2010.12.13. 03:29
Megszállottak élnek közöttünk
Kisapostag, Bodajk, Székesfehérvár - Többen kíváncsiak a múltunkra, mint azt elsőre hinnénk. És nem csak hivatásosok : a lelkesedés nyomán sok helyen jönnek, s jöhetnek még létre értékes gyűjtemények.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség címre kívánja felterjeszteni az egykori római birodalom határerődítési rendszerének magyarországi emlékeit. Márpedig római őrtoronyból akad mifelénk szépen: csak Dunaújváros és Baracs között nyolc. Egy ilyen állt Áron József kisapostagi földjén is, a 6- os főút szomszédságában. – Valószínűleg ennek a toronynak a darabjait forgatta ki az eke a téesz-időkben – mondta Áron József. – Ami kifordult a földből, azt meg hazavitték tüzelőnek. Magából a toronyból már valószínűleg nem sok minden van meg. Viszont az egész parcellát művelési tilalom alá vonták, miután régészeti lelőhelyként nevezték meg a földhivatalban. Holott az őrtorony talán ha kétszáz négyzetmétert foglal el az egészből. Ám legyen, jelöljék ki a torony helyét, mi hajlandók vagyunk akár a másolatát is felépíteni! Talán még turisták is jönnének a kedvéért, hadd lássák, milyen volt a limes! Már felajánlottuk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak, hogy egy forintért eladjuk ezt a telekrészt: de nekik nincs pénzük a rekonstrukcióra. Hát megcsináljuk mi.
Csigi József szenvedélyes amatőr régész egy olyan házban él Baracson, amelynek kertje végétől alig kétszáz méterre rejtőznek a római őrtorony- hálózatnak az Áronféle telken porladó tagját dél felé követő darabjának maradványaiAbban bízik, sikerül létrehoznia egy korrekt bemutatóhelyet: hiszen „alig” huszonöt-ötven millió forint kellene rá! Az elképzelt szabadtéri múzeum mutatná be a kiásott, újabb s újabb feltárásokkal gazdagodó, majd leletvédelmi okokból visszatemetett római emlékeket. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
Egy másik történet, egy családi ház Bodajkon: kívülről teljesen olyan, mint a többi. A bejárathoz közeledve aztán belátni az udvarra, s a kép már egyáltalán nem hétköznapi: egy magyar gyártmányú, kétéltű páncélozott harcjárművet veszünk észre, mellette második világháborús tankszörnyetegek lánctalpai fekszenek, mintha hüllők levedlett bőre lenne mindahány. Kicsit arrább a déli határszakaszról származó betonbunker van, benne rozsdás német villámgéppuska maradványa. A kocsibejáró mellett egy kilőtt és szétrobbant T-34-es toronyrésze. Hátrébb a kertben – ahol más helyen nyaranta palánták zöldellnek vagy szőlőfürtöket hintáztat a szél –, ágyú csöve meredezik az ég felé, képzelt ellenséget keresve az egyébként idillikus bodajki dombokon. És akkor még be sem léptünk a gyűjtő és fegyverszakértő Fülöp Attila otthonába, amely – ha nem is a szó megszokott, hétköznapi értelmében – múzeum is egyben. Nem lehet e terjedelmi korlátok mellett felsorolni mindazt a ritkaságot, amit ő mutatni képes: még az őt meglátogató veteránok is csodálkozva könnyezték meg az egykori harcok tárgyi emlékeit. Amit Fülöp Attila létrehozott a semmiből, nem mindennapi, teljesítményét ezért is ismerte el kitüntetéssel a város. A magángyűjtemények felett az illetékes megyei múzeum gyakorol szakfelügyeletet. Minden magánjellegű gyűjteményt be kell jelenteni és nyilván kell tartani a megyei múzeumnál.
Demeter Zsófia, a Fejér Megyei Múzeumok igazgatója elmondta: a hatályos régészeti törvények értelmében minden lelet, ami a föld alatt van, az állam tulajdona, aki kijelöli a megyei szerveket ezek feltárására, megőrzésére, bemutatására. Ha a gyűjtemény nem rendelkezik a megfelelő feltételekkel, a megyei múzeumnál kell ezeket nyilvántartásba venni. – Egy természetes személy is alapíthat muzeális intézményt, de ennek több feltétele van. Rendelkezni kell megfelelő szakemberekkel, nyilvántartást, leltárt kell vezetni a leletekről, ezenkívül biztosítani kell a megfelelő feltételeket ezek tárolására, őrzésére és bemutatására. Egy múzeum alapításához a Nemzeti Erőforrás Minisztérium engedélye szükséges. Nádorfi Gabriellától, a Szent István Király Múzeum régészétől megtudtuk: hazánkban törvénytelen a régészeti tárgyak értékesítése (említett eseteinkben ilyesmiről nincs szó). A kutatás magánember számára hivatalosan nem engedélyezett, illegális régészeti feltárásnak minősül. A törvény értelmében tilos a fémkeresőzés is, magánember ugyanis nem jogosult a tárgyak földből való kivételére. Ha a megtaláló bejelenti a megyei múzeumnál a talált leletet, jutalmat kaphat érte.
A régészeti tárgyak sorsa
● Az új múzeumi törvény januártól lép hatályba, amely tisztázza a régészeti leletek, feltárások jogállását is.
● Aki valamilyen múzeumba való leletre bukkan, bejelentési és beszolgáltatási kötelezettsége van a megyei múzeum felé.
● Bárki általában nem jogosult a tárgyak földből való kivételére, mert a régésznek az a közeg, amelyből a műtárgy előkerül, információkat hordoz.
Szerintem - Tihanyi Tamás jegyzete
Megszállottság – nem lehet másnak nevezni, amit Fülöp Attila művel. Ráadásul ő nem a magába forduló, bogaras gyűjtők közül való: amit tud, és amit értékesnek hisz, azt szeretné több generációval is megosztani. Így aztán nem csoda, hogy az ötvenhatos évfordulókon nemzeti színű karszalagos, géppisztolyos fiatalok lógnak a páncélkocsiján, így lesz élő dekorációja alkalmanként a megemlékezéseknek. Attila nem engedi feledésbe merülni a magyar ember hősiességét. Legyen akarata ehhez oly´ kemény, mint a fegyverek acélja.