OGY - Igen a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánítására

Igen a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánítására

Elfogadta a parlament azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a családon belüli erőszak.

A 366 igen szavazattal, tíz KDNP-s politikus tartózkodása mellett meghozott döntés arra kötelezi az Országgyűlést, tűzze napirendjére, hogy önálló büntetőjogi tényállásnak minősüljön a családon belüli erőszak, vagyis az legyen a büntető törvénykönyv (Btk.) része.

Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelyet a Fidesz végül korábbi álláspontját megváltoztatva támogatott a parlamentben, és igennel szavaztak rá az ellenzéki frakciók is.

Nem tárgyal a parlament az ellenzék vizsgálóbizottsági kezdeményezéseiről

A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét.

A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, "a Fidesz-kormány mögött álló" cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét javasolta megvizsgálni, míg a szocialisták az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni.

Mivel a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az országgyűlési képviselők ötödének támogatása szükséges, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai aláírták egymás indítványait, és mindkettőhöz csatlakozott az LMP is.

A parlamenti többség viszont leszavazta a kezdeményezéseket. A Jobbikét 93-an támogatták, köztük három fideszes politikus. Az MSZP indítványára 112 képviselő mondott igent, így hat kormánypárti képviselő, köztük a földbérletpályázatok rendszerét sorozatosan bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár.

Az állami cégek tartozással is kaphatnak adószámot

Az állami tulajdonú cégeket kivonta a parlament azon törvény hatálya alól, amely szerint 180 napon túli tartozás miatt az adóhatóság megtagadhatta az adószám kiadását.

A fideszes Ékes József előterjesztő expozéjában azt mondta, ezzel az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok működését is ellehetetlenítették, ezért kivennék ezeket a cégeket a hatály alól. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jelen helyzetben nem tudja a törvényben rögzített feladatait ellátni.

A fideszes Herman István és a jobbikos Nyikos László frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt, Veres János (MSZP) és Schiffer András (LMP) azonban azon aggodalmának adott hangot, hogy a javaslat elfogadásával olyan személyek kerülhetnek állami cégek élére, akik egy magáncégnél korábban csődbe vittek vállalkozásokat.

Az Országgyűlés végül 250 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal a benyújtott törvényjavaslatot elfogadta.

Fidesz az iskoláztatásról

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy csökkentsék az óvodába, iskolába járó gyermekek szüleinek terheit. A képviselő azt is tudni szerette volna, hogy a kabinet milyen eszközöket alkalmaz a hátrányos helyzetből kitörni vágyó illetve a tehetséges diákok érdekében.
Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a megfelelő intézményrendszer hiánya miatt nehezen vagy egyáltalán nem volt biztosítható, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalú oktatási intézmények álljanak rendelkezésére. Hozzátette:  az egységes tantervi szabályozás és fenntartói struktúra lehetővé teszi, hogy mindenki számára egyforma körülményeket és szakmai színvonalat biztosítsanak.
Kitért arra is, hogy az óvodafejlesztési pályázat során 2014-ig négyezer új férőhelyet alakítanak ki. 
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért a Wizz Air kapta meg a Malév repülési jogait

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy miért adták oda a Malév Európán kívüli repülési jogait egy olyan egy "off-shore cégnek", a Wizz Airnek, amelyik nem is Magyarországon, hanem Svájcban adózik.
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem döntött még a kabinet a megszűnt légitársaság újraindításáról.

Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságokról szóló kormányrendelet alapján a kihasználatlan légiközlekedési jogokról szóló eljárást a Légiközlekedési Hatóság folytatja le. Hangsúlyozta, az ügyben nincs szó eladásról, még kevésbé átjátszásról. 
Felhívta a figyelmet, hogy a Malév leállását követően a légügyi hivatalnak közzé kellett tennie a tájékoztatást a Magyarország és az EU-n kívüli harmadik országok közötti kihasználatlan légiközlekedési jogokról. A hatóság ezután értékelte a légifuvarozók által benyújtott kérelmeket - tette hozzá.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 191 igennel 74 nem ellenében megtette azt.

Jobbik a devizahitelesekről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) adatokat sorolva azt mondta, hogy idén őszre 150 ezer fölé nőtt a kilencven napon túli, lejárt hitellel rendelkezők száma. Eközben a bedőlt hitelek összértéke közel ezer milliárd forintra emelkedett - tette hozzá.
 A politikus kitért arra is, hogy mindemellett van egy csoport, amelynek tagjai elveszítették a hitellel terhelt ingatlanjaikat, mégis tovább kell fizetniük azokért. Szavai szerint semmi nem magyarázhatja meg, hogy egy tartozás lényegesen nagyobb legyen, mint az annak zálogául adott ingatlan.
    
Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány már megalakulása után nekilátott a lakossági devizaadósság okozta problémák kezeléséhez. Kiemelte, hogy a törleszteni tudókon árfolyamgáttal, a fizetni nem képeseken pedig kamattámogatási rendszerrel segítenek. Felhívta a figyelmet, hogy a tömeges kilakoltatások ellen kényszerértékesítési kvóták bevezetésével léptek fel. 
Hangsúlyozta, hogy a lakossági devizatartozás 5600 milliárdról eddig körülbelül 4200 milliárd forintra csökkent, a végtörlesztés során pedig közel 170 ezer család szabadult meg a devizaadósságtól.

A képviselő a választ nem fogadta el, helyette a parlament tette ezt meg 200 igennel, 76 nem és hét tartózkodás ellenében.

MSZP: csökkentek a korábbi járadékosok özvegyi nyugdíjai

Varga László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkantrendszer átalakítása során több kapcsolódó támogatásnál is problémák jelentkeztek. Példaként említette, hogy akik korábban átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra is jogosultak voltak az özvegyi nyugdíj mellett, azoknak az utóbbi juttatása szeptembertől felére csökkent.
Halász János válaszában határozottan leszögezte, hogy az özvegyi nyugdíjakat nem kívánják csökkenteni, ezért azonnal törvénymódosítást kezdeményeztek, hogy az érintettek közül senki ne járjon rosszabbul. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét.
A választ az Országgyűlés fogadta el 204 igennel 83 nem és egy tartózkodás ellenében.

Azonnali kérdések 

MSZP: jelentős elbocsátások zajlanak a versenyszférában 

Simon Gábor (MSZP) a versenyszférában tapasztalható elbocsátások nagy számáról beszélt. A Dunaferr Zrt.-ben zajtól ügyről kiemelten szólt, és azt kérdezte: mit tenne a kormány annak érdekében, hogy a versenyszférában lévő állások ne szűnjenek meg. 
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt emelte ki, célszerű arra is figyelni, hány új munkahely jött létre, szerinte ezzel kell összevetni az elbocsátásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány járulékcsökkentési programja mintegy 1,2 millió állás megőrzéséhez nyújt segítséget. 

Jobbik: kommunikációs trükközés zajlik az IMF-megállapodással kapcsolatban 

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint kommunikációs trükközésbe kezdett a kormány az IMF-megállapodással kapcsolatban, ami szerinte a tárgyalások "előhangolását" jelenti. Úgy vélte: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, az általuk szorgalmazott megszorítások ugyanis tévutat jelentenek a gazdaság számára. 
Arra várt választ: létezik-e egyáltalán jó IMF-megállapodást az ország számára. 

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Lengyelország például jó megállapodást kötött a valutaalappal. Szerinte az európai gazdaságban lejátszódó folyamatok okán számos sokk érheti a magyar gazdaságot, amelyekkel szemben megóvhatja az országot a megállapodás.

Kiegészült a napirend

A Fidesz indítványára a képviselők határoztak arról, hogy az adózás rendjéről szóló javaslat általános vitáját hétfőn tartsák. Határoztak a nagyobbik kormánypárt indítványára arról is, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény, valamint a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájára hétfőn kerül sor. Döntöttek arról is, hogy a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV visszaállamosítását, jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket vizsgáló bizottság felállításáról szóló módosítást kedden tárgyalják.

MSZP: az emberek féltik a munkahelyeiket

Gúr Nándor arról beszélt, hogy az emberek féltik a munkahelyeiket, és nem ok nélkül, mert látják, a kormány mit csinált az elmúlt két évben. A befektetők vonulnak ki az országból, a versenyképesség romlik. Szűnnek meg a munkahelyek - mondta, és sorolta a nagyvállalatokat, amelyek álláshelyeket szüntettek meg. Munkahelyvédelmi akciótervet hirdettek, mert látták, nem képesek egymillió új munkahelyet teremteni - mondta. A tervben foglaltakat nem tartotta elégségesnek, és az ellenzéki politikus azt kérdezte: miért kell a költségvetést terhelni, és miért nem lehetett ezeket a programokat uniós forrásokból megvalósítani. Miért érik el, hogy ne tíz-, százezrével bocsássanak el embereket?

Czomba Sándor a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: az elmúlt két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ebből mintegy 100 ezerrel a versenyszférában. Nem a közmunka bővítette alapvetően a foglalkoztatást. Az előző kormány alatt volt olyan év 4-45, százalékkal nőtt a GDP, de a foglalkoztatás semmit nem javult. Nem hagyják elveszni a munkahelyeket - szögezte le, hozzátéve: hetente kapják a jelentéseket, és eszerint általánosságban 2-300 létszámcsökkenésről, és 800-1000 fő bővülésről érkeznek hírek.   

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 202 igen és 88 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: meghatározó a Déli Áramlatban való részvétel

Balczó Zoltán a földgázellátásról szólva azt mondta: Magyarország számára meghatározó a Déli Áramlat kiépítésében való részvétel. Felidézte a tavalyi kormánydöntést, miszerint a vezeték hazai szakaszának előkészítését végző orosz-magyar vegyestársaság 50 százalékos tulajdonát a Magyar Villamosművek veszi át a Magyar Fejlesztési Banktól. A két állami cég között a részvények átruházása mind a mai napig nem történt meg, és horvát napilapok szerint nem is Magyarországon, hanem Horvátországon át halad majd a vezeték. A Jobbik szerint káros az a "pávatánc", amit a kormány folytat - mondta, és azt kérdezte: milyen hosszú távú szerződéssel, milyen áron jutunk majd a megkerülhetetlen orosz földgázhoz, és megtett-e a kormány a kérdés tisztázása érdekében mindent, és megbízható partnerként számítsanak rá a beruházásban?

Fónagy János a fejlesztési tárca államtitkára rámutatott: a kormány energiapolitikájának egyik célja a meglévő energiaforrások, útvonalak mellett újak keresése az importfüggőség csökkentése érdekében. A Déli Áramlat lehetőséget biztosít arra, hogy alternatív útvonalon szállítsanak földgázt Magyarországra.

A részvények átadása tervezett ütemben halad, az orosz féllel folyamatosak az egyeztetések, ezekben fennakadás nincs. A pontos nyomvonalat még nem rögzítették, több vonalat is vizsgálnak, valószínűtlen, hogy a vezeték elkerülhesse hazánkat - jelezte. A kormány a gázellátás garantálására mindent megtesz, hogy az ellátás biztonságát garantálják és csökkentsék a fogyasztók terheit.    

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 208 igen és 47 nem és 39 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: nagyszabású épületfelújítási programra van szükség

Vágó Gábor arról beszélt, hogy szükség volna nagyszabású épületfelújítási programra. Ezzel könnyedén 80 ezer munkahelyet lehetne teremteni, illetve a rezsiköltségeket csökkenteni, valamint az orosz gáztól való függését az országnak. Nem kérnek mást, amit a kormány ígért, és hajtsa végre a programját - szögezte le. Megjegyezte: a finanszírozásban eddig csak a pályázati úton elérhető vissza nem térítendő támogatás kapott figyelmet, pedig ennél sokkal szélesebb a lehetőségek skálája, és sokkal több családhoz lehetne eljuttatni a programot. A keret bővítésére a szükségtelen paksi beruházást előkészítő Lévai-projekt 12,5 milliárdos forrásának átcsoportosítását javasolta. Akar-e a kormány munkahelyeket teremteni a legkevésbé képzetteket bevonva, és a "döglődő építőipart fellendíteni"? - kérdezte az LMP-s képviselő.

Fónagy János válaszában kiemelte: kormányhatározat alapján 94 milliárdos keretösszeg nyílik meg az energiahatékonyságot és megújuló energiaforrásokat szolgáló megoldásokra. Az új pályázati konstrukciók tavaly és idén jelentek meg - jelezte. Kiemelte: a házgyári lakások energiahatékony felújítására hirdetett pályázat keretében tavaly év végéig 335 nyertes pályázatról született döntés több mint 16,3 milliárd értékben. A tavaly júliusban hirdetett mi otthonunk programban 2,3 milliárd forintra pályázhattak a nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai. A tavaly és idén megvalósuló programok összességében több mint 180 milliárdos megrendeléssel lendítik fel az építőipart - jelezte.    

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 206 igen és 86 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Az LMP a családon belüli erőszakról 

Ertsey Katalin (LMP) üdvözölte a kormányoldal "pálfordulását" a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi kategóriává tételével kapcsolatban, és kijelentette: korábban a Fidesz-KDNP frakciószövetség is "arcul csapta" azokat a gyermekeket, akiket otthon is vernek. 
"Miért csak