Ab-döntés - Megsemmisítették a különadó visszamenőleges hatályát (frissítve)

A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térí­tenie.

A Fidesz új javaslatot terjeszt be, az ellenzék helyesli a döntést

A Fidesznek meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott - jelentette ki Lázár János, a párt frakcióvezetője Hódmezővásárhelyen. A párt az Ab döntését mérlegelve hétfőn javaslat tesz az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. "Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le" - fogalmazott a politikus.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közlése szerint az Ab jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője szerint a parlament nem tehet mást, mint újragondolja a problémát.
Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Ab - mondta Korózs Lajos. A párt elnökségi tagja kijelentette, hogy a jogszabály nem kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna. Mint mondta, nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem a különadó 98 százalékos mértékével sem értettek egyet, mert az adónak a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie.
A Jobbik az AB döntése kapcsán kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy a párt "továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja." A párt szerint azt azonban a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújtott.
Az LMP szerint az Ab-döntéssel a "Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak".    Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Ab döntéséről azt mondta, hogy az elmúlt egy évben az "egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek" a visszamenőleges hatályú és a személyre szabott jogalkotás volt, valamint az, hogy a szerzett jogokat nem tartották tiszteletben. A jogbizonytalanság rosszul hat a befektetői környezetre is - tette hozzá.
A szakszervezeti szövetségek vezetői üdvözölték az Ab határozatát.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a különadó "nagyon nagy sérelmeket okozott volna". Úgy vélte hogy sok, tisztességes, életutat ledolgozott munkavállalót érintett volna, fizikai alkalmazottakat is. Szerinte a 2010-ben keletkezett ilyen jellegű jövedelmeket - ha törvény és kollektív szerződés alapján kapta a munkavállaló - "továbbra sem szabadna különadóval sújtani".
Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke úgy fogalmazott: "reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni". Hangsúlyozta, hogy kifogásolták a különadó mértékét, különösen azon végkielégítések esetében, amelyek a jogszabályok szerint járnak a munkavállalóknak.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a 98 százalékos különadó már eddig is sok morális és anyagi kárt okozott a munkavállalóknak. A kormánynak pedig tanulság az Ab döntése, mert a kabinet "szakmailag nem védhető és a munkavállalókat sújtó törvényjavaslatokat vitt keresztül a parlamenten".
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: örülnek a döntésnek, mivel a különadó az eredetileg tervezett - a kormány szóhasználatával élve - "pofátlan végkielégítések" megadóztatása helyett sok tisztességes, pénzét megérdemlő munkavállalót, köztük például nyugdíjas bányászokat sújtott volna.
Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhivatal a különadót az Ab-döntés nyomán visszatéríti, az eljárás módjáról a későbbiekben tájékoztat.