2010.06.16. 11:33
Vihar - Több településen nincs áram és víz
Közvetlenül nem fenyeget lakóingatlanokat az a 100-150 köbméternyi föld, amely szerdára virradó éjjel omlott le a dunaszekcsői löszdombról.
Zalában pincéket és utakat öntött el a sáros víz
Zala megyében több településen pincéket öntött el és néhol utakat tett járhatatlanná a délelőtti felhőszakadás - tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete szerdán az MTI-t. Borsfán, Zalakomárban és Vonyarcvashegyen több ház pincéjébe tört be a víz; a tűzoltók szivattyúzták ki.
Gutorföldén dél körül egy utat csaknem ötszáz méter hosszan borított be a sár. A mintegy húsz centiméter vastagságú hordalékot ugyancsak a tűzoltók segítségével próbálják eltakarítani - közölte a zalai ügyelet.
Az MTI tudósítója úgy tapasztalta: a megye több településén - például Zalaszentbalázson - a dombokról lezúduló sártömeg hosszabb-rövidebb útszakaszokat borított el. Ezeket az utakat a helyben lakók igyekeztek kézi erővel vagy munkagépekkel megtisztítani.
Tizenegy ház vált lakhatatlanná Hajdú-Biharban
Hajdúhadházon nyolc, Tégláson három ház vált lakhatatlanná a hétfői vihar következtében, az érintett családokat rokonoknál szállásolták el - közölte a térségi katasztrófavédelem igazgatója szerdán az MTI-vel. Mándi László mérnök ezredes elmondta: minden tűzoltó a kármentésen dolgozik, elsősorban a házakra dőlt fák okoznak gondot. A megyében a vihar a legnagyobb pusztítást Hajdúböszörményben, Hajdúhadházon, Tégláson és Hortobágyon végezte.
Arról még nem tudott tájékoztatást adni, hogy a szerdai, rövidebb ideig tartó és enyhébb vihar okozott-e újabb károkat a térségben.
Áruházi hűtőkamionba pakolnak a hajdúböszörményiek
Hajdúböszörményben hűtőkamionba viheti otthoni fagyasztóládájából a húst és a mirelit árut a lakosság, miután a város egyharmadában hétfő délután óta nincs áramszolgáltatás - közölte Ficsor László jegyző szerdán a helyszínen az MTI tudósítójával.
Elmondása szerint 66 önkormányzati lakásban, 27 önkormányzati intézményben és mintegy háromszáz magánházban keletkezett kár a hétfői orkánszerű viharban. A károk felmérése még tart, a legtöbb kárt az utakra, gépkocsikra, házakra dőlt fák okozták.
Az áramszolgáltató négy szerelőpárosa dolgozik a helyreállításon, s bár folyamatosan helyezik áram alá az épületeket, a város egyharmadában hétfő délután óta nincs áram.
A lakosságnak gondot okoz a hűtőládákban tárolt élelmiszerek kiolvadása, ezért az egyik áruházlánc hűtőkamiont indított Hajdúböszörménybe. A kamionban este hétig helyezhetik el a becsomagolt, felcímkézett élelmiszereket a helyiek - mondta a jegyző. Erre a lehetőségre hangosbemondón hívják fel a figyelmet.
Az önkormányzat fóliával, a kidőlt fák eltávolításával is segíti a károk enyhítését, illetve a helyreállítást. Szerdán megkezdték az egyezetéseket a biztosítókkal a mielőbbi kárenyhítés érdekében. Sokaknak azonban nincs biztosításuk, pedig megkötésére az elmúlt években bekövetkezett különféle károk nyomán rendre figyelmeztették a lakosságot - mondta Ficsor László jegyző.
Megindult a löszfal Dunaszekcsőn
Faller János, a település független polgármestere az MTI-nek elmondta: az omlás annak a partfalnak a déli részén történt, melynek északi része még márciusban "indult meg" a Duna felé. A föld üres telkekre zúdult és veszélyezteti a közlekedést egy, a Várhegyen lakók által gyakran használt úton, ezért azt le kellett zárni. Megjegyezte, hogy ha a partfal tovább omlik, több ház is veszélybe kerülhet.
Oláh Tibor polgári védelmi alezredes arról szólt, hogy az önkormányzat megtette a szükséges intézkedéseket. Az utat idejében lezárta és megkezdte azon lakók értesítését, akiknek az otthon
át az esetleges későbbi földomlások elérhetik. A lakókat kérik, hogy a löszdombnál tapasztalt változásokról értesítsék az önkormányzatot.
Kraft János, a Pécsi Bányakapitányság geológusa szerint a mostani csak egy részleges omlás volt, a partfal mindkét irányában vannak "repedezett kőzetterek, függő közettömegek". Ezért hasonló vagy nagyobb mozgások várhatóak a területen, de azt, hogy mikor, nem lehet pontosan megmondani. A szakember úgy véli: a hatékony védekezés érdekében szükség lenne egy területrendezésre, azon belül csapadékvíz-elvezetésre, támasztószerkezet építésére is.
A dunaszekcsői löszfal 2007 szeptemberében került a figyelem középpontjába, akkorra ugyanis a mintegy 8,6 hektáros Duna-parti löszdombon az esőzések következtében több száz méter hosszú repedés keletkezett, emiatt veszélybe került a helyi vízellátás és négy hétvégi ház.
A megrepedt partfal félmillió köbméteres darabja 2008 februárjában leomlott, s egy kisebb szigetet alakított ki a folyóban. A területen található négy, üresen álló hétvégi ház közül egy összedőlt, a többi súlyosan megrongálódott; személyi sérülés nem történt. A partfal közeléből később biztonságos helyre telepítették át a 2600 lelkes község egyik víztároló tartályát, így az ellátásban nem volt komolyabb fennakadás.
A dunaszekcsői löszfal felső, hozzávetőleg méteres talajrétege a nagy mennyiségű csapadék hatására ez év márciusában ismét megmozdult, s több köbméternyi föld hullott alá a lakóházak szomszédságában.
Faller János polgármester márciusban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy megkezdődhet az omló löszfal elleni védekezés, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis jóváhagyta a munkálatok elvégzéséhez nyújtandó támogatást. Az önkormányzat 353 millió forint pályázati forrást kap, a teljes beruházás mintegy 420 millió forintba kerül.
A tervek szerint a pénzből támfalat emelnek a partfal további omlásának megakadályozására, monitoringrendszert építenek ki a löszdomb mozgásának figyelésére. Katasztrófavédelmi szakemberek korábban közölték: utóbbi azért is fontos lenne, mert a domb egy természetvédelmi terület része, fontos régészeti lelőhely, s a Duna partján, egy nemzetközi hajózási útvonal mellett található.
A polgármester a szerdai omlást követően azt mondta: az előkészületek elhúzódása, a "bürokrácia útvesztői" miatt még nem tudtak szerződést kötni a kivitelezővel, erre augusztus 20-ig van lehetőségük, különben elesnek a támogatástól.
Több településen továbbra sincs áram és ivóvíz
Több településen továbbra sincs áram és fogyasztható vezetékes ivóvíz a hétfői vihar miatt, a területileg érintett tűzoltóságok összesen 974 esetben végeztek kárelhárítási feladatokat - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerdán az MTI-vel.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az orkánszerű szél 74 településen okozott károkat. A legfrissebb adatok szerint szerda reggelig 3872 magántulajdonú, 141 önkormányzati és 26 egyházi tulajdonú ingatlanban keletkezett kárról tettek bejelentést. A súlyosan károsodott lakóépületekből 229 embert kellett kiköltöztetni, ideiglenes elhelyezésüket alapvetően a polgármesterek szervezték.
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tájékoztatása szerint szerda reggel még 16 településen nem volt áramellátás, 5 településen pedig csak részlegesen működött a szolgáltatás. A közbiztonság érdekében a rendőrség megerősített járőrszolgálatot tartott fenn.
A települések ivóvízellátásának részleges biztosításában a vízügyi igazgatóság is segít, 7 nagy teljesítményű aggregátorral. Balkány, Szakoly, Biri településeken a Nyírségvíz Zrt. egy-egy 500 literes, ivóvíz szállítására alkalmas utánfutóval biztosítja a lakosság ellátását.
A kárelhárítás megerősítésére Borsod és Hajdú-Bihar megyéből átvezényeltek ide tűzoltókat, mintegy 150 ember 30 gépjárművel végezte a kidőlt fák, a leszakadt faágak eltávolítását. Emellett segítettek a súlyosan károsodott épületek fóliával történő lefedésében is.
Hajdú-Bihar megyében Hajdúböszörmény térségében, Hajdúhadház, Téglás és Hortobágy településeken az eddigi felmérések alapján 1580 lakóépületben, 66 önkormányzati lakásban és 40 önkormányzati intézményben keletkeztek károk.
Szerda hajnalban a Somogy megye középső részén, Tab térségében kialakult özönvízszerű esőzés miatt több települést öntött el a környező dombokról lefolyó víz által lemosott sárfolyam.
Vadépuszta, Andocs és Nágocs településen helyenként kerítéseket, hidakat mosott el az ár. Nágocson a katasztrófavédelem munkatársai 800 homokzsákkal igyekeznek megvédeni egy 35-40 ember elhelyezését biztosító otthon lakóit attól, hogy az épületbe betörjön a sár és a víz.
A térség több útszakaszán sár- és vízátfolyások alakultak ki. Andocs és Nagytoldipuszta között a vasúti töltést alámosta a víz, ezért ott a közlekedő vonatok sebességét 10 km/h-ra korlátozták.
Somogybabod környékén a mezőgazdasági területekről a víz lemosta a földet az útra, ezért a rendőrség forgalomkorlátozást rendelt el Somogybabod, Gamás és Vadépuszta környékén is.