A kormány két új tényállással egészítené ki a Btk.-t

A javaslat alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel kárt okoz. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint ezzel a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától óvnák a költségvetést, lehetővé téve a szankcionálást akkor is, ha az okozott vagyoni kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges bűncselekményi értékhatárt. Így a húszezer forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményeket - például a táppénzcsalást, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaéléseket - büntetnék, a felső határ pedig kétszázezer forint lenne. Efölött már a költségvetési csalás állapítandó meg - olvasható az indoklásban.
A költségvetési csalást követ el az előterjesztés szerint, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a büdzséből származó pénzeszközök vonatkozásában a valós tényt elhallgatja, mást tévedésbe ejt, illetve tévedésbe tart; aki költségvetési befizetéssel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, valamint költségvetésből származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérően használ fel. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a kormány.
Három évig terjedő büntetés járna, ha a csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Jelentős vagyoni hátrány esetén alapesetben öt évig, különösen nagy vagyoni hátrány esetén kettőtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama, különösen jelentős kár esetében pedig öttől tíz évig.
A költségvetési csalás tényállása összevonná az adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a csempészet és az áfacsalás bűncselekményét, kiadási oldalon pedig a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tartozna ebbe a körbe.
Az igazságügyi miniszter indoklásában arra mutat rá: a kormány a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít, így kormányzati akarat mutatkozik a táppénzcsalások, a rokkantsági nyugdíjjal összefüggésben elkövetett csalások és az áfacsalások elleni hatékony fellépésre. A költségvetési csalás kodifikálásának célja pedig az, hogy a Btk. rendelkezéseit következetesebbé és használhatóbbá tegyék - írja Navracsics Tibor.
Szintén az indoklás utal arra, hogy a büntető törvénykönyv jelenlegi tényállásai a bűncselekmény tárgyát (adó, vám, jövedék) hangsúlyozták, ezért indokolt, hogy a jogalkotó a költségvetést állítsa a védelem fókuszába, és "az elkövetési magatartást a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg", megszüntetve ezzel számos kiskaput.
A kormány szerdán döntött arról, hogy a közpénzekkel való visszaélések büntethetősége érdekében a Btk. módosítását javasolja.