Büntethető lesz a személyes adatokkal történő visszaélés

A képviselők 257 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadták el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, az ombudsmani rendszer egységesítésével összefüggő kormányzati törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezések 256 igen és ugyancsak 66 nem szavazat után léphetnek életbe.
   
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban azt közölte, kiszámítható jogvédelmet, valamint követhető szabályokat és hatékony működést vár a változtatásoktól; az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését pedig egyebek mellett azzal indokolta, hogy a hatóság az ombudsmannál hatásosabban léphet fel a jogsértések kivizsgálásában és szankcionálásában.
   
A jogszabály új fórumot hoz létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját az adatvédelmi hatóság elnöke vezetheti.     Az új hatóság feladatkörében nem utasítható, azokat kizárólag az Országgyűlés jelölheti ki számára, míg vizsgálatait bejelentés alapján, de hivatalból is lefolytathatná. A törvény emellett annak lehetőségét is megteremti, hogy a hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.    

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezheti ki kilenc évre olyan jogi végzettségű személyek közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek.    

A törvény alapján a hatóság egyszerre járhat el a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével összefüggő ügyekben. A jogszabály az információs jogokhoz sorolja például a közfeladatot ellátó szervek azon kötelezettségét, amely a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok elektronikus úton történő közzétételét várja el.