Országgyűlés - Plenáris ülés szerdán

LMP: figyelembe kell venni az energiapolitika feltételeit is

Jávor Benedek, az LMP vezérszónoka az energetikai tárgyú törvények általános vitájában azt mondta, figyelembe kell venni a törvény megalkotása során az energiapolitikai peremfeltételeit is, így az energiaellátás biztosítását, az energiafüggetlenség növelését, az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentését, és a munkahelyteremtést is. A frakcióvezető pártja nevében úgy foglalt állást a vitában, hogy a szén-dioxid-tárolás egy kialakulatlan technológia és kevés megbízható információ van róla, ezért az LMP ellenzi ennek a technológiának a bevezetését. Egyetértenek ugyanakkor azzal, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem olyan feladat, amely ellen nem lehet "ab ovo" kizárni egyetlen megoldást sem. Kitért arra is, hogy nemcsak a környezeti kockázatokat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a befektetett összegekkel mennyi új munkahelyet hoznak létre.

A koncessziós eljárással kapcsolatban a képviselő megjegyezte: ezt az LMP támogatható elképzelésnek tartja, mert a geotermikus energia hasznosítása a magas bekerülési költségek miatt csak jogbiztonság esetén valósítható meg, ezt pedig a koncessziós szerződések biztosíthatják. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy miniszteri rendeleteket is ki kell ehhez adni.

Fidesz: a bányászoktól vesz el jövőképet az ellenzék

Sebestyén László több, a törvényjavaslatot kritizáló ellenzéki, kétperces felszólalásra úgy reagált, hogy a parlamenti patkóban vele szemben ülő képviselők egy része a "zöldek" előítéleteire hivatkozva jövőképet vennének el a bányászoktól, Magyarországtól pedig a lehetőséget, hogy csökkentse kiszolgáltatottságát.

Jobbik: tisztességtelenül járnak el a bányászokkal szemben

Egyed Zsolt (Jobbik) szerint az elmúlt évben kétszer módosították a bányászati törvényt, és ez szerinte tisztességtelen eljárás a bányászokkal szemben. Arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy a magyar érdekeket szolgáló törvényt dolgozzanak ki, és akadályozzák meg a külföldi spekulánsok térnyerését.

MSZP: nem ösztönöz gyorsabb kitermelésre a törvény

Göndör István (MSZP) úgy foglalt állást a vitában, hogy a jogharmonizációs célú módosítás elfogadható, de meglátása szerint a hazai ásványanyagok gyorsabb kitermelését, a beruházások növekedését nem fogja ösztönözni a javaslat. Hozzáfűzte, bizonytalanságban tartják a javaslat elfogadásával a befektetőket, és a már meglévő bányavállalkozásokat is olyan díjakkal terhelik, amiket végül az emberek fognak megfizetni.

Párttársa, Józsa István azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy versenyhátrány érheti az országot amiatt, hogy a bányászati technológiák már nem minősülnének a javaslat elfogadásával üzleti titoknak.

Kovács Pál államtitkár a szén-dioxid-tárolással kapcsolatban a vitában elhangzottakra úgy reagált, az unió elvárása egy olyan hídtechnológia megtalálása, amely ideiglenesen segítséget jelenthet az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az nem lehet törekvés az államtitkár szerint, hogy egy részleges megoldást kínáló technológia fejlesztéséhez ne járuljanak hozzá.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően az általános vitát lezárta.

Önkormányzati fekvőbeteg-ellátó intézmények: a részletes vita

A önkormányzati fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmények átadásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Göndör István (MSZP) azt mondta, célszerű lenne az önkormányzati testülettel jóváhagyatni a vagyonátadást.

A Jobbikos Kiss Sándor szerint Magyarország nem olyan nagy, hogy ne lehessen központilag irányítani az egészségügyet. Azt javasolta, hogy az intézmények működjenek együtt az önkormányzatokkal, vegyék figyelembe a véleményüket.

Ivanics Ferenc (Fidesz) a kapuvári kórház múltját bemutatva arra tett javaslatot, hogy a kórházakat érintő szerzői jogok az intézménynél maradjanak. Példaként említette a kapuvári kórházat, ahol speciális módszerrel gyógyítanak egyes betegségeket, és ennek a joga a kórháznál van.

Szócska Miklós államtitkár reagálásában biztosította a képviselőket arról, hogy nem fogják "görgővel áttolni" a kórházakat az ország egyik pontjáról a másikba, és úgy fogják kezelni a kórházakat, mint a helyi közösségek egy fontos intézményét.

Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett. A fideszes Ódor Ferenc Vécsey Tamás jogtudósról emlékezett meg, aki száz éve halt meg, és 36 éven keresztül oktatta a római jogot. Nyikos László (Jobbik) pedig folytatta a közpénzkezelés és elszámolás alacsony színvonaláról szóló felszólalás-sorozatát.

Lezsák Sándor a felszólalás után lezárta a szerdai ülésnapot. A tavaszi ülésszak következő, háromnapos ülését jövő hétfőre hívta össze.

OLDALTÖRÉS: Az európai uniós normák átvételét, a hazai energiastratégiát, valamint a fogyasztók védelmét szolgálja a bányászati, valamint egyes energetikai törvények módosítása

Kovács Pál: uniós normák átvételét szolgálja a módosítás

Kovács Pál: uniós normák átvételét szolgálja a módosítás

Kovács Pál: uniós normák átvételét szolgálja a módosítás

Elsősorban az európai uniós normáknak való megfelelést szolgálja a bányászatról szóló törvény valamint más energetikai tárgyú törvények módosítása, ám a hazai energiastratégiai célok elérését is segíti - mondta expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Kovács Pál közölte: az előterjesztés a jóhiszemű fogyasztókat is védi a hatósági eljárásokban azáltal, hogy egyértelműsíti: a földgáz- és a villamosenergia-szektorban például a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos hatósági eljárások a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartoznak a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szemben.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2007-ben elfogadott európai uniós klímacsomag szerint 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ezt szolgálja annak a technológiának a bevezetése, amely az üvegházhatást kialakító gázt tárolás céljából a földfelszín alatti geológiai képződményekbe sajtolja.

Fidesz: ez a kormány már alkotója az energiapolitikának

A fideszes Bencsik János szerint, míg az előző kormányok csak átvették az uniós direktívákat, nem mérlegelve, hogy azoknak milyen hatásuk van a hazai energetikára, a jelenlegi kabinet már az energiapolitika valódi alakítója. A politikus hangsúlyosan beszélt a nemzeti érdekek figyelembevételéről.

Az előterjesztéssel kapcsolatban megállapította: szükség van azon technológia megtalálására, amely lehetővé teszi a jelentős kibocsátás miatt fenntarthatósági korlátokba ütköző ásványkincsek, például a lignit felhasználását. Ez annál is inkább szükséges, mert a magyar energiastratégia a fosszilis energia felhasználásának szinten tartásával számol. A javaslat által vizsgálhatóvá válik: hol alkalmazható a szén-dioxid újfajta tárolása.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány ásványvagyon-készletezési és -hasznosítási cselekvési terv készítését írta elő a fejlesztési tárcának, amely új szabályozási elemet is követel.

Ezek között szerepel, hogy a bányászati jog a jövőben csak akkor ruházható át, ha mind az eladó, mind a vevő eleget tett köztartozási kötelezettségeinek.

Közölte azt is: mivel az egyedi bányajáradék nem volt kellő motiváció a kitermelés mielőbbi elkezdésére, szükség van a koncessziós díj bevezetésére. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a bányatulajdonos "ráül" a koncessziós jogára valódi gazdasági tevékenység, vagyis a kitermelés végzése nélkül.

MSZP: vitatható a koncessziós díj bevezetése

A szocialista Kovács Tibor arra emlékeztetett: további 26 kormányrendelet változtatására van szükség a módosítás működőképességéhez. Kifogásolta, hogy szén-dioxid-kvóta ára soha nem volt még ilyen alacsony, és hogy nem tudható, a kabinet mire fordítja az ebből származó bevételeket.

A koncessziós díjjal kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg, például azt: miért van erre szükség, milyen bevételekre számít a kormány és mire akarja felhasználni ezt a forrást.

Nem fogadta el azt az érvet, miszerint a minél dinamikusabb bányászatot célozza a díj bevezetése, mert szerinte vitatható, hogy ez lenne az ország érdeke. Hangsúlyozta: ha egy ásványkincset olcsóbb külföldről beszerezni, nem érdemes a hazai bányák mielőbbi kiaknázása.

Kijelentette, hogy ha a kormány ésszerű magyarázatot ad a díj bevezetésére, támogathatónak tartja azt, de a bányavállalkozások további terhelésével, a puszta pénzbehajtással nem ért egyet. Mint mondta, tisztázni kell még: a díjszabás azokra is kivethető-e akik már rendelkeznek koncessziós szerződéssel.

A fogyasztók védelmét a képviselő helyes célnak tartotta, ugyanakkor vitatta, hogy elégségesek lennének az előterjesztésben megfogalmazottak.

KDNP: hiánypótló a zárt területek kijelölésének szabályozása

Aradszki András, a javaslatot támogató KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a törvénymódosítás elsődleges indoka az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás. Hozzátette, hogy a kormány viszont emellett a bányatörvény módosítását is javasolta és egyúttal fogyasztóvédelmi szabályozásokat is beiktattak.

A képviselő hiánypótlónak nevezte a zárt területek kijelölésének szabályozását, mert az megadja a hatóságok számára a szükséges követelményeket.

Komoly garanciális szabálynak tartotta, hogy a beérkezett koncessziós pályázatokat egy műszaki bizottságnak kell értékelni és az illetékes miniszter az ő javaslatuk nyomán dönt az odaítélésről.

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja a sajtolásos technikát

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, pártjuk semmiképpen sem tartja elfogadhatónak az úgynevezett széndioxid sajtolásos technikák alkalmazását. A politikus közölte, hogy az unió szinte valamennyi környezetvédelmi alapelvével ellentétes, hogy a füstgázt visszasajtolják a föld alatti kőzetrétegekbe. Hangsúlyozta, hogy ehelyett már eleve meg kellene előzni a kibocsátást.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egy új technológia és egyelőre senki nem tudja garantálni, hogy a széndioxid visszasajtolása biztonságos lenne.

Elmondta, hogy az unió 2020-ig 20 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt, de a Jobbik úgy látja, hogy ennek eléréséhez teljesen alkalmatlan a visszasajtolás használata. A politikus szerint viszont ezt azzal lehetne elérni, ha visszafognánk az energiafogyasztást.

OLDALTÖRÉS: A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósításához kapcsolódó törvények módosításának általános vitája

Jobbik: véget kell vetni a kiskorúak bántalmazásának, megalázásának

Jobbik: véget kell vetni a kiskorúak bántalmazásának, megalázásának

Jobbik: véget kell vetni a kiskorúak bántalmazásának, megalázásának

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiszolgáltatott emberek bántalmazásának, megalázásának az egész régióban tapasztalható folyamatát meg kell törni, amelyre leginkább a kiskorúak esetében van szükség.

A mostani törvényjavaslat benyújtásáig Magyarország is egy olyan ország volt, ahol az eljárásban részt vevő kiskorúak "kakukktojások" voltak, nem részesítették ugyanis őket speciális elbánásban - mondta.

A jobbikos politikus rámutatott, hogy a gyermekkorban az igazán durva sanyargatás az érzelmi kiszolgáltatottság vagy például az édesanya bántalmazásának látványa. A Jobbik rendpárti, de emberközpontú világképben gondolkodik - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Az LMP üdvözli az áldozatközpontúságot

Az LMP vezérszónoka, Dorosz Dávid üdvözölte, hogy a törvényjavaslat-csomagból a pártja által szorgalmazott, az áldozatokat középpontba állító büntetőjog elemei tűnnek ki.

Közölte, támogatni fogják az indítványt, megjegyezte ugyanakkor, furcsán hat, hogy miközben már nyilvános a büntető törvénykönyv tervezete, néhány héttel a kódex parlamenti benyújtása előtt "ide-oda cibálgatják" a jogszabályokat. Ez szerinte kiszámíthatatlanságot eredményez.

Dorosz Dávid egyúttal rámutatott: ahhoz, hogy a jogalkalmazók valóban gyermekbarát módon tudják ellátni munkájukat, szükség van a megfelelő képzésükre, ahhoz pedig forrásokra.

Fidesz: üdvözlendő a pénzbüntetés csökkentése a fiatalkorúak esetében

A fideszes Vitányi István üdvözlendőnek tartotta a pénzbüntetés újraszabályozását, amely szerint a fiatalkorú elkövetőkkel szemben alacsonyabb összegben szabható ki büntetés, míg a sérelmükre elkövetett cselekmények magasabb összegű bírságot kapnak.

Kiemelte, hogy a fiatalkorúakat - életkori sajátosságaikat figyelembe véve - nem a hamis tanúzás elkerülésére, hanem az igazmondás kötelezettségére figyelmeztetik. Ugyancsak támogatandónak tartja, hogy esetükben - védelmük érdekében - zárt tárgyalás kérhető, valamint azt is, hogy a tárgyalás a kiskorú tartózkodási helye szerinti bíróságon is lefolytatható.

A politikus a kiskorúak számára kialakítandó kihallgató szobák jelentőségét is méltatta.

Frakciótársa, Ágh Péter, a gyermekjogok történetének legfontosabb korszakaként említve a XX. századot, a 2010-es bűnügyi statisztikákra hívta fel a figyelmet, amelyek szerint egy év alatt 15 ezer bűncselekményt követtek el gyermekek vagy fiatalkorúak sérelmére.

A jelenlegi kormány sokat tett azért, hogy a gyermekjog érvényesítése ne csak egy szlogen legyen - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy hamarosan minden megyében ki kell alakítani gyermekbarát kihallgató szobákat.

A Jobbik a büntethetőség korhatárának csökkentését és a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta

A jobbikos Staudt Gábor szerint a jelenlegi 14-ről 12 éves korra kellene csökkenteni a büntethetőség alsó határát. Szerinte ilyen korúak már követhetnek el olyan bűncselekményt, amelytől meg kell védeni a társadalmat.

A politikus szerint nem teljesen kidolgozott az érzelmi veszélyeztetés tényállása, és bár hiánypótlónak nevezte ezt, feltette a kérdést: hogyan fogják ezt bizonyítani az igazságszolgáltatás szervei?

A közelmúltban Magyarországon elkövetett bűncselekményeket, illetve egy szlovákiai emberölést felelevenítő Lenardt Balázs indokoltnak nevezte a halálbüntetés visszaállítását. A jobbikos képviselő arra is javaslatot tett, hogy az életfogytiglanra ítélt bűnözők számára tegyék lehetővé az öngyilkosság elkövetését.

Négy hiányosságot említett az LMP

Schiffer András a javaslat szellemiségével és irányával is egyetértett, de kritikával illette a nemi önrendelkezés elleni bűncselekmények szabályozását, az ügygondnok jogállását, a közigazgatási eljárás kérdését, illetve hiányát és az előzetes letartóztatás intézményének szabályozását.

Véleménye szerint a bűncselekmények során nem a nemi erkölcs, hanem a nemi önrendelkezési jog sérül. Egyúttal problémásnak nevezte azt a megfogalmazást, amelyik szerint ezeknek a bűncselekményeknek nincsenek sértettjei. Ezzel kapcsolatban megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy a nemi önrendelkezés elleni bűncselekményeknél továbbra is fenntartsák-e a magánindítvány intézményét.

Végül kitért arra is, hogy egy gyermek nem csak sértettként vagy tanúként lehet a bűntetőeljárások részese, mert kárvallottjává válhat annak, hogy szüleit letartóztatják. Az előzetes letartóztatás elrendelésekor mérlegelendő szempontként kellene előírni, hogy az érintett személy kisgyermekes szülő - vetette fel.

Répássy Róbert: ez csak az első lépés

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva örömét fejezte ki, hogy a javaslatban foglaltakat bőven meghaladó érvek is ütköztek az ellenzéki oldalról. Hangsúlyozta: ez a javaslat csak az első lépés, de nagyon fontos lépés, ezért szeretné, ha az Országgyűlés elfogadná. A jövőben a jogalkotási, rendőrségi, nyomozóhatósági gyakorlatokban és a bírósági gyakorlatban is szeretné a kormány érvényesíteni a gyermekbarát igazságszolgáltatás szempontjait - közölte.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Répássy: erősíteni kell a gyermekek védelmét az igazságszolgáltatásban

Répássy Róbert elmondta: a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárásról szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására tesz javaslatot.

Az igazságügyi államtitkár kitért arra: a hatósági eljárásokban, például egy gyermekelhelyezési perben vagy egy bántalmazás miatt indult büntetőügyben, akár a gyermek egész további életét befolyásoló döntés is születhet, ezért fontos, hogy a gyermek az eljárás minden szakaszában értse, mi történik vele, cselekedeteinek mik a következményei, és fontos az is, hogy véleményét megfelelő súllyal vegyék figyelembe a hatóságok.

Mint mondta, az előterjesztés további garanciákat ad a fiatalkorú terhelt és a kiskorú tanú meghallgatásával kapcsolatban. A polgári perrendtartásról szóló törvénybe a javaslat új elemként venné be a kiskorúak meghallgatásának, illetve kihallgatásának szabályait, amelyek szerint minden tájékoztatást és figyelmeztetést a kiskorú korára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni, számára érthető módon kell közölni - magyarázta.

Közölte: emellett a javaslat egyes bűncselekmények, főként szexuális cselekmények esetében megváltoztatná az elévülési időket, így a bűncselekmény sértettjének a nagykorúvá válásától még öt évig lenne lehetősége az eljárás megindításához szükséges jognyilatkozatot tenni. Szerinte ez azért fontos, mert a nagykorúság elérésével, a bántalmazó környezetből való kikerülés után a sértettnek akkor is lesz lehetősége a feljelentésre, ha a bűncselekmény egyébként már elévült volna.

Szintén a változások között említette, hogy a javaslat értelmében a jövőben emberölésben lesz bűnös az az elkövető, aki 14 év alatti személyt öngyilkosság elkövetésére bír rá. Hozzátette: módosul az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállása, valamint a kiskorú veszélyeztetésének tényállásába a módosítás nyomán belekerülne a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is.

Répássy Róbert beszámolt arról is, hogy az előterjesztés a fiatalkorúak esetében csökkentené a pénzbüntetés tételeit annak érdekében, hogy ez a büntetési forma a fiatalkorúakkal szemben szélesebb körben alkalmazható legyen, akár a szabadságvesztés alternatívájaként.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány letette voksát a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítás mellett, de ez a javaslat csak az első lépés, a kormány elkötelezett abban, hogy a jogszabályi és intézményi fejlesztéseket továbbvigye.

Fidesz: az elmúlt évtizedek erkölcsi romlása indokolttá teszi a javaslatot

Varga István, a Fidesz vezérszónoka a törvényjavaslat osztatlan támogatottságára hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedek erkölcsi romlása feltétlenül indokolttá tesz egy olyan indítványt, amelyet minden politikai erő támogat, és a társadalom egyik legfontosabb pillérét, a gyermekeket és az ő jövőjüket védi.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az előterjesztés nem csodaszer, nem fogja megoldani a társadalmi feszültségeket, a növekvő gyermekbűnözést, ám a javaslatnak köszönhetően olyan bűncselekmények kerülhetnek a bűnüldöző hatóságok elé, amelyek egyébként soha nem derülnének ki.

Az államtitkárhoz hasonlóan a kormánypárti politikus is példaként említette azt az új elemet, amely szerint a jövőben emberölésnek minősülne az is, ha valaki egy 14 év alatti gyermeket vagy egy akaratnyilvánításra képtelent öngyilkosságra bír rá. Hozzátette továbbá, az indítvány lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a kiskorú védelmében is elrendelhessen zárt tárgyalást.

MSZP: a jogszabályi változtatásokhoz intézményi fejlesztések is kellenének

Az MSZP vezérszónoka, Bárándy Gergely kiemelte, a gyermekek fokozott védelme nemes ügy, ezért alapvetően egyet lehet érteni a javaslattal, hiányolják belőle ugyanakkor az intézményi fejlesztéseket. A kezdeményezésnek ugyanis akkor van igazán értelme - folytatta -, ha a jogszabályi változások az ilyen fejlesztésekkel párhuzamosan kerülnek az Országgyűlés elé. A törvénymódosítás a legolcsóbb, ingyen van, az intézményi változtatás pedig pénzbe kerül, utóbbi vélhetően ezért nem került most a Ház elé - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselő kifogásolta azt a tervezett elévülési szabályt, amely szerint a 18. életév betöltése után még öt év állna a sértettek rendelkezésére arra, hogy a nagykorúvá válásuk előtt elszenvedett bűncselekmények miatt eljárást kezdeményezhessenek. Szerinte fél év elegendő lenne az öt év helyett. Bárándy Gergely egyúttal bírálta az érzelmi fejlődés veszélyeztetésének kifejezését, azt ugyanis túl tág fogalomnak tartja.

KDNP: a törvényeknek pozitívan kell diszkriminálniuk a gyermekeket!

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényeknek pozitívan kell diszkriminálniuk a gyermekeket, ezért üdvözölte a Ház előtt fekvő törvényjavaslatot, amely - mint mondta - összefoglalja azokat a módosításokat, amelyek hozzájárulnak egy gyermekbarátabb igazságszolgáltatás megvalósításához Magyarországon.

Garanciális elemnek nevezte, hogy a bíráknak a gyermekek számára is felfogható, értelmezhető nyelven kellene fogalmazniuk, továbbá módosulnának a zárt tárgyalás elrendelésének feltételei a kiskorúak védelmében, csakúgy, mint az elévülési szabályok.

OLDALTÖRÉS: A járások kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája

KDNP: közigazgatási dzsungelt kell rendbe tenni

KDNP: közigazgatási dzsungelt kell rendbe tenni

KDNP: közigazgatási dzsungelt kell rendbe tenni

A szocialisták olyan államigazgatást alakítottak ki, amely versenyképtelenné tette az országot - jelentette ki a kereszténydemokrata Hargitai János, aki szerint az államigazgatás dzsungelében az intézmények nem tudnak szót érteni egymással.

A járások kialakításának célja, hogy létrejöjjön a rendszernek az állampolgárokhoz legközelebb lévő lába - érzékeltette az átalakítás okát. Mint mondta, a jogszabály tiszta megoldást hoz az önkormányzatok és az államigazgatási szerv feladatmegosztásában azzal, hogy a hatáskörök egy jelentős része átkerül a járásokhoz.

Emlékeztetett arra, hogy a kormányhivatalok ma már mérhető megtakarítást eredményeztek, a korábbi integrálatlan rendszerhez képest több tízmilliárd forinttal olcsóbban működnek. Hargitai János szerint - aki a Baranya megyei kormányhivatal vezetője - a megyék szintjén is folytatni kell az építkezést, mert semmi nem indokolja, hogy például a bányakapitányságok, a vízügyi igazgatóságok vagy a nemzeti parkok ne ide tartozzanak.

Felhívta a figyelmet: az előterjesztés úgy szabályozza az önkormányzatok és a járások közötti vagyonmegosztást, hogy ha a közösen használt ingatlan megosztható, osszák meg azt az intézmények, ám ha ez nem lehetséges, akkor a használatarányosan tulajdonolják azt. Hozzátette: ha nem sikerül erről megegyezni, a végső döntést a kormányhivatal hozza meg.

Elmondta azt is: járási hivatalok nem csak a járások székhelyén jöhetne létre, és hangsúlyozta, az átalakítások miatt eddig sem veszítette el senki a munkáját.

Jobbik: tisztázni kellene a jó állam fogalmát

A sokszor hivatkozott jó állam fogalmának tisztázását tartotta szükségesnek az előterjesztés preambulumával kapcsolatban a jobbikos Hegedűs Lórántné.

Szerinte a javaslat "vegytisztán a vagyonról szól", amelyet az állam el kíván venni az önkormányzatoktól, mint mondta, a javaslat hét érdemi paragrafusa mind erről szól.

A képviselő hiányolta a jogszabályt megalapozó hatástanulmányokat, amelyek választ adhatnának például arra: miért éppen 80 feladatot vesz át az állam és hagy 81-et az önkormányzatoknál. Kifogásolta, hogy az idegenrendészeti vagy a hegyközségi feladatok átkerülnek a járásokhoz, mert szerinte ezek helyi ismereteket igényelnek.

Frakciótársa, Apáti István azt bírálta, hogy az előterjesztés számos kérdést nem tisztáz, amelyeket kormányrendeletben fog rögzíteni a kabinet. A jegyzői feladatok csökkentését üdvözölte, de arra kérte az előterjesztőket, ne essenek át a ló túloldalára, ne adjanak indokolatlan hatáskört a politikusokból verbuvált tisztségviselőknek.

Apáti István szintén féltette a vidékiek munkahelyeit, és azt is bírálta, hogy a 3200 önkormányzatnak juttatandó együttes támogatás jelentős része a száz legnagyobb városhoz kerül, míg a kistelepüléseknek alig jut forrás.

LMP: az előterjesztés a központosítást szolgálja

Az LMP-s Szilágyi Péter - ugyancsk bírálva a jó államra való kormányzati hivatkozást - azt mondta: totális központosítás körvonalazódik ki az előterjesztésből. Mint mondta, a javaslatban megjelölt célok elfogadhatóak, de szerinte azok a törvény tartalmából nem köszönnek vissza, sőt azokkal ellentétesek.

Kijelentette, hogy a sok sebből vérző javaslatban súlyos aggályokat vet fel a feladatok átvételéhez kapcsolódó államosítás, ami szerinte a nemzeti vagyon elherdálásához vezet. Szilágyi Péter nem látott garanciát az egyablakos ügyintézés megvalósítására, és szintén kifogásolta a javaslat kerettörvény jellegét.

Az LMP-s politikus fontosnak tartotta, hogy mind a feladat- és hatáskörök meghatározásánál, mint a járási központok meghatározásánál, valamint a vezetők kiválasztásánál a kormány kérje ki a helyi települések véleményét. Szerinte a speciális szakértelmet igénylő feladatokat lehetne átadni a járásoknak.

Kifogásolta, hogy a 2000 fő alatti településeken nem jöhetnek létre járási hivatalok, és úgy vélte: mindez a közlekedés visszafejlesztését célozza.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

Fidesz: a jó állam kialakítása a cél

Az állam megfelelő és hatékony működésének megteremtése érdekében elengedhetetlen a törvényes és átlátható, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító működési feltételek megteremtése - mondta a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka.

A politikus célként nevezte meg a jó állam kialakítását, amelynek alapeleme az államigazgatás teljes megújítása. Hangsúlyozta, hogy az állam korábban a helyi szintű feladatok nagy részét átadta az önkormányzati jegyzőknek, akiknek emiatt sok szakterületen kellett volna magas szintű szaktudással rendelkezniük, amit Szűcs Lajos szinte lehetetlennek nevezett. Hozzátette, hogy ezért gyakran sérült az állampolgárok megfelelő színvonalú ügyintézéshez való joga.

Kiemelte, hogy az államigazgatás átalakítása először központi szinten valósult meg, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítása követett, most pedig a járások felállítása következik, amely lezárja a 2010 tavaszán kezdődött folyamatot.

Hangsúlyozta, hogy szerkezeti értelemben is elkezdődik az állami és önkormányzati feladatkörök elválasztása. Kiemelte, hogy a járási hivatalok kialakításával az emberek kerülnek a döntések középpontjába, mert a folyamat egyik legfontosabb eleme a szolgáltató állam megteremtése.

A modernkori járások feladatának nevezte, hogy a központoktól távol is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét. A járási hivatal illetve a fővárosban a körzeti hivatal jövő évtől a fővárosi és megye kormányhivatalok kirendeltségeként működik majd - tette hozzá. A járási hivatal magában foglalja a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit és a nem járásszékhellyel működő okmányirodát is.

Az átvétel kizárólag államigazgatási ügyeket jelent, azon ügykörök, amelyeknél az állampolgárok érdeke illetve az ügyintézés jellege azt kívánja, a jegyzőnél maradnak majd - emelte ki.

MSZP: nincs bizonyítva, hogy jobb lesz a rendszer

Az MSZP elsőként felszólaló vezérszónoka, Lampert Mónika azt mondta, értelmes dolog az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztást újragondolni, de ebben az esetben nem erről, hanem az önkormányzatok kiüresítéséről és azok vagyonának államosításáról szól.

A járási hivatalok kialakításának deklarált célja, hogy a kormány megmondhassa, mi történjen a településeken - jelentette ki. Hozzátette, a járások kialakításáról nem készült koncepció.

A politikus szerint jelenleg sehol nincs bizonyítva, hogy az átalakítások után mivel lesz jobb a rendszer. A koncepció arra sem ad választ, hogy az átalakítás mit jelent pontosan az állampolgárok számára, mi lesz a kistérségekkel, kikből áll majd a járási hivatalok személyzete illetve, hogy azokat politikus vagy szakember vezeti - mondta.

A képviselő úgy fogalmazott: ilyen "pénzszűke időkben" nem lehet megtenni, hogy senkivel nem közlik, mibe fog kerülni a rendszer.

Az MSZP másik vezérszónoka, Tóth József annak a véleményének adott hangot: ha jelenlegi formájában fogadják el a javaslatot, akkor az bonyolítja a közigazgatási rendszert és egy működési zavarokkal küzdő államigazgatási rendszert hoz majd létre.

A javaslat nem tisztázza a járások rendeltetését és fogalmát, nem derül ki, hogy a járás pusztán a járási hivatalok illetékességi területe vagy egy többfunkciós területi egység lesz-e - mondta.

Félőnek nevezte, hogy a járásokat nem a helyi autonómia hatékony gyakorlását és az önkormányzatiságot kiterjesztő egységként, hanem a központi végrehajtó hatalom "helyi csápjaiként" képzelik el.

Kérte, hogy a kormány garantálja az állami segítséget az állásukat elveszítő köztisztviselők illetve az önkormányzatok számára.

Végül úgy foglalta össze meglátásait: a javaslat nem garantálja, hogy valóban egyszerűbbé válik az ügyintézés, nem derül ki belőle, hogy mely hatáskörök kerülnek át a járásokhoz, illetve a szabályozásból nem következik, hogy hatékonyabbá válik a rendszer.