Kinek kedvez az új választási rendszer?

Kósa: a választókerületek új felosztása nem befolyásolja az eredményt
    
A tények azt igazolják, hogy a választókerületek új felosztása nem befolyásolja a választás eredményét - jelentette ki Kósa Lajos az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
A képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a  választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.
Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni.
Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt.

Szabó Erika: átláthatóbb, egyszerűbb lesz a választási rendszer
    
Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár azt mondta, hogy az új választási rendszer átláthatóbb, egyszerűbb és a  választópolgároknak is könnyebben érthető lesz a jelenleginél. Hozzátette: az egyfordulós választási rendszer tisztább politikai viszonyokat teremt. Mint mondta, a javaslat a töredékszavazatok számításának új módszerét vezeti be, amelynek alapján egyetlen szavazat sem veszik el, azok sem, amelyeket a vesztes jelöltre adtak le, és azok sem, amelyeket a győztesre, de a mandátumszerzéshez már nem voltak szükségesek.
A választókerületek arányossága kapcsán azt mondta: választókerületi határok meghatározása nem eredményezhet mindenkinek megfelelő beosztást, ugyanakkor a javaslat az Alaptörvénynek és az Alkotmánybíróság határozatainak megfelel. Kijelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Fidesz: a választójogi törvénynek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka a választójogi törvényjavaslat vitájában kiemelte: az előterjesztésnek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna. Emellett hangsúlyozta, hogy a demokratikus követelményeknek eleget téve a javaslat régi adósságokat törleszt.
Ezek közé sorolta a parlament létszámának csökkentését és az új választókerületi beosztást, aláhúzva, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az év végével megsemmisítette a mostani körzethatárokat, és előírta, hogy az újakat ne kormányrendeletben, hanem kétharmados törvényben állapítsák meg.
Az Ab a választókerületek közötti különbségek kiegyenlítését is sürgette - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ennek megfelelően - betartva a Velencei Bizottság ajánlását - az egyéni kerületek lélekszáma között az új szabályozás alapján sehol sem lesz 15 százalékosnál nagyobb különbség.
   
A fideszes politikus kitért arra, hogy bár a kisebbségek parlamenti képviseletének hiánya nem alkotmányos mulasztás, a nemzetiségek mandátumszerzési lehetőségének biztosítását fontosnak tartják, erre a kétoldalú kapcsolatokban is ígéretet tett az ország, és az a magyar nemzetpolitika hitelesítése miatt is lényeges döntés.
   
A magyar állampolgárságú határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Unió országai közül huszonnégyben az állampolgárság és a választójog - lakóhelytől függetlenül - együtt jár, és ez a Fidesz célja is. Erről szólva elmondta, kompromisszumos megoldásnak tekintik, hogy a határon túliak "félszavazatot" kapnának, azaz csak listára voksolhatnának. Mint mondta, erre az új alaptörvény lehetőséget ad és szerinte nemzetközi fórumok sem fognak kifogást emelni ellene.
   
Gulyás Gergely aláhúzta, hogy megőriznék a jelenlegi szisztéma több olyan elemét, amelyekben egyetértés van, vagy sokáig az volt: az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a vegyes rendszert és a kompenzációt.
   
Az egyfordulós választási rendszer melletti érvként hozta fel, hogy tiszta helyzetet teremt és gyors kormányalakítást tesz lehetővé. Hozzáfűzte, hogy a parlamenti pártok közül csak az LMP tartaná fenn a kétfordulós rendszert.
   
Az egyéni választókerületi beosztással összefüggő bírálatokat tárgyszerűtlennek értékelte, mondván, figyelmen kívül hagyják, hogy most 25 és 75 ezres lélekszámú kerületek is vannak, illetve hogy a húsz éve csökkenő lakosságú Budapestnek ma az indokoltnál több mandátum jut. Hangsúlyozta, hogy a választókerületek közötti egyenlőtlenségeket a javaslat kiküszöböli.
   
Szólt arról is, hogy a most javasolt szabályozás 1994-ben és 1998-ban az MSZP-nek, a legutóbbi két választáson pedig a Fidesznek kedvezett volna, így valótlanság azt állítani, hogy az a jobboldal érdekeit tükrözi.