Parlamenti krónika - vita az Izraellel való társuláról (frissülő hír)

Felgyorsítanák a határon túli magyarok honosítási eljárását

A határon túli magyarok külképviseleteken történő honosítási eljárásnak egyszerűsödése és gyorsulása várható a konzuli védelemről szóló törvénymódosítástól - mondta a javaslat általános vitájában az előterjesztő Balla Mihály (Fidesz).
Németh Zsolt külügyi államtitkár megerősítette, hogy a javaslat elfogadását a kettős állampolgárságról szóló, a jövő év első napjától alkalmazandó törvény indokolja. Az állampolgárság kérelmezése és az útlevelek postázása jelenleg "rendkívül komótosan" zajlik, míg a változtatással bevezetett új elektronikus eljárás a jelentősen megnövekvő igényeknek is meg tud felelni - fűzte hozzá.
A jobbikos Szávay István és az LMP-s Dorosz Dávid egyaránt támogathatónak nevezte a javaslatot, ugyanakkor kifogásolták, hogy a kormány a szükséges egyeztetéseket mellőzve nem maga kezdeményezte a módosítást, hanem két fideszes képviselő útján.

Parlamenti bizottság alakulhat az iszapömlésért viselt felelősség megállapítására és a MÁV gazdálkodásának vizsgálatára

Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófáért viselt felelősség feltárásával foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslat részletes vitáját. A testület felállítását a jobbikos Kepli Lajos kezdeményezte.
Ugyancsak lezárta a Ház a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető döntéseket vizsgáló bizottság megalakításának részletes vitáját. Az LMP képviselői azt javasolták, hogy a testület ne csak az elmúlt nyolc évet, hanem a MÁV előző húsz esztendejét vizsgálja.
Ezt a vitában az előterjesztő Kovács Zoltán (Fidesz) azzal hárította el, hogy céljuk a vasúttársaság szerkezetátalakításának, illetve a leánytársaságok privatizációjának áttekintése, ez a folyamat pedig 2003-ban kezdődött.

Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamának egy évre növelését kifogásolta az LMP és az MSZP

Szabó Tímea (LMP) a migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvény részletes vitájában azt mondta: indokolatlan a hathónapos idegenrendészeti őrizet további legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése.
Kifejtette: a fogva tartás rendkívül költséges, ráadásul a személyi szabadság akár egy éven át tartó korlátozása aránytalan, figyelembe véve, hogy az érintettek nagy része nem követett el bűncselekményt.
Iváncsik Imre (MSZP) - elismerve, hogy az őrizet meghosszabbítása olykor szükséges - azt javasolta: a fogva tartás legfeljebb három hónappal legyen meghosszabbítható.
A szocialista politikus azt is kezdeményezte, hogy a kiskorúak őrizetbe vételét tiltó hatályos rendelkezéseket tartsák fenn, mivel a befogadó állomások nem alkalmasak kiskorú őrizetesek megfelelő elhelyezésére.

Megtiltaná a salátatörvényeket az MSZP és az LMP

A szocialista Bárándy Gergely a salátatörvények kiküszöbölése érdekében nyújtott be módosító javaslatot a jogalkotási törvényhez. A politikus kimondaná: "jogszabály más jogszabály rendelkezését csak akkor módosíthatja, ha a módosító jogszabály és a módosuló jogszabályi rendelkezés tárgya között tartalmi összefüggés áll fenn". Hasonló indítvány nyújtott be Schiffer András és Szilágyi Péter (LMP).
A részletes vitában az LMP frakcióvezetője további javaslatait ismertetve kezdeményezte, hogy az önkormányzati rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárban ki kelljen hirdetni. Mint mondta, a jogszabályokhoz való hozzáférés alapjogi kérdés.
A vitában elhangzottakra reagálva Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta: a salátatörvények kiküszöbölését nem tartja lehetségesnek. Mint mondta, az ellenzéki javaslat gumiszabály, ráadásul a salátatörvényekre egyes esetekben - például a jogrendszer koherenciáját biztosító törvénymódosításokkor - szükség van.

Ellenzéki módosító javaslatok a társadalmi részvételről szóló törvényhez

Schiffer András a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitájában az állampolgári tanácsok létrehozása mellett emelt szólt. Hangsúlyozta továbbá: az egyeztetés során biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű csoportok véleménye is megjelenjen.
Az LMP frakcióvezetője a vitában újból sürgette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését.
Jobbikos képviselők módosító indítványukban azt javasolták, hogy a törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek mellett az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket is kötelező legyen társadalmi egyeztetésre bocsátani.
Szávay István ezenkívül pártja azon javaslata mellett érvelt, amely a határon túli magyar szervezetek számára is lehetővé tenné a részvételt.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára válaszul kifejtette: a kormány minden frakció módosító javaslatai közül többet is elfogad. Azt is mondta: a kormány számára természetes, hogy határon túli szervezetek véleményére is számít a jogszabályok egyeztetésekor.

 A Jobbik a kommunista elnyomásra emlékezett a napirend után

Baráth Zsolt (Jobbik) a mintegy negyven évig tartó magyarországi kommunista rendszer áldozataira és kárvallottjaira emlékezett napirend utáni felszólalásában.
Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy az új kormánynak köszönhetően végre szabadon lehet beszélni a negyven éves kommunista elnyomásról.

Az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

OLDALTÖRÉS: Jóváhagyta a parlament az Európai Unió és Szerbia társulási megállapodását

Vitát egyedül az EU és Izrael közötti társulás ratifikációja váltott ki. Vona Gábor, a Jobbik elnöke agresszornak nevezte a zsidó államot és "holokauszt-iparról" beszélt, aminek következtében az ülésteremben a házbizottság összehívásához vezető szóváltás kezdődött. Pörzse Sándor bekiabálásában "szarháziaknak" nevezte a szocialistákat, majd bocsánatot kért azoktól, akik "nem értenek egyet kijelentésével".

Jóváhagyta a parlament az Európai Unió és Szerbia társulási megállapodását

Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A Ház 315 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 43 tartózkodással hozta meg döntését. A kormánypártok mellett az MSZP és az LMP is támogatta az előterjesztést; a Jobbik frakciójának tagjai a nemmel szavazó Murányi Levente és Zakó László kivételével tartózkodtak.
Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás az első mérföldköve Szerbia leendő európai integrációjának, azonban nem jelent tagfelvételi kötelezettséget az EU számára.
A megállapodás rögzíti, hogy a társulást egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani. A megállapodás végrehajtását a Stabilizációs és Társulási Tanács évente felülvizsgálja.
A társulási megállapodás vitájában Németh Zsolt külügyi államtitkár a többi között hangsúlyozta: ígéretes, hogy Szerbiában törvényt alkottak a kulturális autonómiáról, valamint biztatónak nevezte a Magyarország és a Szerbia közötti kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás megkötését. Hozzátette: az emberi jogok vonatkozásában Szerbiának még vannak feladatai.
Mindezzel összefüggésben azt mondta: a szerződés gyors ratifikációjával Magyarország bátorító üzenet küld Szerbiának, mert így többet lehet elérni, mint "felelőtlen hőbörgéssel".
A jobbikos Novák Előd felszólalásában elmondta: azért nem támogatják a javaslatot, mert Szerbia uniós csatlakozását csak a vajdasági magyarok önrendelkezésének megadásával tartják elképzelhetőnek.

Éles vita az Izraellel való kapcsolatokról
    
A képviselők egyhangú szavazással fogadták el az Európai Unió és Azerbajdzsán, Grúzia, valamint Moldova és az Orosz Föderáció közötti együttműködési megállapodásról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően éles vita robban ki az Európai Közösség és Izrael kapcsolatáról.
Kőszegi Zoltán (Fidesz) felszólalásában még úgy fogalmazott, hogy a megállapodással a gazdasági kapcsolatok mellett a politikai kapcsolatok is megszilárdulhatnak. A "keresztény magyar állam parlamenti képviselőiként kötelességünk, hogy a történelmi zsidó igazság és a történelmi keresztény szeretet együttesen tudjon érvényesülni a világbéke megteremtésében" - fejtette ki.
Vona Gábor (Jobbik) ezzel szemben "agresszor államnak" nevezte Izraelt, amely szerinte a nemzetközi béke legnagyobb akadályozója. A pártelnök szerint a kormánytöbbség valamit el akar titkolni az EU és az Izrael közötti megállapodásból, ennek kiderítése érdekében egy magyar-izraeli kapcsolatokat vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását javasolta.
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és az ugyancsak jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a vita során egyaránt amellett érvelt, hogy Magyarországnak felül kell vizsgálnia Izraellel való kapcsolatát az ott működő "apartheid" miatt.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a házbizottság összehívását kezdeményezte azt követően, hogy Pörzse Sándor - Bárándy Gergely MSZP-s politikus felszólalása alatti - bekiabálásában "szarháziaknak" nevezte a szocialista képviselőcsoport tagjait.
Bárándy Gergely a bekiabálás alatt Vona Gábor felszólalására reagált. A Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a "holokausztipar" igazságtalanul vádolja pártját antiszemitizmussal. A szocialista politikus szerint már a "holokauszt relativizálása" is bűncselekménynek minősül, ezért úgy gondolja, Lezsák Sándor akkor járna el helyesen, ha megvizsgálná a Vona Gábor elleni büntetőfeljelentés szükségességét.
Pörzse Sándor ezt követően úgy fogalmazott: elragadtatta magát és elnézést kért az Országgyűléstől, illetve azoktól, akik - mint mondta - nem értenek egyet kijelentésével.
Az Országgyűlés végül 306 igen szavazattal ratifikálta az uniós tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodást, amelyre a jobbikos képviselők egyöntetűen nemet mondtak, az LMP 7 politikusa pedig tartózkodott.

Elfogadták az uniós csatlakozással összefüggő törvények módosítását

Elfogadta az Országgyűlés az európai uniós csatlakozással összefüggő törvénymódosításokról, illetve törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló jogszabályt. Az indítvány indoklása szerint a külkereskedelmi engedélyezési eljárásban kivethető bírságra jelenleg nincs törvényi háttér, ezért a külkereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatos rendelkezések közé célszerű beilleszteni a bírságfizetésre vonatkozó felhatalmazást. A javaslatot négy frakció támogatta, a szocialista képviselők tartózkodtak.

OLDALTÖRÉS: A miniszterelnököt kérdezte volna Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc és Simon Gábor is azonnali kérdést kívánt feltenni a miniszterelnöknek hétfőn a parlamentben, azonban ragaszkodtak a kormányfő személyes válaszához, így ezek a kérdések nem hangzottak el. A kérdések órájában a légszennyezettségről, a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásáról és a magyarellenes bűncselekmények szankcionálásáról érdeklődtek az ellenzéki képviselők.

Gyurcsány Ferenc és Simon Gábor is azonnali kérdést kívánt feltenni a miniszterelnöknek hétfőn a parlamentben, azonban ragaszkodtak a kormányfő személyes válaszához, így ezek a kérdések nem hangzottak el. A kérdések órájában a légszennyezettségről, a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásáról és a magyarellenes bűncselekmények szankcionálásáról érdeklődtek az ellenzéki képviselők.

Gyurcsány Ferenc és Simon Gábor is azonnali kérdést kívánt feltenni a miniszterelnöknek hétfőn a parlamentben, azonban ragaszkodtak a kormányfő személyes válaszához, így ezek a kérdések nem hangzottak el. A kérdések órájában a légszennyezettségről, a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásáról és a magyarellenes bűncselekmények szankcionálásáról érdeklődtek az ellenzéki képviselők.

A miniszterelnököt kérdezte volna Gyurcsány Ferenc

 Az azonnali kérdések között a miniszterelnököt kérdezte volna Gyurcsány Ferenc, azonban mivel a kormányfő hivatalosan távol volt, így maga helyett mást jelölt ki a válaszadásra. Ezt azonban a volt miniszterelnök-pártelnök nem fogadta el. Azt mondta, megvárja, míg a kormányfő maga tud válaszolni. Gyurcsány Ferenc azonnali kérdésének címe "Miért fél Miniszterelnök Úr?" lett volna.
Ugyancsak a miniszterelnökhöz intézett kérdést a szocialista Simon Gábor is "A Kormány mindent visz!?" címmel, de ő is ragaszkodott a kormányfő személyes válaszához, így nem mondta el azonnali kérdését.
    
 Az LMP a légszennyezettség csökkentéséről

Szilágyi László (LMP) azt kérdezte: tesz-e valamit annak érdekében a kormány, hogy a légszennyezettség csökkenjen az országban? Közölte: már februárban átlépte az ország a 35 szmogos napot. Mint mondta, a budapestiek háromnegyede szennyezett környezetben él.
Ángyán József azt válaszolta: a légszennyezettség csökkentése mindannyiunk közös ügye. A kormány a jövő év első felében dolgozza ki a kisméretű szálló por csökkentését célzó programot - tette hozzá.

Az MSZP a nyugdíjról

 Nemény András (MSZP) feltette a kérdést, hogy mikor és milyen feltételekkel tervezi a kormány a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők életkortól függetlenített, öregségi nyugdíjjogosultságának szabályozását. Arra is kíváncsi volt, hogy az elképzelés hány embert érint, miként befolyásolja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, és hogy különbséget tesznek-e aszerint, a nők hány gyereket neveltek fel.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a költségvetésben benne van a lehetősége annak, hogy jövőre lehetővé tegyék a negyven évet ledolgozó nők nyugdíjazását. Hozzátette, a részleteket a nemzetgazdasági tárca dolgozza ki és a nők jövőre számíthatnak erre.

 A Jobbik a magyarellenes bűncselekmények elleni fellépésről érdeklődött

A jobbikos Balla Gergő egy múlt heti bírósági ítéletre hívta fel a Ház figyelmét. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: 2009. március 15-én "Miskolc cigányok lakta területén az ott élők úgy döntöttek, vélt félelmeik miatt saj