Hamburgeradó - támadás az egészségtelen ételek ellen

 Betömi-e a magyar kórház-finaszírozás nagyjából százmilliárd forintnyi lyukát az a darabonkénti tíz forint, amelyet az elképzelések szerint minden, egészségtelennek minősített élelmiszeripari termékre kivetnének? A kérdésre nem lehet egyértelmű nemmel vagy igennel válaszolni, hiszen a tervezett hamburgeradó esetleges bevezetése számos meghatározásbeli kérdést is felvet: a szín marhahúsból készült hamburgerhús az egészségtelenebb, vagy a hipermarketben megvásárolható fagyasztott pipiropogós, amelyben több a hozzáadott szója és bőrke, mint maga a hús?  A cukorral édesített kóla kíméli jobban az egészséget, vagy a mű édesítőszerrel készített lötty? A fogalmi kérdéseket perceken át lehetne sorolni, választ viszont nagyon nehéz rájuk adni. Mindenesetre a különadó elképzelése arról szól, hogy  az ilyen étkeket fogyasztók ezzel a pluszösszeggel járulnának hozzá az azok elfogyasztásával összefüggésbe hozható  betegségeik gyógyításához.

Az Európai Unióban már van példa a leegyszerűsítve hamburgeradónak nevezett adónem bevezetésére, a németek, a franciák sőt a britek is alkalmazzák ezt, s azokra a termékekre vetik ki, amelyeket az adott ország minisztériumai egészségtelennek minősítettek. A cél az, hogy az embereket a legérzékenyebb pontjukon, a pénztárcájukon keresztül próbálják az egészségesebb kaják felé terelni. Mert a kivetett adótól a hamburger, a chips és a sült krumpli is drágább lesz. Hogy hazánkban pontosan mely élelmiszereket sújtanák az adóval, az az Országos Élelmiszer- és Táplálkozás-tudományi Intézet véleményén is múlik. Az elképzelés az adózásban járatos szakemberek szerint azért is aggályos, mert nem az egész vendéglátási szektorra vonatkozna, hanem abból kiragadva, csak a gyors jellegű éttermeket sarcolná meg. Ez pedig sérti az adósemlegesség elvét.

Biczi Sándorné, a Szent György kórház diaetetikai szolgálatának helyettes vezetője lapunk kérdésére elmondta, természetesen ismeri a gyorséttermek kínálatát, de az ott fogyaszthatókkal szemben inkább a teljes kiőrlésű, barna zsemlét ajánlaná, a buborékos üdítők ellenében pedig a rostos italokat. Kifejti, hogy gyorsétteremben is lehet vásárolni, de nagyon kell figyelni, mit és hogyan állítanak elő.  Úgy véli,  az egészséges étel is megtalálható a gyors jellegű éttermekben, ha keressük. Véleménye szerint tehát alapszabálynak tekinthető, hogy a  zöldségeket és a sovány húsokat kell preferálni, ha ezeket párolják, grillezik, akkor az biztosan egészséges.
A  gyorséttermek központjait is szerettük volna a levegőben lógó adóról megkérdezni  nem sok sikerrel : a sajtóreferensek egyértelműen közölték, a cégük nem nyilatkozik. Annyit hozzátettek, egyszerűen szenvedélyadónak tartják az elképzelést, ami nehezen magyarázható. 
Novotni Katalin, aki minden nap grillcsirkét süt, nem ragozza: röhej az egész elképzelés. Ezt nem kell szerinte túlragozni:  a vevőik ötven százaléka naponta visszatér, nyilván tudják, hogy miért.
György Dóri és Czégény Ákos majszolják a hamburgert. "Figyelj, ez nem nagy ügy! El kell érni az autóbuszt. Bekapjuk, aztán már futunk is tovább." Ennyi. Számukra a gyorsétterem már nem a fílingről szól, nem azért rohannak be, mert ez annyira menő. Ákos pontosan fogalmaz: "nagyon fontos, hogy valami gyors legyen, azonnal megkapható. Az idő kevés, ...ha szeretnék valamit, akkor minél előbb meg akarom kapni."  Dóri vállalja a vallomást: "Néha a húson elgondolkozunk, hogy vajon mi is van abban, egyébként pedig finom is lehet. A kecsap az jó. Meg az is, ha valóban jól állítják össze."
A beszélgetés végén közlöm velük  a hamburgeradó elképzelését.  Micsoda? Dóri csóválja a fejét, szerinte ettől semmi nem fog megváltozni már ami az étkezési szokásokat illeti.  Ákos karakánabb, szerinte butaság az egész. Az egészséges életmódhoz szerintük nem törvények, utasítások kellenek, hanem a személyes elhatározás.

OLDALTÖRÉS: Hamburgert, mennyiért?

Hamburgert, mennyiért?

Egyre inkább közelítenek egymáshoz az árak Európában - persze mindig figyelembe kell venni  a jövedelmeket is.

Magyarországon "párszázas" ajánlatnak hívja az egyik cég a kedvezményes áron kínált ételeket és italokat. Ebbe a körbe a klasszikus sajtburger-hamburger páros  mellé mostanában vették be a csirkeburgert. Salátát, fánkot, almás pitét vagy fagyit is kaphatunk szűk egy eurónak megfelelő forintért. A legszembetűnőbb különbség a magyar és a nemzeközi kínálat között a reggelinél keresendő: egyedül nálunk kapható bundás kenyér   délelőtt fél tizenegyig.
Ami nálunk párszázas ajánlat, az az euróövezetben  egy eurós áron kapható termékek körét jelenti. Németországban egy euróért 10 féle termék közül választhatunk: a kínálat némileg eltér a magyartól.   Nálunk ebben nem szerepel a gyümölcs és a gyümölcsösjoghurt, helyette viszont olcsón ehetünk fánkot.  Az apró eltérések például a sült krumplinál figyelhetők meg: mustárra és salsa szószba is mártogathatunk már Németországban. Ám az osztrákok nem esznek majonézt a sült krumplihoz, a tejfölt jobban szeretik.