A devizahitelesek segítésébe és az OÉT átalakításába kezd a Ház

A nemzetgazdasági miniszter devizahitelesek megsegítését célzó javaslata szerint az ingatlanfedezetes lakáshitellel rendelkező természetes személyek - az előzetes bejelentésnek megfelelően - 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését.
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt.
A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie.
Az árverési és kilakoltatási moratórium 2011. július 1-je és október 1-je között fennmarad, de hatálya alól kikerülnek a nagy értékű ingatlanok. Október 1-jével pedig úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe, a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre a megyékben és a fővárosban egyaránt.
A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést, így a jövőben nem tiltja általános jelleggel a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló, szintén Matolcsy György által jegyzett előterjesztés az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF) kívánja összevonni egyetlen konzultatív testületbe.
A javaslat szerint a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani. Az átmeneti időszak nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek - tartalmazza a törvényjavaslat indoklása.
Az Országgyűlés mai ülésnapjának napirendjén szerepel még több korábban tárgyalni kezdett indítvány, így például a Mol állami részvényvásárlásának parlamenti jóváhagyását kérő javaslat, illetve a közoktatási törvénynek a tanárok óradíjfizetésével és a tanítási időkerettel összefüggő módosításának részletes vitája is.