Három eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.
Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.

José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.
Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.
A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.
"Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik" - mondta Kovács Zoltán, majd úgy fogalmazott, hogy "a fűtött politikai vita" helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon" tudják kezelni, megoldani.
   
Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban - tette hozzá az uniós illetékes - nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban sürgette a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez Rehn szerint magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. 
"Ezzel foglalkozni kell, mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról" - hangsúlyozta Rehn.
Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista párti elnöke üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik.
 "Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján. 
Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal. 

Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője sajtótájékoztatóján közölte: a napokban Orbán Viktor arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit.
A zöldpárti frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte "úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen".
   
A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták "az emberi jogok megsértésének központi kérdését".  A volt belga kormányfő szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.


Videó: Barroso elnök bejelentése

Benelux kezdeményezés Magyarország kapcsán

A belga külügyminiszter bejelentette kedden, hogy a három Benelux-ország jelentést kér az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország ügyében.

Didier Reynders Brüsszelben újságíróknak elmondta: Belgium, Hollandia és Luxemburg azt javasolja, hogy az EB-jelentést vitassák meg az adott uniós szakminiszterek. Reynders nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban Magyarország ellen szankciókat rendelnek el a Lisszaboni Szerződés hetedik cikkelye alapján. "Mielőtt azonban szankciókról beszélünk, meg kell várnunk a bizottság jelentését" - mondta a belga liberális politikus. Ezt követően Budapestnek meg kell adni az állásfoglalás lehetőségét - fűzte hozzá.
 
Az EB kedden Strasbourgban bejelentette, hogy az uniós jogszabályok megsértése miatt három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

OLDALTÖRÉS: Navracsics: három eljárást indít az EB ellenünk

Navracsics: három eljárást indít az EB ellenünk

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint várhatóan három esetben kötelességszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság kedden: a jegybank ügyében, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége kérdésében.

„Igen én is úgy tudom, hogy három esetben megindul a kötelességszegési eljárás” – válaszolta a kormányfő helyettese kérdésre válaszolva az M1 Ma Reggel cím műsorában kedden.    

A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics Tibor azt mondta, hogy hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás által érintett három témáról ejtettek szót: az egyik a jegybanktörvény, a másik az adatvédelmi hatóság vezetője függetlenségének erősítése, a harmadik pedig a bírák, ügyészek, közjegyzők nyugdíjkorhatára volt - ismertette.    

Navracsics Tibor az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést.    

Most úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” - válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket. Arra a felvetésre, hogy a bizottság kifogásolja, hogy az átszervezés miatt nem tudja kitölteni mandátumát az adatvédelmi ombudsman, Navracsics Tibor azt mondta: egy új intézmény jött létre, és az eddigi adatvédelmi ombudsman több fórumon többször kijelentette, hogy nem vállalna az új struktúrában vezető szerepet. Ezt úgy értelmezték, hogy nem kíván részt venni a jövőbeni munkában - mondta.    

Ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. A kormány "abszolút nyitott" ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink - fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is.

Az Európai Bizottság egy múlt héten kiadott közleménye szerint arra készül, hogy kedden "alapos jogi elemzésen alapuló", "megfelelő" döntéseket hoz azokkal a nemrégiben született magyar jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek uniós joggal való összhangját illetően aggodalmak merültek fel.