Magyar György a romagyilkosságokról

A büntetőügyekben tevékenykedő ügyvéd az MTI érdeklődésére vasárnap, azzal kapcsolatban, hogy a hat halálos áldozatot követelő romák elleni támadássorozattal megvádolt és a Pest Megyei Bíróság elé állított négy férfi ellen indított eljárásban egy esetleges terhelő tanúvallomás alapján a bűncselekmény-sorozatban bűnpártolás vagy bűnsegédlet miatt új személy eljárás alá vonható-e, leszögezte: a már bírói szakban lévő ügyben új személyt nem lehet eljárás alá vonni, de nem zárható ki, hogy egy új eljárásban további személyeket is megvádolhatnak.
   
A Pest Megyei Főügyészség által pénteken ismertetett vádirat szerint az első, másod és negyedrendű vádlott gépkocsija a tiszalöki gyilkosság utáni menekülő útvonalon, a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták és lemosatták a járművet.

Magyar György szerint F.-né Ny. Éva - aki a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely üzemeltetője, így a vádlottak főnöke volt, és akit a vádlottak 2009. december 21-i elfogásakor szintén előállítottak, de tanúkihallgatása után szabadon engedték - azért maradhatott tanú az ügyben, mert a nyomozás során nem volt bizonyítható a bűnpártoló tevékenysége. Hozzátette: még ha tudta is, mit tartalmaz az a zsák, amit autójába tettek a gyilkossági helyszín közelében a vádlottak, ebben az eljárásban tanú marad, szerepét másként nem vizsgálhatják.
   
Megjegyezte, a veszprémi Marian Cozma meggyilkolásának ügyében azt a nőt, aki külföldre vitte autójában az egyik vádlottat, bűnpártolás miatt vádlottként vonták eljárás alá.
   
Arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatoknál, akik a gyilkosság előtt megfigyelték a másodrendű vádlottat, majd miután az fegyverbeszerzésbe kezdett, megfigyelését leállították, hibák miatt, illetve a negyedrendű vádlott, Csontos István kapcsolattartójával szemben, aki a két utolsó támadás között beszélt a vádlottal, bármilyen felelősség megállapításra sor kerülhet-e, úgy válaszolt: erre szintén csak egy új, a katonai ügyészség által lefolytatandó eljárásban nyílna lehetőség.
   
Nem szerepel a vádiratban, hogy a negyedrendű vádlott korábbi nyilatkozatai alapján társai a katonai biztonsági hivatali kapcsolattartóját meg akarták ölni, de ő lebeszélte társait, az viszont benne van, hogy egy laktanyát akartak kirabolni, ahonnan újabb, nagy tűzerejű, automata fegyvereket, géppisztolyokat akartak rabolni.
   
Az ügyvéd szerint a tárgyalás során felmerülhetnek újabb bizonyítékok az üggyel, vagy más bűncselekményekkel kapcsolatban, így akár egy esetleges felbujtó személyére vagy szerepére vonatkozóan is, de csak egy új, az ügyet tárgyaló bíró utasítására elrendelt ügyészségi nyomozásban lehet azt tisztázni, és ha vádképes, akkor lehet a bíróság elé tárni.
   
A pénteki vádirat-ismertetés után a vádlottak védőügyvédei nem kívánták kommentálni az ügyészség által ismertetett, 12 pontban megfogalmazott vádakat mondván: ügyfeleik a következő tárgyalási napokon vélhetően nyilatkozatot tesznek a terhükre rótt bűncselekményekkel kapcsolatban.

   
Gerecs Krisztián, a másodrendű vádlott, Kiss István Zoltán - akit a tatárszentgyörgyi férfi és kisfia, valamint egy kislétai anya megölése mellett hét másik támadás kapcsán részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolnak - védője az MTI-nek azt mondta: kisebb horderejű ügyekhez viszonyítva "összecsapottnak" érzi a vádakat, ami véleménye szerint az ügyben elvárt és támasztott társadalmi és politikai nyomás miatt alakulhatott így.
   
A védőügyvéd azt mondta: véleménye szerint „lesznek még meglepetések” az eljárás során, de konkrétumokról nem kívánt beszélni.
   
Az ügyészség Kiss Árpád Sándor elsőrendű, testvére Kiss István Zoltán másodrendű, Pető Zsolt harmadrendű, és Csontos István negyedrendű vádlottat a hat halálos áldozatot követelő kilenc támadás és fegyveres rablás, valamint más bűncselekmények miatt ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve - emberöléssel vádolja.
   
Magyar György ügyvéd az MTI-nek vasárnap azt mondta: az emberölés kilenc minősítő körülménye közül már egy is elég ahhoz, hogy életfogytiglani büntetést szabjanak ki, és erre már számos példa volt az elmúlt két évtizedben.

 
Egy hónapon át tervezték a galgagyörki támadást

Galgagyörk - Az ügyészségi vádirat szerint egy hónapon át tervezték a galgagyörki támadást azok a férfiak, akiket hat ember megölésével vádolva állítottak a Pest Megyei Bíróság elé pénteken. A Pest megyei település sértettjei a televíziós híradásokból értesültek a büntetőper kezdetéről, és polgárjogi kerestet kívánnak benyújtani a vádlottak ellen, de félnek, hogy bosszút állhatnak rajtuk.

A Pest Megyei Főügyészség pénteken ismertetett vádirata szerint Kiss Árpád Sándor elsőrendű, testvére Kiss István Zoltán és a harmadrendű vádlott Pető Zsolt 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Mivel egy szerelmi háromszögből kialakult nézeteltérésben az azóta már jogerősen feloszlatott Magyar Gárda is segítséget nyújtott, úgy döntöttek - mivel megítélésük szerint az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el a roma származású bűnelkövetőkkel szemben feladatát, ezért korábbi személyes sérelmeik és romák iránt táplált gyűlöletükből fakadóan saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást - a célpontként kiválasztott település megfelelő eszköz lehet a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak.
   
Az MTI tudósítója vasárnap az ügyészség által közölt vádiratban foglalt támadási helyszíneken a sértettekkel beszélve azt tapasztalta, két és fél évvel a fegyveres lövöldözés után még mindig félnek, és az akkori támadás nyomait még ma is viselik a Dózsa György úti lakóházak.
   
Az ügyészség szerint a vádlottak - akik kezdetben még csak hárman voltak, negyedik társuk csak a két utolsó, a tiszalöki és a kislétai halálos sérülésekkel is járó helyszíneken bűnsegédként vett részt - támadásukat „katonai pontossággal” a legapróbb részletekig kidolgozva, minden eshetőségre felkészülve tervezték meg és hajtották végre.
   
Mobiltelefont vásároltak, majd egy héttel később, 2008. június 26-án a testvérpár napközben terepszemlét tartott a településen: Galgagyörk cigánytelepének földúton való megközelítési, majd a menekülés útvonalának lehetőségét kutatták fel.
   
A támadást majd egy hónappal később, július 21-re virradóra követték el: egy ezüstszínű, letakart rendszámtáblájú Opel Astra kombival, Acsa felől, a földúton közelítették meg éjfél előtt a települést, a házak mögötti kerten át az utca közepéig besétálva, az elsőrendű vádlott több száz méterről történő fedezése mellett egy adott jelre féltérdre ereszkedett, és Kiss István tüzet nyitott a lakóházak ablakaira. A házban két család, négy felnőtt és egy ötéves kisfiú aludt, de nem sérültek meg.

   
Miután a másodrendű vádlott az öntöltős sörétes fegyverből a tárban lévő hat lőszert kilőtte, Pető Zsolt a megtámadott házzal szemben lévő lakás ablakát vette célba mintegy 30 méterről. Két lövés leadása után kivette az üres töltényhüvelyeket, majd a az udvaron átsétálva kiment az utcára, és újabb két lövés adott le az ablakra.
   
A sértettek, akik tanúként szerepelnek a támadássorozat miatti büntetőügyben, az MTI tudósítójának megmutatták azokat a helyszíneket, ahonnan a lövéseket a vádirat szerint leadhatták, és a 2010. március elsején tartott helyszíni bizonyítási eljáráson, az elsőrendű vádlott Kiss Árpád kihallgatásával is megpróbáltak rekonstruálni.
   
A két és fél évvel ezelőtti támadás éjszakáján abban a szobában, amelynek redőnnyel zárt ablakát Pető Zsolt szétlőtte, egy fiatal házaspár és három gyermeke aludt. A sörétek beszaggatták a műanyag redőnyt, amelyet azóta sem tudtak kicserélni, és több sörétszem abban az emeletes ágyban állt meg, amelyen a gyermekek aludtak. 
   
A vád szerint a bűnbanda irányítójaként tevékenykedő Kiss Árpád a besenyszögi vadásztól korábban elrabolt Mauser típusún golyós vadászfegyverrel „mesterlövész pozícióból” fedezte a házak között lövöldöző társait, majd miután azok befejezték a lövöldözést, egy harmadik, a villanyoszlop által megvilágított ház ablakát vállához támasztott fegyverével vette célba: három célzott lövést adott le, majd tárat cserélt, és kilőtte a benne lévő újabb három lőszert. Ezt követően elindult a leállított gépkocsihoz, és rövid idő múlva csatlakozott hozzá a futva menekülő, csuklyát viselő két társa.
   
A vádlottak azt is tervbe vették, hogyha a visszaúton üldözőbe vennék őket a rendőrök, az elsőrendű vádlott elhajt a gépkocsival, két társa pedig az autóból kiszállva elmenekül a fegyverekkel. Mivel tettük nem érte el a számukra kívánt hatást, támadásukat tovább folytatták: nyolc további helyszínen támadtak romákra, mely során hat embert megöltek, ötöt megsebesítettek, ezért az ügyészség ötszörösen minősülő emberöléssel és más bűncselekmények vádolja őket.
   
A galgagyörki romák az MTI tudósítójának vasárnap azt mondták: a félelem még ma is bennük él, és ezért az egyik család el is költözött a megtámadott házból. Elszenvedett sérüléseik miatt kártérítési pert szeretnének indítani a vádlottak ellen, és ehhez jogi segítséget kérnének, de attól tartanak, hogy a rendőrök nem fogták el az összes elkövetőt, esetleg a felbujtójukat, így bosszút állhatnak rajtuk, vagy „mások folytathatják” a támadásukat.
   
Elmondásuk szerint csak a sajtóból értesültek, hogy megkezdődött a bírósági per, és csak tanúként és nem sértettként kezelik őket.
   
A pénteken kezdődött bírósági per szerdán az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.