Jódizotóp-ügy - sumákolás volt, kockázat nem

Ezt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén a felügyeleti szervek megjelent képviselői egybehangzóan állították, többük szerint viszont az Izotóp Intézet Kft. mulasztást követett el azzal, hogy nem adott tájékoztatást az eseményről.

Jávor Benedek (LMP), a bizottság elnöke az ülést elején azt mondta: a tények arra utalnak, hogy "az az izotópszennyezés, amely a csillebérci izotópintézet telephelyén történt, vélelmezhetőleg jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot nem jelentett". Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a felügyeleti rendszer nem működött hatékonyan - tette hozzá.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a testület előtt elmondta, a hivatal szerepe az ügyben a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás volt. Közölte, "a történet úgy kezdődött", hogy november 11-én délután az osztrák sugárvédelmi intézményből megkeresték a hivatalt, és arról tájékoztatták: jód-131 növekedést tapasztaltak Ausztriában az utóbbi időben. Érdeklődtek arról, hogy Pakson történt-e kibocsátás, erre közölték, hogy ilyen nem történt - mondta Rónaky József.

Közölte, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ugyanazon a napon tájékoztatta a hivatalt, hogy "kismértékű rádioaktív jódaktivitást" mértek Csehországban a levegőben. Majd november 15-én jött az a kérés, hogy vizsgálják meg, "mi a helyzet" az Izotóp Intézet Kft.-vel.

November 17-én kaptak tájékoztatást arról, hogy a cég a 2011-re vonatkozó összes kibocsátása az ÁNTSZ által meghatározott hatósági limit körülbelül negyven százalékát érte el - mondta Rónaky József.

Kossa György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében arról beszélt, hogy november 21-én átfogó ellenőrzést tartottak az érintett hatóságok a cég telephelyén.    Az ellenőrzés alapján kimondható, a kibocsátás nem haladta meg a határértéket, nem volt olyan mértékű a kibocsátás, amely lakosságvédelmi intézkedést tett volna szükségessé - közölte.

Kossa György elmondta, ugyanakkor az ellenőrzés után "a jódizotóp 131-es termének a gyártását felfüggesztették", addig míg a cég be nem mutatja a hatóságoknak, hogy a jövőben hasonló probléma nem fordulhat elő.

Megjegyezte azt is, hogy az ellenőrzés során az eljáró hatóságok kisebb-nagyobb szabálytalanságokat megállapítottak, és ennek kapcsán eljárásokat indítottak. Szerinte a jövőben érdemes megfontolni, szabályozni azt, hogy bármilyen eltérésnél azonnal a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséghez kelljen fordulni. 

Kovács Márta, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője azt hangsúlyozta: "egészségügyi hatása nem volt az eseménynek".

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a testület előtt megjelent képviselője arról beszélt: a cég elmulasztotta bejelentési kötelezettségét azzal, hogy nem jelezte, hogy éves kibocsátásának már a negyven százalékát meghaladta. A cégnek ugyanis már a harminc százalék elérésekor és valamilyen rendkívüli helyzet együttes fennállásakor jeleznie kellett volna a felügyelőségnek. Emiatt, és, hogy plusz szűrőt szereltek a cég által használt kéménybe, kezdeményezték a kft. tevékenységének a felfüggesztését.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke közölte, a jódizotópokat orvosi célokra előállító cég többségi tulajdonosa az MTA. A rendelkezésére bocsátott adatok szerint három alkalommal történt olyan kibocsátás, amelyet a cég vezetésének jeleznie kellett volna, de ezt nem tették meg sem a tulajdonos sem a hatóságokat felé. Ezért december 7-re összehívta a kft. közgyűlését, amelyen tulajdonosi jogkörében eljárva megteszi azokat a lépéseket, amelyekre fel van jogosítva - mondta.

Pálinkás József megerősítette, "az egészségre veszélyes mennyiségű rádioaktív anyag nem került ki a környezetbe, a háttérsugárzási szint jelentősen nem emelkedett."

Megjegyezte, feltehetőn Nyugat-Európába is került a Budapesten kibocsátott anyagból. "Azonban ezt biztosra nem mondhatjuk" - fűzte hozzá.

Polgár Attila, a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének képviselője elmondta, a szárazdesztillációs gyártási eljárás során történt a vizsgált kibocsátás. Kijelentette: "sem a lakosságra, sem az ott dolgozókra semmiféle veszélyt nem jelentett az a jód-131 kibocsátás, ami bekövetkezett".

Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet képviseletében kifejtette, a becsléseik szerint a megemelkedett radiojód szintből az éves háttérsugárzásnak körülbelül a százezred-egymilliomod részét kaphatta a lakosság. "Ez körülbelül akkor sugárdózis, mint hogyha öt perccel többet tartózkodott volna valaki évente a szabadban, tehát öt perces háttérsugárzásnak felel meg" - magyarázta Sáfrány Géza, majd rámutatott: egy orvosi röntgensugárzás két-háromnapos háttérsugárzásnak felel meg.

"Ennek semmilyen egészségügyi kockázata nincsen, és (...) ezért is nem éltünk azzal, hogy ezt jelezzük" - fogalmazott.

A bizottság több tagja, Kepli Lajos (Jobbik), Koncz Ferenc (Fidesz) és Nagy Andor (KDNP) alelnök is azzal értett egyet, hogy annyira jelentéktelen az eset, mint "vihar egy pohár vízben". Szabó Imre (MSZP) alelnök, és Szili Katalin (független) szerint a legnagyobb probléma, hogy nem történt tájékoztatás a megnövekedett kibocsátásról.

Környei József, a csillebérci izotópgyár cégvezetője korábban közölte az MTI-vel, hogy az elvárthoz képest a kéményükön keresztül hónapokon át nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp.