Rice a szabad népekről, Orbán a munkahelyteremtésről beszélt

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Orbán Viktor a találkozókon azt is elmondta, hogy Magyarország háborút folytat az államadósság ellen. 
Tájékoztatása szerint az amerikai képviselők köszönetet mondtak Magyarország afganisztáni szerepvállalásáért és a líbiai magyar nagykövetség munkájáért.
A miniszterelnök ismertette vendégeivel a június végén lezáruló soros magyar EU-elnökség eredményeit, külön kiemelve a horvát csatlakozás, a gazdasági kormányzás, valamint az energiabiztonság érdekében tett lépéseket.
Condoleezza Rice szerdán részt vett a budapesti transzatlanti hét kiemelt eseményén, a száz éve született Ronald Reagan Szabadság téri szobrának avatásán. A Reagan-emlékünnepségre kongresszusi delegáció is Budapestre érkezett.

Rice: a szabad népeknek ki kell állniuk azokért, akik nem azok

A szabad népek nem elégedhetnek meg saját szabadságukkal, ki kell állniuk azokért, amelyek nem élvezik, el kell mondaniuk helyettük azt, amit nem mondhatnak el - mondta Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter a budapesti transzatlanti diplomáciai hét alkalmából rendezett Szabadság-vacsorán szerdán a Szépművészeti Múzeumban.
Condoleezza Rice, aki a nap folyamán Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Magyarországi Reagan Emlékbizottság elnökével együtt leplezte le Ronald Reagan egész alakos szobrát a Szabadság téren, az amerikai-magyar barátság legteljesebb kifejeződésének nevezte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együtt védelmezi a demokrácia elveit a világon.
"A demokrácia azért stabil, mert a kormányzás egyetlen legitim formája" - jelentette ki, és hozzátette: a demokráciában élők szabadon megválaszthatják, kik kormányozzák őket, kimondhatják véleményüket, szabadon gyakorolhatják vallásukat és mentesek az állam önkényuralmától.
1956 tragikus forradalma idején úgy tűnhetett, hogy az emberi szellemet letörték, de nem így történt, ismét feltámadt, és Magyarország 1989-ben kinyilvánította, hogy visszaköveteli magának a szabadságát és kiáll mások szabadsága mellett is - mondta a budapesti Reagan-megemlékezéseken Nancy Reagan egykori first ladyt képviselő volt amerikai külügyminiszter a meghívott 250 vendég előtt. A múzeum elegáns reneszánsz termében rendezett vacsorára az amerikai és a magyar törvényhozás tagjait, diplomatákat, amerikai és magyar közéleti személyiségeket, vallási vezetőket, üzletembereket hívtak meg.
A volt amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a mai napig őrzi a magyar szándék 1989-es kinyilatkoztatásának egy apró jelképét, a magyar-osztrák határ mentén egykor húzódó drótkerítés egy darabját.
"De ki gondolta volna még 1989 legreményteljesebb pillanataiban is, hogy Magyarországot az Európai Unió büszke és fontos tagjaként ünnepelhetjük, amely befejezte uniós elnökségét" - tette fel a kérdést. Akkor még az is valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Államok és Magyarország egymás szövetségesei lesznek a NATO-ban, amely a demokráciák védelmében létrehozott legsikeresebb együttműködés - tette hozzá.
"Optimizmusra az ad okot, hogy a történelem hosszú, de íve végül mindig az igazság felé hajlik el" - mondta Condoleezza Rice, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és Magyarország is megőrizte a szabadságba vetett hitét a legsötétebb időkben is.
Rámutatott, hogy az értékekbe vetett hit önmagában nem elég, bátorságra és cselekvésre van szükség; "ma azon ember, Ronald Reagan előtt tisztelgünk, aki megtestesítette ezt a cselekvési hajlandóságot".
A volt amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a szabadság szeretete egyetemes, "ez nem magyar, nem amerikai, hanem emberi érték". Az észak-afrikai népek kifejezték azon vágyukat, hogy szabadságban akarnak élni, tehát egy egyetemes törekvésről van szó. Hozzátette, az önkényuralmi rendszerben élő népek egy napon levetik félelmeiket, és erőszakkal szerzik meg szabadságukat, ha békésen nem érhetik el.
Condoleezza Rice azt mondta, a demokrácia nem végcél, hanem egy utazás, "nekünk a demokráciákban nap mint nap, tégláról téglára erősíteni kell saját demokratikus intézményeinket". A demokráciához vezető út nehéz (...) segítsük fel, ha megbotlanak azok, akik még csak elkezdték ezt az utat, nyilvánítsuk ki, hogy mellettük állunk és tanúsítsunk megértést".

Schmitt: az USA a szabadság kiteljesedésének szimbóluma

Az Amerikai Egyesült Államok az egész világon a szabadság kiteljesedésének szimbóluma - mondta Schmitt Pál szerda este.
A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, a magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele. A szabadság elnyerése ugyanis lehet véres és küzdelmes, de történelmi léptekkel a szabadság megszerzése alig több, mint egy pillanat. Szabadságban élni viszont annyi, mint azt tartósan megőrizve, bölcsen használva, jog és rend által élni - tette hozzá.
A magyarok köszönettel tartoznak azért, hogy az Egyesült Államok sosem ijedt meg attól a felelősségtől, amelyet a szabad világban betöltött szerepe ró rá. Elkötelezte magát a szabadságjogok, a demokrácia mellett, cselekedeteit ehhez a mások által is jól látható mércéhez igazítja - mutatott rá Schmitt Pál.
Az államfő szerint a szabadság "kérdőjelek nélküli" tudatát az amerikai nemzedékek az előttük járóktól kapták örökségbe, mégis újra és újra birtokba kell venniük, ezért az Egyesült Államokban pontosan értették 1956-ban, mi történik Magyarországon; értették, mert az amerikai emberek szoros kapcsolatban állnak a szabadsággal, "személyes, jó ismerősük". Schmitt Pál e megértés "emlékezetes demonstrációjának" nevezte, amikor a Time magazin 1957-ben a magyar szabadságharcost választotta meg az év embere címre.
A mostani budapesti Szabadság-vacsora üzenete elsősorban éppen az - folytatta -, hogy sem a szabadságot, sem a más országokkal való jó viszonyt ne vegyük túl természetesnek, inkább olyannak, amiért mindig keményen meg kell dolgozni.
A magyar-amerikai viszonyról szólva a köztársasági elnök kifejtette: kiemelkedőek a két ország kereskedelmi kapcsolatai, erőteljes az amerikai tőke jelenléte Magyarországon, a katonai szövetség hosszú távú biztonságot, stabilitást teremtett egész Kelet-Közép-Európában, és osztozunk a terrorizmus elleni harc fontos misszióinak feladataiban is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy önmagában a gyakorlatias érdekek, a kölcsönös előnyök nem teremtenek olyan erős szövetséget, mint amilyen az Egyesült Államok és Magyarország között fennáll. Igazi köteléket ugyanis csak a közös értékek hozhatnak létre - jelentette ki.
"Hiszem, hogy ez a különleges barátság a jövőben is örömünkre, segítségünkre lesz" - zárta szavait Schmitt Pál.

Az Amerikai Egyesült Államok az egész világon a szabadság kiteljesedésének szimbóluma - mondta Schmitt Pál szerda este.
A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, a magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele. A szabadság elnyerése ugyanis lehet véres és küzdelmes, de történelmi léptekkel a szabadság megszerzése alig több, mint egy pillanat. Szabadságban élni viszont annyi, mint azt tartósan megőrizve, bölcsen használva, jog és rend által élni - tette hozzá.
A magyarok köszönettel tartoznak azért, hogy az Egyesült Államok sosem ijedt meg attól a felelősségtől, amelyet a szabad világban betöltött szerepe ró rá. Elkötelezte magát a szabadságjogok, a demokrácia mellett, cselekedeteit ehhez a mások által is jól látható mércéhez igazítja - mutatott rá Schmitt Pál.
Az államfő szerint a szabadság "kérdőjelek nélküli" tudatát az amerikai nemzedékek az előttük járóktól kapták örökségbe, mégis újra és újra birtokba kell venniük, ezért az Egyesült Államokban pontosan értették 1956-ban, mi történik Magyarországon; értették, mert az amerikai emberek szoros kapcsolatban állnak a szabadsággal, "személyes, jó ismerősük". Schmitt Pál e megértés "emlékezetes demonstrációjának" nevezte, amikor a Time magazin 1957-ben a magyar szabadságharcost választotta meg az év embere címre.
A mostani budapesti Szabadság-vacsora üzenete elsősorban éppen az - folytatta -, hogy sem a szabadságot, sem a más országokkal való jó viszonyt ne vegyük túl természetesnek, inkább olyannak, amiért mindig keményen meg kell dolgozni.
A magyar-amerikai viszonyról szólva a köztársasági elnök kifejtette: kiemelkedőek a két ország kereskedelmi kapcsolatai, erőteljes az amerikai tőke jelenléte Magyarországon, a katonai szövetség hosszú távú biztonságot, stabilitást teremtett egész Kelet-Közép-Európában, és osztozunk a terrorizmus elleni harc fontos misszióinak feladataiban is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy önmagában a gyakorlatias érdekek, a kölcsönös előnyök nem teremtenek olyan erős szövetséget, mint amilyen az Egyesült Államok és Magyarország között fennáll. Igazi köteléket ugyanis csak a közös értékek hozhatnak létre - jelentette ki.
"Hiszem, hogy ez a különleges barátság a jövőben is örömünkre, segítségünkre lesz" - zárta szavait Schmitt Pál.