MSZP: a kormány az Agrárkamara államosítását tervezi

A képviselő azt mondta, hogy három fideszes képviselő önálló indítványt nyújtott be, és így, az érdekegyeztetést kikerülve akarnak a kamara fölé egy teljhatalmú biztost kinevezni.
Szavai szerint az indítvány, amelynek kedden kezdődött el a parlamenti vitája, komoly alkotmányos aggályokat vet fel, mert egy alulról felfelé építkező, törvények alapján működő köztestületről van szó.
Hozzátette, hogy az Agrárkamara határozottan képviselte az ágazat érdekeit az aktuális kormányzattal szemben is, most viszont egy "kormányhoz közelibb szervezetrendszer felállítása a cél, ahol nyilván ezek a kritikai hangok kevésbé fognak megjelenni".
Kijelentette, hogy kritikai hangra viszont igény lenne, mert a parlament előtt most is fekszik egy javaslat, amelyik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tevékenységét szabályozza és olyan mértékben ad szabad kezet a hivatal ügyintézésének, hogy az már termelőellenes.
 Kitért arra is, hogy a kedden Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy jövőre a vidékfejlesztési kiadások 721 milliárd forintot tesznek ki, a támogatási sorokon pedig 593 milliárd forint van. Gőgös Zoltán kijelentette, hogy ők viszont maximum 493 milliárd forintot látnak a költségvetés előirányzatában.
Megjegyezte, nem tudja, a miniszter honnan veszi ezeket a számokat, de még az 593 milliárd forint is kevesebb, mint a 2009-es 631 milliárd forint.
Gondnak nevezte azt is, hogy a tejtermelők kevesebb forráshoz jutnak, mint amiben a korábbi kormány megállapodott velük. Szavai szerint körülbelül 23 forintos jövedelemkiegészítést kellene kapniuk literenként, de jelen állás szerint ez maximum 15 forint lehetne. Hozzátette, a probléma rendezése érdekében olyan módosítást nyújtottak be, amelyik a költségvetésben 7,5 milliárd forinttal emelné meg a nemzeti kiegészítő támogatás sort.
Megjegyezte, hogy az Agrárkamarától olyan jelzéseket kaptak, hogy durván elszabadultak a földbérleti díjak. Közölte, hogy elsősorban a több száz hektáros területekkel rendelkezők próbálják felsrófolni ezeket a díjakat. Elmondta, olyan módosítást nyújtottak be, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvényben egyébként is szereplő felhatalmazás alapján megyénként meg kelljen állapítani a maximális bérleti díjat. Ez viszont nem lehet több, mint a közvetlen területalapú támogatás nyolcvan százaléka.
A képviselő elmondta azt is, már most látszik, hogyha a kárenyhítési alapba a kormány csak a kötelező részt teszi bele, akkor az csak 5-6 százalékos kárenyhítésre lesz elég. Ezért azt javasolták, hogy a költségvetésben ezt 10 milliárd forinttal növeljék meg. Szavai szerint ez is legfeljebb csak 10-12 százalékos kárenyhítésre elég, de már jelentősebb tételnek számít.