Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében.
 A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.
 Gyüre Csaba emlékeztetett: a Jobbik programja a kétkamarás parlament létrehozását sürgette, de mivel erre jelenleg nincs esély, azt javasolják, hogy a jövőben legfeljebb 200 fős Országgyűlés egészüljön ki 26 határon túli magyar képviselővel.

Az MSZP halasztást javasol a kettős állampolgárság ügyében
Az MSZP halasztást és "normális előkészítést" javasolt az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában.  Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit.
Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel, és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.
A politikus kiemelte, hogy a javaslat előkészítetlensége miatt a határon túli magyarok nem kerülhetnek a jelenleginél rosszabb helyzetbe.
Az Országgyűlésnek ugyanakkor "történelmi, erkölcsi és politikai felelősséggel tartozik a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának, magyarságtudatának megmaradásáért" - mutatott rá Harangozó Gábor.
Kiemelte: a magyar államnak ehhez hasonlóan minden eszközzel segítenie kell, hogy "határon túli nemzettársaink szülőföldjükön, magyarként boldogulhassanak és szorosan kapcsolatot tarthassanak az anyaországi magyarsággal".
 Az MSZP nyitott arra, hogy folyamatosan újragondolja a határon túli magyarokhoz való viszonyát és keresse az összetartozás új, konkrét eszközeit, illetve annak szimbolikus kifejezőit - fűzte hozzá a szocialista politikus.

Németh Zsolt: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt

Németh Zsolt: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt

Németh Zsolt: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt

A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben.
 A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel".
A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania - mondta.

Jobbik:   a vagyongyarapítás, illetve az ellenőrzés részletei hiányoznak a vagyongazdálkodási javaslatból 

A Jobbik elfogadhatónak tartja az állami vagyongazdálkodással foglalkozó törvénymódosítás időzítését és alapelképzelését, ugyanakkor hiányolja a vagyongyarapítás, illetve az ellenőrzés feltételeinek kifejtését.

 Pősze Lajos (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: az elmúlt 20 év az állami vagyonkezelés botránysorozata volt, részben ezért majdnem minden párt választási programjában szerepelt, hogy a stratégiailag fontos, volt állami vállalatokban ismét állami befolyást kell szerezni.

A jobbikos képviselő szerint a leendő kormánytöbbség javaslatából az "állami vagyonkezelés kontrolljának csírája is hiányzik", pedig ebben a kérdésben nem lenne helye titoknak.

Hozzátette: óvatosan kell lebonyolítani az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását, mert az adóhatóság jelenleg is annyira túlterhelt, mint "egy süllyedés előtt álló hajó".

LMP: nem privatizálni, hanem privatizálni, hanem demokratizálni kell az állami vagyont

Az LMP szerint a nyilvános ellenőrzés biztosítása a legfontosabb szempont az állami vagyongazdálkodás területén, ahol nem privatizációra, hanem demokratizálódásra lenne szükség.

Scheiring Gábor (LMP) vezérszónoki felszólalásában botrányosnak nevezte, hogy a korábbi kormányok költségvetési lyukak betömésére használták fel a privatizációs bevételeket. Az LMP ezért azt javasolja, hogy ezeket az összegeket kizárólag az államadósság csökkentésére lehessen felhasználni - fűzte hozzá.

Rámutatott: az állami tulajdon gyors és széleskörű lebontására épülő gazdaságfilozófia csődöt mondott, a magyar társadalom csak akkor működhet igazságos és fenntartható körülmények között, ha a szabályozott piac mellett az állam is kész a köztulajdon révén felelősséget vállalni a fejlődésben, a szociális feszültségek enyhítésében és a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozásában.

Jobbik: szülessen törvény az állami számvevőszékről   

A jobbikos Nyikos László a vagyongazdálkodásról szóló vitában az állam számviteléről szóló törvény megalkotását sürgette.

Arra is kitért, hogy az Állami Számvevőszék alkotmányellenes módon működik, fél éve nincs elnöke, nyolc éve nincsenek alelnökei. Mint mondta, ez az Országgyűlés mulasztása, amelyet mielőbb pótolni kell.

Az ugyancsak jobbikos Rozgonyi Ernő a nemzeti vagyonkataszter létrehozását javasolta felszólalásában, mondván, annak hiányában nem derülhet ki, hogy "mi az, ami az állami vagyonból az elmúlt 22 évben eltűnt" és ez kinek a felelőssége.

Rozgonyi Ernő a kétszintű bankrendszer szükségességéről szólva arra is kitért, hogy meg kell alapítani "a vidék bankját".

MSZP: nem egységessé, hanem háromosztatúvá válik a vagyonkezelés   

Veres János (MSZP) szerint a leendő kormánypártok képviselőinek állításával szemben nem egységes, hanem háromosztatú lesz a vagyonkezelés a vagyongazdálkodásról szóló törvényjavaslat alapján.

Rámutatott, hogy az állami vagyon felett a tulajdonosi jogokat a miniszter mellett a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv is gyakorolhatja.

Fónagy János: az ország mindennapi továbblépését akarja a törvény biztosítani   

 Fónagy János zárszavában azt mondta, az ország rossz helyzetben van, ezen változtatni kell és a vagyongazdálkodási törvény ennek az eszköze. Mint mondta a javaslat az ország mechanizmusainak, mindennapi továbbélést akarják biztosítani.

A fideszes képviselő arra kérte társait, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokat péntekig adják be, így a jövő heti ülésszakon várhatóan megszülethetnek a szakmai konszenzusok. Az elnöklő Larocai János ezt követően az általános vitát elnapolta, és este 8 óráig szünetet rendelt el.

OLDALTÖRÉS: Parkolás - a Jobbik ingyenessé tenni az első órát

Az Országgyűlés lezárta a közterületi parkolással kapcsolatos törvényjavaslatok együttes általános vitáját, és elkezdte az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló előterjesztés megvitatását. A Fidesz és a KDNP szerint átláthatóbb és hatékonyabb lesz az állami cégek működése, az MSZP azonban attól tart, hogy csökkeni fog a transzparencia.

Az Országgyűlés lezárta a közterületi parkolással kapcsolatos törvényjavaslatok együttes általános vitáját, és elkezdte az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló előterjesztés megvitatását. A Fidesz és a KDNP szerint átláthatóbb és hatékonyabb lesz az állami cégek működése, az MSZP azonban attól tart, hogy csökkeni fog a transzparencia.

A helybírósággal rendeztetné a parkolást az MSZP  

 Józsa István (MSZP) a parkolással kapcsolatos előterjesztések kapcsán azt mondta: az elmúlt időszak mindenkit meggyőzött arról, hogy ez a feladat sokkal jobb helyen van az önkormányzatoknál és jobb ha annak a közüzemi jellegét hangsúlyozzák.

Kitért arra is, önmagában a "mikuláscsomag" kihelyezése nem bizonyítja azt, hogy a jármű karbantartója meg is kapta a büntetést. Elmondta, képviselőtársaival azt javasolták, hogy a jogviták elbírálására csak az autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának lakóhelye szerinti bíróság legyen az illetékes.

Az első órát ingyenessé tenné a Jobbik  

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy ingyenessé tennék a parkolás első óráját.

Leszögezte, semmiképpen nem tudják elfogadni azt a módosítást, hogy az önkormányzatokon kívül bármilyen más társaság parkolási szolgáltatást nyújthasson. Kijelentette, hogy mindenki tud olyan példát említeni, amikor száz százalékig önkormányzati tulajdonban lévő társaság politikusi kifizetőhelyként szolgált.

 A Fidesz a polgári törvénykönyvvel szabályozná a problémát     

Rogán Antal a vitában elhangzottakra válaszolva megfontolhatónak nevezte az adatkezeléssel és a nyilvánossággal kapcsolatos szempontokat. Hozzátette, a benyújtó is világossá tette, hogy külön kell nyilvántartani a parkolásból befolyt összegeket és azok felhasználását.

Külön megemlítette, el kell dönteni, hogy a polgári törvénykönyvben vagy közigazgatási eljárásban szabályozzák a parkolást. Közölte, hogy ő inkább az utóbbit választaná, de a szempontok figyelembe vételével az előbbi hatálya alá rendelték az ügyet.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta, a részletes vita a következő ülésen lesz.

Fónagy János: önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás   

Önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. A parlament által csütörtökön tárgyalt törvényjavaslat szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül több cég vagyonkezelése és a törvény készíti elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását.

Fónagy János (Fidesz) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásért szükséges törvények módosításáról szóló javaslatról szóló expozéjában csütörtökön azt mondta: az előterjesztés célja, hogy új típusú, értékalapú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere jöjjön létre. Az új vagyongazdálkodás alappillére a hatékony, átlátható és takarékos gazdálkodás; ezt szolgálja az új szervezeti, intézményi rendszer megteremtése - fűzte hozzá.

Fidesz: hatékonnyá, költségtakarékossá válik a vagyongazdálkodás

A Fidesz álláspontja szerint az új vagyongazdálkodási törvényjavaslat elfogadása hatékonnyá, költségtakarékossá és értéknövelővé teszi a vagyongazdálkodást. Papcsák Ferenc, a párt vezérszónoka szerint minél hamarabb el kell fogadni a javaslatot, hogy "ne induljanak el visszafordíthatatlan folyamatok".

Papcsák Ferenc szerint a vagyongazdálkodás önálló ágazattá válik a minisztériumban, csökkentik a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok számát és nem pártdelegáltak lesznek a grémiumokban. A képviselő nem ért egyet azzal, nem tudják majd ellenőrizni a társaságokat.

A Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) kapcsolatban Papcsák Ferenc azt mondta: közvetlen a miniszter fogja felügyelni és fontos szerepe lesz az önkormányzati és vállalkozói szektorban. Az állam a gazdasági élet jelentős pillérének fogja tekinteni a bankot - tette hozzá.

MSZP: csorbulni fog a transzparencia

Józsa István, az MSZP vezérszónoka felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet elfogadásával csorbulni fog a transzparencia. Mint mondta: az MFB-hez utalt cégekre banktitok fog vonatkozni, ezért nem kötelességük mindenről beszámolni. Ilyen cég lesz az állami Autópálya Kezelő Zrt., a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. és az ITD Hungary Zrt. is.

Az APEH és a VPOP összevonásával kapcsolatban Józsa István azt mondta, hogy egy integráció képes arra, hogy növelje a bevételek garanciáját, ezért érdemes ezt kidolgozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy lehet, nagy kárt fog okozni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem látszik sem a folyamat sem az, hogy hova akarnak eljutni.

KDNP: átlátható lesz a rendszer

 Bagdy Gábor, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a cél a hatékonyabb rendszer kialakítása, s mivel a miniszter lesz a felelős, a rendszer átláthatóvá válik. Hozzátette: az eddigi rendszer nem volt ilyen.

A fejlesztési bank feladata - elmondása szerint - a gazdaságpolitika támogatása lesz. Eddig hiányos volt a gazdaság fejlesztése, de az új rendszerben ezeket a feladatokat hatékonyabban tudják majd ellátni.

Kiemelte, nagyon fontos elem, hogy az MFB nem privatizálhat és banki eszközökkel fogja segíteni a gazdaság fejlődését.

 Elmondása szerint a törvénytervezet megteremti az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás eszközét és kiemelt cél lesz a vagyon gyarapítása. Hozzátette: "a puding próbája az evés", nem látják még az eredményeket, de bíznak benne, hogy meggyőzik majd a kétkedőket.

OLDALTÖRÉS: Parkolás - véget ér a magáncégek "vircsaftja”

Parkolás - véget ér a magáncégek "vircsaftja”

Parkolás - véget ér a magáncégek "vircsaftja”

Parkolás - véget ér a magáncégek "vircsaftja”

A közterületi parkolással kapcsolatos fideszes törvényjavaslat egyik fő célkitűzése az, hogy véget vessen a "magáncégek vircsaftjának" a parkolás területén - közölte az indítvány egyik előterjesztője, Rogán Antal.

A fideszes parlamenti képviselő elmondta: az új jogszabály értelmében parkolási szolgáltatást, parkolásüzemeltetést, -ellenőrzést csak maga az önkormányzat vagy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, általa alapított cég láthatna el a jövőben. Rogán Antal - utalva az Alkotmánybíróság korábbi döntésére - hangsúlyozta: ha a Ház nem fogadja el időben a javaslatukat, akkor július 1-jével - főleg Budapesten - tarthatatlan és nehéz helyzet alakulhat ki a parkolásban.

FIDESZ: a parkolás szabályozásáról szóló törvényjavaslat megszünteti a mulasztásos törvénysértő állapotot

A parkolás szabályozásáról szóló törvényjavaslat megszünteti a mulasztásos törvénysértő állapotot, és ha valamelyik pontja a gyakorlatban nem válik be, akkor mindenképpen módosítani fogják - mondta György István, a Fidesz vezérszónoka.

Közölte, a törvénymódosítással az önkormányzatoknak lehetősége nyílik arra, hogy meghozzák a megfelelő rendeleteket.

A javaslat rögzíti, hogy polgárjogi jogviszony jön létre a parkolást igénybe vevők és a parkolási cégek között, és szabályoz olyan kérdéseket is, mint a maximális parkolási idő és díjak. A javaslat arra is lehetőséget ad, hogy azokban a P+R parkolókban, ahol a terület őrzött, "minimális" díjat szedhessenek. Hangsúlyozta, minél hamarabb el kell fogadni a javaslatokat, mert nem fűződik érdek ahhoz, hogy ingyenessé váljon a parkolás.

MSZP: fontos kérdések maradtak ki a törvényjavaslatból

Az MSZP-s Horváth Csaba szerint bár a mostani javaslat majdnem mindenben megegyezik azzal, amit korábban az MSZP kidolgozott az előző ciklusban, de sok fontos kérdés kimaradt belőle.

Úgy vélte, hiba volt eddig, hogy az önkormányzati bevételek útja, felhasználása, elszámolása nem volt átlátható, ezért most sarkalatos pont, hogy az önkormányzat saját számlájára folyjon be a parkolási bevétel, majd utána számoljanak el a parkolást végző céggel. Hozzátette, hogy csak az indokolt és tényleges költségeket szabad megtéríteni.

Horváth Csaba szerint a parkolás egy forgalomszabályozási eszköz, a parkolási díjak csökkentése azonban azt is kiválthatja, hogy jóval többen akarnak majd parkolni adott területre.

A pótdíjazási eljárással kapcsolatban azt mondta: az lenne a méltányos, ha az üzembentartó lakóhelye szerint illetékes bíróság járna el az adott ügyben. Elmondta azt is, indokolt a 70 százalékos telítettségi szabályozás, hogy ne lehessen ott parkolókat kialakítani, ahol arra nincs szükség.

A KDNP A törvényjavaslat mielőbbi elfogadását kéri

Bagdy Gábor (KDNP) vezérszónoki felszólalásában a közterületi parkolást szabályozó törvényjavaslat mielőbbi elfogadását kérte a többi parlamenti frakciótól.

A leendő kormánytöbbséghez tartozó képviselő szerint erre azért is szükség van, hogy az önkormányzatoknak július 1-ig elegendő ideje legyen a felkészülésre, illetve saját rendeleteik megalkotására.

Kiemelte: a javaslat alapvetően megfelel annak a kereszténydemokrata megfontolásnak is, hogy a közszolgáltatások esetén a lakosság ellátásának biztosítása, valamint a szolgáltatás magas színvonalának biztosítása az elsődleges szempont és a gazdasági érdekek csak ezután következnek.

A JOBBIK alapvetően egyetért a közterületi parkolást szabályozó törvényjavaslat céljával

Volner János (Jobbik) szerint pártja alapvetően egyetért a közterületi parkolást szabályozó törvényjavaslat céljával, illetve eszközrendszerével.

A Jobbik mindössze néhány olyan szempontot vetett fel az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában, amelyeket szeretne bevenni a javaslatba - fűzte hozzá.

A képviselő a Jobbik által szükségesnek tartott változtatások között említette többek között a parkolóhelyek tisztán tartásának, illetve hó- és jégmentesítésének előírását.

Hozzátette: a Jobbik a környezetvédelmi tudatosság hangsúlyosabb megjelenését is szeretné elérni a javaslat

LMP: a törvénynek a környezet állapotának javítását kellene szolgálnia.

 Az LMP szerint a fizetős parkolásnak elsősorban nem az önkormányzatok bevételeinek gyarapítását, hanem a városi közúti közlekedés arányának visszaszorítását, ezáltal a környezet állapotának javítását kellene szolgálnia.

Jávor Benedek (LMP) a közterületi parkolást szabályozó törvényjavaslat általános vitájában tartott vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: pártja fontosnak tartja a parkolási tevékenységet végző cégek nyilvánosságának megteremtését is. Ezért egyebek mellett olyan módosító indítványt nyújtanak be, amelynek értelmében minden olyan szerződést nyilvánosságra kell hozni, amikor az önkormányzat a parkolási feladatok megoldására szerződik egy társasággal. Hozzátette: az LMP kész támogatni a "jogalkotási kényszerhelyzetben" szükséges javaslat életbe léptetését.

OLDALTÖRÉS: Önkormányzatok - a Fidesz nagyobb átláthatóságot akar

FIDESZ: Hatékonyabb, átláthatóbb lesz a döntéshozatal

FIDESZ: Hatékonyabb, átláthatóbb lesz a döntéshozatal

FIDESZ: Hatékonyabb, átláthatóbb lesz a döntéshozatal

Hatékonyabb, átláthatóbb lesz a döntéshozatal - ezt várja a fideszes Kovács Zoltán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat elfogadásától.

A Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy ez a törvényjavaslat főleg a megyék és főváros vonatkozásában a korábbi elképzeléseket meghaladóan csökkenti a testületek létszámát.

A főbb elemek közül megtartja a polgármesterek közvetlen választását, ami legitimitást ad.

Megtartja a rendszer a kompenzációs listát is, a töredékszavazatok így nem vesznek el - fejtette ki.

MSZP: A Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján akarja átírni a törvényt

Az MSZP támogatja az önkormányzati képviselők számának csökkentését, a Fidesz törvényjavaslata viszont nem erről szól, ugyanis ennek leple alatt a párt saját aktuális pártpolitikai érdekei alapján akarja átírni az önkormányzati választási törvényt - jelentette ki az MSZP vezérszónoka.

Botka László úgy fogalmazott, egységes a választói akarat abban, hogy kevesebb legyen az önkormányzati képviselő, de a Fidesz lényegében kiiktatná a javaslatból az arányosság elvét. A politikus az önkormányzatiság lényegének nevezte, hogy a helyi sokszínű társadalom leképeződése legyen a képviselő-testület.

Azt mondta, a legnagyobb probléma a 10 ezer főnél nagyobb városok esetében jelentkezik, mert ott vegyes választási rendszer működik, az egyéni képviselők mellett a mandátumot nem nyert, de jelentős támogatást szerzett képviselőkre leadott voksok a kompenzációs listára kerülnek.

Jobbik: Súlyos politikai problémákat vet fel az indítvány     

Élesen bírálta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot a Jobbik vezérszónoka. Apáti István szerint a javaslattal a Fidesz-KDNP újabb sebeket akar ejt a demokrácián.   

Az "önkormányzatok Trianonjával" egyenlő jelen formájában az indítvány, amely rendkívül súlyosan csorbítja az ellenzéki jogokat - fogalmazott. A módosítás kirívó aránytalanságokat tartalmaz, kidolgozatlan - tette hozzá, kifogásolva, hogy ilyen horderejű kérdésben ilyen rövid idő alatt kell döntenie az Országgyűlésnek.

A jobbikos képviselő a javaslatot "lex diktatúrának" nevezte, amely a politikai szemfényvesztés tárházát vonultatja fel. Az indítvány súlyos elméleti, gyakorlati, politikai problémákat vet fel - hangoztatta.   

Kifejtette: a testületek számának jól érzékelhető csökkentésében partnerek lehetnek adott esetben, de a módjában eltér az álláspontjuk. A javaslat jelen formájában az ellenzék háttérbe szorítására, "politikai értelmű lemészárlására" irányul.

 KDNP: a törvény alapvetően megtartja a jelenlegi rendszert

 A törvény alapvetően megtartja a jelenlegi önkormányzati választási rendszert és az aktív választói jogot a lakó- vagy tartózkodási helyhez köti - jelentette ki a KDNP vezérszónoka. Hargitai János hozzátette, ha valaki nem a lakóhelyén akar szavazni, akkor ennek megvan az eljárási rendje.

Kijelentette, hogy a passzív választójog, vagyis a megválaszthatóság nincs lakóhelyhez kötve.

A politikus úgy látta, hogy a 10 ezer fő alatti települések esetében a javaslat alapvetően megtartja a jelenlegi szabályokat, az ezeknél nagyobb városokban is megmarad a vegyes választási rendszer, de itt a korábbinál nagyobb számban választanak képviselőket egyéni választókerületben.

LMP: a módosítás azt segíti, hogy az erősek még erősebbek legyenek

 A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat azt segíti elő, hogy "az erősek, még erősebbek legyenek", s a tényleges megtakarítás csupán minimális lehet. Ivády Gábor szerint a javaslat csak létszámcsökkentésről szól, és a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálja. Elősegíti, hogy az erősek még erősebbek legyenek - hangoztatta.

Mostantól egy képviselőre jóval nagyobb lakosszám jut, így sokkal jobban le lesznek terhelve, s a problémák "becsatornázása" is nehezebbé válik - mondta. Az ülést vezető Jakab István (Fidesz) alelnök az általános vitát elnapolta.

OLDALTÖRÉS: Elfogadták az Alkotmány módosítását

Letette esküjét Szili Katalin

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén letette esküjét Szili Katalin szocialista politikus, aki az alakuló ülésen nem volt jelen múlt pénteken.
    
A parlament  elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy  tartózkodást kaptak.
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd az államfőtől.

Letette esküjét Szili Katalin

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén letette esküjét Szili Katalin szocialista politikus, aki az alakuló ülésen nem volt jelen múlt pénteken.
    
A parlament  elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy  tartózkodást kaptak.
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd az államfőtől.

Letette esküjét Szili Katalin

Az Országgyűlés csütörtöki ülésén letette esküjét Szili Katalin szocialista politikus, aki az alakuló ülésen nem volt jelen múlt pénteken.
    
A parlament  elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy  tartózkodást kaptak.
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd az államfőtől.

Megalakult az interparlamentális unió magyar nemzeti csoportja    

A képviselők egyhangú szavazással, 346 vokssal fogadták el Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakulásáról szóló határozatot. Ezután megtartották az IPU közgyűlését, elfogadták a módosított alapszabályt, s döntöttek az elnökség tagjairól. A parlamenti pártok megállapodása alapján a Fidesz az elnök és egy alelnök, a többi frakció egy alelnök személyére tett javaslatot. Horváth János (Fidesz), akit az IPU magyar csoportjának elnökévé választottak, köszöntőjében kiemelte: ez egy olyan intézményrendszer, amit a lehetőségekhez képes kevéssé használnak ki. Előrelépési lehetőséget látott a gazdasági diplomácia, kultúra területén.

Visszavonták a Bajnai-kormány előterjesztéseit       

A képviselők döntöttek az ügyvezető Bajnai-kormány által beterjesztett, de visszavont hat olyan előterjesztésről is, amelyhez országgyűlési hozzájárulás szükséges. A hat javaslat visszavonásáról egy szavazással, egyhangúlag, 357 vokssal döntöttek.

Elfogadták az alkotmány módosítását 

Határoztak az alkotmány módosításáról a képviselők, a kétharmados többséget igénylő változtatásokat 306 igen 16 nem és 35 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmány-módosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.
Kétszer szavaztak a képviselők - a forgatókönyv hibája miatt - az alkotmány módosításáról csütörtökön: először géppel, majd a Fidesz kezdeményezésére név szerint is. Az Országgyűlés végül a gépi szavazás eredményét tekintette érvényesnek, e szerint 306 igen, 16 nem szavazattal és 35 tartózkodás mellett fogadták el az alaptörvény változtatását. A gépi és a név szerinti szavazás arányai között eltérések voltak.

Megalakult az interparlamentális unió magyar nemzeti csoportja    

A képviselők egyhangú szavazással, 346 vokssal fogadták el Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakulásáról szóló határozatot. Ezután megtartották az IPU közgyűlését, elfogadták a módosított alapszabályt, s döntöttek az elnökség tagjairól. A parlamenti pártok megállapodása alapján a Fidesz az elnök és egy alelnök, a többi frakció egy alelnök személyére tett javaslatot. Horváth János (Fidesz), akit az IPU magyar csoportjának elnökévé választottak, köszöntőjében kiemelte: ez egy olyan intézményrendszer, amit a lehetőségekhez képes kevéssé használnak ki. Előrelépési lehetőséget látott a gazdasági diplomácia, kultúra területén.

Visszavonták a Bajnai-kormány előterjesztéseit       

A képviselők döntöttek az ügyvezető Bajnai-kormány által beterjesztett, de visszavont hat olyan előterjesztésről is, amelyhez országgyűlési hozzájárulás szükséges. A hat javaslat visszavonásáról egy szavazással, egyhangúlag, 357 vokssal döntöttek.

Elfogadták az alkotmány módosítását 

Határoztak az alkotmány módosításáról a képviselők, a kétharmados többséget igénylő változtatásokat 306 igen 16 nem és 35 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmány-módosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.
Kétszer szavaztak a képviselők - a forgatókönyv hibája miatt - az alkotmány módosításáról csütörtökön: először géppel, majd a Fidesz kezdeményezésére név szerint is. Az Országgyűlés végül a gépi szavazás eredményét tekintette érvényesnek, e szerint 306 igen, 16 nem szavazattal és 35 tartózkodás mellett fogadták el az alaptörvény változtatását. A gépi és a név szerinti szavazás arányai között eltérések voltak.

Az alkotmányba bekerült a miniszterelnök-helyettes intézményének nevesítése.
A képviselők az alkotmány módosításáról szóló indítványról kétszer is zárószavaztak. Miután a javaslatot gépi szavazással, 306 igen, 16 nem, 35 tartózkodás mellett elfogadta a Ház, a házelnök újra szavaztatott róla, jelezve, hogy a Fidesz név szerinti voksolást kért. Mint később, a házbizottság ezzel foglalkozó ülése után a plénum előtt Schmitt Pál bejelentette, a tévedést forgatókönyvi hiba okozta, a gépi szavazás - akkor rögtön ki is hirdetett eredménye - az érvényes. A törvényjavaslatot a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatták, az MSZP-sek többségükben tartózkodtak, az LMP-sek - egyikük kivételével - nemmel szavaztak.
A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd a köztársasági elnöktől.

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt    

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, a képviselők az előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazat és 51 tartózkodás mellett fogadták el, az egyszerű többséget igénylő részét 302-en támogatták, 40-en utasították el és 13-an tartózkodtak.
A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.
Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Jóváhagytákj a kormány tagjairól és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt    

OLDALTÖRÉS: Ismét lesz közigazgatási és helyettes államigazgatási tisztség

Ismét lesz közigazgatási és helyettes államigazgatási tisztség

A parlament elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön.
A jogszabály kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot kaptak, egy képviselő tartózkodott.
A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Ez a rendelkezés - a törvény indoklása szerint - lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, "következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől". 
Rendelkezik a politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályokról, ideértve a felelősségükre, összeférhetetlenségükre és a jogviszony megszűnése esetére járó juttatás szabályozására.
A törvény egyik vitatott része volt a miniszterek javadalmazására vonatkozó rendelkezés. A szocialisták kifogásolták, hogy a javaslat nem tartalmazta azt a rendelkezést, miszerint a kormányfő 15 százalékkal csökkentheti a miniszterek fizetését. Az előterjesztők visszavonták a javaslatot, amelyet átdolgoztak és így a törvényszövegben rögzítették: "a miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti".
Az előterjesztés "a korábban óriásira duzzasztott" Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását is tartalmazza. Ennek élén államtitkár áll.
Az indoklás szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok 2010. szeptember 1-jei visszaállításával csaknem négyéves mulasztást pótolhat a jogalkotó.
A parlament elfogadott két MSZP-s szövegpontosító módosító indítványt; Harangozó Tamás és Szekeres Imre egyrészt a "bekezdés" szó beírását kezdeményezték a törvény egyik bekezdésébe, másrészt egy helyen az "évi" szó beillesztését indítványozták.
Az Országgyűlés kéri a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.

Tizenhárom helyett nyolc minisztérium

A képviselők az előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett fogadták el; az egyszerű többséget igénylő részt 302-en támogatták, 40-en elutasították és 13-an tartózkodtak.
A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.
A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, ezek a következők: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az elfogadott előterjesztés törvényi szinten szabályozza a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik. A törvény szerint a miniszterek nem ruházhatják át ezt a hatáskört, a leköszönő minisztereknek személyesen kell átadniuk utódjuknak egy nyilatkozattal tárcájuk vezetését.
A parlamenti többség megszavazott egy MSZP-s módosító indítványt. A szocialisták az alkotmánnyal összhangban javasolták pontosítani a törvényt: az önkormányzatok törvényességi felügyelete helyett a törvényességi ellenőrzés került a szövegbe. Az MSZP szerint a törvényességi ellenőrzés és a törvényességi felügyelet között jelentős tartalmi különbség van, törvényességi felügyelet keretében ugyanis a felügyeleti szerv felfüggesztheti a felügyelt szerv döntését, illetve működését.
A jogszabály a kormányzati átadás-átvételre vonatkozó rendelkezései a kihirdetés napján hatályba lépnek, míg a törvény többi része "az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba".

A képviselők az előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett fogadták el; az egyszerű többséget igénylő részt 302-en támogatták, 40-en elutasították és 13-an tartózkodtak.
A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.
A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, ezek a következők: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az elfogadott előterjesztés törvényi szinten szabályozza a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik. A törvény szerint a miniszterek nem ruházhatják át ezt a hatáskört, a leköszönő minisztereknek személyesen kell átadniuk utódjuknak egy nyilatkozattal tárcájuk vezetését.
A parlamenti többség megszavazott egy MSZP-s módosító indítványt. A szocialisták az alkotmánnyal összhangban javasolták pontosítani a törvényt: az önkormányzatok törvényességi felügyelete helyett a törvényességi ellenőrzés került a szövegbe. Az MSZP szerint a törvényességi ellenőrzés és a törvényességi felügyelet között jelentős tartalmi különbség van, törvényességi felügyelet keretében ugyanis a felügyeleti szerv felfüggesztheti a felügyelt szerv döntését, illetve működését.
A jogszabály a kormányzati átadás-átvételre vonatkozó rendelkezései a kihirdetés napján hatályba lépnek, míg a törvény többi része "az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba".