OGY - Miről döntött a Parlament szerdán?

Fidesz: 55 milliárd többletbevételt jelent a javaslat a költségvetésnek

Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormánynak rendeznie kell az egészségügyben az előző kormány által hátrahagyott "áldatlan állapotokat". A kormánypárti képviselő ismertette a törvényjavaslatban foglalt adóemeléseket. Az LPG-üzemanyagok kapcsán elismerte, hogy az egy környezetbarát üzemanyag-forma, ezért a kormánynak az egészségügy és a környezetvédelem között kellett választani a javaslat elkészítésekor, és az előbbit választotta. Ismertette: számításaik szerint az energiaitalok esetében a változtatások 3 milliárd forint pluszbevételt jelentenének a költségvetésnek, az alkoholok esetében 8 milliárd forintot, az LPG-üzemanyagok esetében 2 milliárd forintot, dohánytermékeknél pedig 39,5 milliárd forintot, vagyis az egész javaslat összesen 55 milliárd forint többletforrást jelenthet. Hangsúlyozta azt is: a javaslatnak nincs alternatívája, mivel "máshonnan nem lehet pénzt előteremteni az egészségügy számára".

MSZP: miért nincsenek megcímkézve a többletforrások?

Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka elmondta: egyetértenek azzal, hogy az egészségügynek többletforrásokra van szüksége. Kiemelte ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatban foglalt adóemelések nincsenek "megcímkézve", vagyis semmi nem garantálja, hogy ezek a többletbevételek valóban az egészségügyi bérfejlesztést szolgálják majd. Éppen ezért a szocialista politikus felszólította a kormányt: mutassa be, hogy a 2012-es egészségügyi finanszírozáshoz képest hol van az a plusz 55 milliárd forint a 2013-as költségvetésben, amely ebből a javaslatból következne.

Jobbik: nem az egészségvédelem, hanem a bevételnövelés a cél

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta: alapvetően egyetértenek a javaslat céljával, de kritizálta a javaslatot, mert szerinte a kiszabott adók egy részét a gyártók érvényesíteni fogják a termékek árában a vevők felé. Az ellenzéki párt emellett azt javasolja, hogy az okozott károk egy részét a gyártó multinacionális cégek fizessék meg. Hozzátette: az LPG-üzemanyag adójának növelésével egyértelművé válik, hogy a kormány szándéka nem az egészségvédelem, hanem a költségvetési bevétel növelése. A jobbikos politikus szintén kifogásolta, hogy semmi nem garantálja a javaslatból következő többletforrások egészségügybe kerülését. Emellett beszélt arról is, hogy gyanúja szerint a multinacionális vállalatok lobbijának köszönhető, hogy a módosítás után sem esik például a hamburger a népegészségügyi termékadó hatálya alá.

LMP: nem garantált, hogy az egészségügyre fordítják a bevételeket

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta, annak semmilyen garanciája nincs, hogy a tervezett bevételeket az egészségügyre fogják fordítani. A képviselő azt mondta, hogy egy ponttal, a kézpénzfizetési limit bevezetésével egyet tudna érteni, de a Ház éppen hétfőn fogadta el azt a módosítást, amelyik a korlátlanul megemelte a házipénztárban lévő készpénzállomány felső határát. Hangsúlyozta, hogy a két lépés ellentétes egymással. A kormánynak az adóztatás helyett inkább támogatni kellene a gázüzemű autókat - jelentette ki. A politikus bírálta az adórendszer állandó gyakori változtatásait, ami - véleménye szerint - kiszámíthatatlanságot és bizalmatlanságot szül.

Fidesz: a kormány rengeteget áldozott az egészségügyre

Horváth Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években rengeteg pénzt áldozott az egészségügyben dolgozók béremelésére és a korábban felhalmozott adósságállomány megszüntetésére. Az adatokat szemléltetve kijelentette, hogy a megyei önkormányzatok adóssága meghaladta a 130 milliárd forintot és amikor az állam ezt átvette, akkor magára vállalta a megyei kórházak fenntartói terheit is. A népegészségügyi termékadóból 2012-ben 18,5 milliárd forint fog beérkezni, de a kormány ennél sokkal többet költött az egészségügyben - mondta.

Jobbik: a kormány ötvenmilliárdot akar elvenni a lakosságtól

Kiss Sándor (Jobbik) cinikusnak nevezte a törvényjavaslatot, mert véleménye szerint annak azt a címet kellett volna adni: "a költségvetés többletforráshoz juttatása az emberek megsarcolása révén". A politikus hangsúlyozta, hogy a gázüzemű autók kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, ezért a megadóztatásuk éppen egészségkárosító hatással jár. A vágott dohány adójának mértékét dupla akkora mértékben emelik, mint a cigarettáét - hívta fel a figyelmet. A politikus szerint az intézkedés a csempészett cigaretták forgalmát növeli majd. A javaslatot úgy összegezte, hogy a kormány ötvenmilliárd forintot "akar kivenni a lakosság zsebéből".

Zakó László (Jobbik) azért bírálta a javaslatot, mert az LPG-üzemanyagok adójának emelésével elsősorban a szegényebb embereket sújtják, akik öregebb, nagyobb fogyasztású benzines autóikat alakítják át gázüzeművé.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az ülésnapot és az őszi ülésszak következő, várhatóan háromnapos ülését jövő hétfőre hívta össze.

A számvevőszék előtt álló új kihívásokról, valamint az önkormányzatok eladósodottságával kapcsolatos segítségnyújtásról is beszélt válaszában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a testület 2011-es tevékenységéről szóló beszámoló szerdai parlamenti vitájában.

Jobbik: számos tevékenységet nem végzett el az ÁSZ

A jobbikos Nyikos László szerint a számvevőszék számos tevékenységet nem végzett el abból, amit a módosított ÁSZ-törvény lehetővé tett volna az intézmény számára. A képviselő elégtelennek tartotta a megoldandó feladatok körének meghatározását, valamint az önkormányzati vállalatok ellenőrzését is.

Támogathatónak tartotta ugyanakkor az önálló számvevőszéki bizottság felállításáról szóló felvetést.

Domokos László: a számvevők is új kihívások előtt állnak

Domokos László, az ÁSZ elnöke válaszában arra mutatott rá, hogy a gazdasági válság a számvevőket is új kihívások elé állította, ezek - mint mondta - új eljárásokat, új módszereket igényelnek, amelyeket az intézmény is próbál adaptálni több mint ötszáz kollégájának munkájába. Az elnök így egyszerre nevezte értékőrzőnek és megújulónak a számvevőszéket.

Az önkormányzati eladósodottság megfékezhetőségével kapcsolatos kritikákra azt válaszolta: a legtöbb csődbe került önkormányzat könyvvizsgálói audit mellett jutott ebbe a helyzetbe. A jó kormányzás jelentőségét hangsúlyozta, mert szerinte a források pusztán jogszerű, de esetleg ésszerűtlen felhasználása még vezethet csődhelyzethez. Hozzátette: a számvevők gyakran tanácsadó szerepbe kényszerülnek, hogy az ilyen helyzeteket megakadályozzák.

Emlékeztetett arra, hogy a törvénymódosítás előtt önkormányzati cégek ellenőrzésére nem volt jogosultsága az ÁSZ-nak, így ezen a területen jelentős tennivalóval találta magát szemben az ellenőrzés.

Elmondta azt is: a joggal kritizálható, átfogó ellenőrzésről valóban letért az ÁSZ. Az elnök a megelőző típusú, rendszerszerű korrupciós kockázatot kiszűrő ellenőrzési módszertant tartotta elsődlegesnek.

Domokos László visszautasította, hogy a költségvetéssel kapcsolatban ne nyújtott volna megfelelő támogatást az ÁSZ, a Költségvetési Tanácsból adódó tagságával kapcsolatos kritikákra válaszolva pedig azt mondta: mivel a tanács még nem alakította ki az álláspontját, ezért olyat kérnek rajta számon, amit még - végszámok hiányában - nem alkothatott meg.

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Az MNV-hez kerülhetnek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközei

A számvevőszék működéséről szóló vita után a fideszes Román István ismertetette Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azon törvénymódosító javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a 2010-ben létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap térítésmentesen átadhassa eszközeit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek. A kormánypárti politikus elmondta, azért van szükség jogszabály-változtatásra, mert az alap jelenleg csak térítés ellenében adhatná át a rá bízott vagyont. Hangsúlyozta, a változtatás hatékonyabbá teheti a szóban forgó pénzeszközökkel történő gazdálkodást, továbbá az államadósság elleni küzdelmet is segíti.

A vita elején a kormány nem élt a felszólalás lehetőségével, a Fidesz nevében pedig Manninger Jenő biztosította támogatásáról az előterjesztőket.

A szocialista Kovács Tibor felszólalásában úgy fogalmazott, a magánnyugdíj-pénztári vagyon "elrablása" nem hozott eredményt.

A jobbikos Nyikos László egy az egész ország vagyonáról szóló leltár elkészítését sürgette annak érdekében, hogy mindenki tisztában lehessen az állam vagyonával.

Az LMP álláspontját ismertető Vágó Gábor a kormányzati bukás beismeréseként értékelte, hogy az MNV-hez kerülhet a magánnyugdíj-pénztári vagyon.

Az elhangzottakra válaszoló Román István azt mondta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata "elég szomorú, csúnya (...) és bűnös képet fest" a magánnyugdíjpénztárakról.

Amikor a pénzügyi eszközök átkerülnek az MNV-hez, akkor az ott lévő döntéshozók és az őket felügyelő minisztérium a jogszabályok alapján olyan döntéseket hoz majd, amelyek alapján ezek a pénzek jobban és hatékonyabban hasznosulhatnak - jelentette ki.

Az egészségügy többletforráshoz juttatása - Kormány: cél az egészségügyi bérfejlesztés

Cséfalvay Zoltán államtitkár expozéjában elmondta: a törvényjavaslat az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése és a magasabb szintű ellátás biztosítása többletforrások biztosításával, amelyet elsősorban az egészségre káros termékek jövedéki adójának megemelésével kíván elérni a kabinet. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, amelyek fogyasztása fokozott egészségi kockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől többletforrást teremt az egészségügy számára, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége - fogalmazott az államtitkár.

Ismertette: a cigaretta és dohány jövedéki adóját két lépcsőben emelik: a cigaretta minimumadója januárban és májusban is szálanként 3,5-3,5 forinttal, a tételes adója pedig szintén szálanként 1,8-1,8 forinttal nő. Az italok tekintetében a magasabb alkoholszintű szeszek adója 15 százalékkal, az alacsonyabb alkoholszintű italoké - sör, pezsgő - pedig 10 százalékkal emelkedik 2013-tól.

Mindemellett az LPG üzemanyag adómértéke "a környezetre gyakorolt hatása miatt" két lépcsőben - januártól 50, majd májustól újabb 50 - összesen 100 százalékkal nő, de "így is jelentősen alacsonyabb lesz az adómértéke a benzinénél" - mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: a törvény pontosítja az energiaitalok definícióját is, hogy adalékanyagokkal ne lehessen elkerülni a népegészségügyi termékadó megfizetését.

A KDNP szerint a parlament nyugodt szívvel mondhat igent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi működéséről szóló beszámolóra, míg a Jobbik vezérszónoka a szerdai parlamenti vitában azt emelte ki, hogy a benyújtott anyag nem a szervezet törvényi feladatainak végrehajtásáról szól.

KDNP: az ÁSZ takarékosabban gazdálkodik, mint korábban

Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy az Állami Számvevőszék a korábbinál kevesebb szervezeti egységgel működik és takarékosabban gazdálkodik. A benyújtott jelentés közérthetőbb, mint az előző években megszokottak - tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy a jelentés az ÁSZ-nak a Költségvetési Tanáccsal összefüggő feladataira is kitér. Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési tervet a szervezet elnöke hagyja jóvá, így egy személyben vállalja a felelősségét. A képviselő úgy összegzett, az ÁSZ jelentését - egy tárgyszerű vitát követően - nyugodt szívvel fogadhatja el a parlament.

Jobbik: a beszámoló nem a törvényi feladatok végrehajtását ismerteti

Nyikos László a Jobbik vezérszónoka kijelentette, hogy a tavalyi év mérföldkő volt az ÁSZ életében, de olyan mérföldkő, ahonnan visszafelé indultak el, "valahova a népi ellenőrzés irányába". A politikus emlékeztetett, hogy a régi, rossz számvevőszéki törvényt egy új váltotta fel, de "ez sem lett jobb", mint a korábbi. Szavai szerint a jogszabály a jelenlegi kormányzótöbbség által alkotott egyik legrosszabb sarkalatos törvény. Megjegyezte, hogy "ez az Állami Számvevőszék nyugodtan lehetne Fidesz-KDNP Számvevőszék is", mert az ellenzéki pártok nem szavazták meg az arról szóló törvényt. Hangsúlyozta, hogy az ÁSZ beszámolója nem a törvényi feladatok végrehajtásának ismertetésére koncentrál, hanem a szervezet belső terveire és stratégiájára. Kitért arra is, hogy jelenleg semmilyen törvény nem írja elő direkt módon, hogy az ÁSZ-nak vizsgálnia kell a helyi önkormányzat gazdálkodását. A jogszabályok szerint az ÁSZ ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket - utalt vissza a törvényre. Elmondta, hogy a Magyar Államkincstár hiteles nyilvántartása szerint 940 ilyen intézmény létezik, de ezek közül az ÁSZ körülbelül ötvenet vizsgált.

Határozottabb korrupció elleni fellépést sürgetett az LMP

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka felszólalásában úgy fogalmazott, az ÁSZ valóban fontos területeket ellenőrzött az előző évben, azonban meggyőződése szerint a számvevőszéknek nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a korrupció elleni fellépésre. Kiemelte: továbbra is fontos lenne növelni az átláthatóságot a gazdasági visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy az ÁSZ működését szabályozó törvénybe nem került be a korrupció elleni harc. "Itt most már nem a szokásos 70-30-as mutyi korrupció van, mint ami az elmúlt évtizedet jellemezte, hanem a Fidesz és a mögötte álló maffiacsoportok mindent visznek" - fogalmazott Vágó Gábor, hozzátéve: "ezeket a maffiacsoportokat föl kell térképezni, látni kell, hogy mit visz Simicska, mit visz Nyerges, mit visznek ezek az urak".

MSZP: az ÁSZ elnökének le kellene mondania

Az MSZP-s Józsa István Domokos László ÁSZ-elnököt bírálta, amiért a Költségvetési Tanács tagjaként nem mondott nemet a 2012-es költségvetésre. A szocialista politikus azt mondta: Domokos László, aki szerinte egy kiváló szakapparátus tetejére "lett odaerőszakolva a parlament fideszes többsége által", a közgazdász szakmának és az ország további hitelességének használna azzal, ha lemondana és visszamenne országgyűlési képviselőnek.

A KDNP-s Seszták Oszkár erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ elnökét a parlamenti titkos szavazással választotta, ezért azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy tartózkodjanak az "ilyen blődségektől és ostoba jelzőktől".

Kovács Tibor (MSZP) közölte: az elmúlt évtizedekben egyetértés volt a politikai oldalak között arról, hogy az ÁSZ-vezetők szakmai alkalmasságát nem kérdőjelezték meg. Ugyanakkor a helyzet alapvetően megváltozott, és bár nem vonják kétségbe az ÁSZ-nál dolgozók szakemberek alkalmasságát, de kérdéses, hogy néhány területen a megállapítások mennyire politikától befolyásoltan születtek meg. Ha a szakmaiságot meg akarják őrizni, szerinte a mostani útról le kell térniük. Szóvá tette, hogy Domokos László ÁSZ-elnök a Költségvetési Tanács tagjaként kritika nélkül hagyta, hogy a kormány hónapokkal ezelőtt egy - szerinte - teljesen megalapozatlan költségvetést nyújtson be. Ezt nem teheti meg - jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Fidesz: fontos a pénzügyi fegyelem

Babák Mihály kiemelte: az állami pénzügyek kapcsán sem lehet az ország "következmények nélküli". A kormánypárti politikus fontosnak nevezte a pénzügyi fegyelmet, hogy felszámolják azokat az állapotokat, amelyeket megörököltek. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság a cél - mutatott rá, majd hangsúlyozta: az a személyes véleménye, hogy az ÁSZ a jelentésében azt mutatta be, amit szakszerűen, tudományosan, progresszív módon elvégzett. Úgy gondolja - folytatta Nyikos László jobbikos képviselőhöz fordulva -, hogy túlzott elvárásokat nem szabad megfogalmazni, az nem tesz jót a szervezetnek sem. A Háznak reális elvárásokat kell megfogalmazni az ÁSZ-felé, és türelemre van szükség - fűzte hozzá. Szerinte méltatlan a vita, amit az ÁSZ vezetőivel kapcsolatban "megejtettek, (...) "hazudnak állandóan" - mondta Józsa Istvánnak címezve, majd azt kérdezte: "tudja ön, hogy milyen szakmai kvalitásokkal bír Domokos László?"

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi működéséről szóló beszámoló tárgyalásába kezdtek a képviselők szerdán, az új polgári törvénykönyv parlamenti általános vitájának elnapolását követően.

Domokos: ebek harmincadjára jut az a terület, ahol elmarad az ellenőrzés

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a főváros és a BKV tavalyi ellenőrzése is azt bizonyítja, hogy "ebek harmincadjára jut" az a terület, ahol elmarad, vagy hiányos az ellenőrzés. Domokos László, a szervezet 2011-es tevékenységéről szóló beszámolójának Országgyűlés előtti ismertetésén fogalmazott így. A hivatal vezetője expozéjában sikeresnek minősítette az ÁSZ tavalyi átalakítását, aminek köszönhetően szerinte Magyarország lett a világ első olyan állama, amely megfelel a számvevőszék függetlenségére vonatkozó nemzetközi elvárásoknak. Domokos László hangsúlyozta, a korábbi gyakorlattal ellentétben 2011 óta minden jelentésüket nyilvánosságra hozzák. Emlékeztetett továbbá, hogy az előző évben a helyi önkormányzatokat vetették kiemelt ellenőrzés alá, ennek eredményeként pedig az elmúlt másfél évben annyi jelentést készítettek a szektorról, mint az azt megelőző négy évben összesen. Mint mondta, ezekből a dokumentumokból átfogó kép rajzolódok ki az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, amelyen szerinte paradox módon sok esetben éppen az európai uniós források bevonása rontott.

Az ÁSZ elnöke elmondta, ahogy az megszokott, 2011-ben is a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jelentette számukra a legnagyobb munkát, aminek eredményeként azonban szerinte már most láthatóan eredményesebb volt a büdzsé végrehajtása. Domokos László munkájuk beéréseként értékelte, hogy megállapításaikat felhasználva módosította az Országgyűlés a katasztrófavédelmi, a felnőttképzési, valamint a jegybankról szóló törvényeket.

Kitért arra is, hogy vezetése alatt megújult a szervezeti struktúra, a hagyományos osztályokra tagoltság helyett úgynevezett mátrix-szervezetté váltak, vagyis minden munkához a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező személyt jelölik ki. "Nincsenek üresjáratok, mindenki azzal foglalkozik, amihez ért" - fogalmazott. Domokos László eredményeik közé sorolta a számvevőszék naponta frissülő, új internetes oldalát is, amelyet szavai szerint az átláthatóság és elszámoltathatóság jegyében hoztak létre. Ugyancsak sikerként említette, hogy az ÁSZ 2011-ben elkészítette első elektronikus kérdőíves felmérését a közszférában tapasztalható korrupciós kockázatokról.

Domokos László felszólalását követően a fideszes Babák Mihály kért támogatást az ÁSZ jelentésének elfogadásához. A kormánypárti politikus az erről szóló határozati javaslatot ismertetve úgy fogalmazott: a számvevőszék helyes működése esetén az állampolgárok biztosak lehetnek abban, hogy jól hasznosulnak adóforintjaik.

A kormány nagyra értékeli az ÁSZ munkáját

Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár kijelentette: az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló megállapításaival alapvetően egyetértenek, nagyra értékelik az ÁSZ munkáját, és javasolják az Országgyűlésnek a jelentés elfogadását. A számvevőszéki munka hasznosulásával kapcsolatban elmondta: míg az Országgyűlés 2010-ben 5570 irományból 175-ben említette meg az ÁSZ-t, addig 2011-ben 10 ezerből már 500 esetben, vagyis nemcsak számszerűen, hanem arányaiban is nőtt az számvevőszékre való hivatkozás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2012-es költségvetéssel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre reagálva kormány a hiányosságok nagy részét orvosolta, és pótolta a hiányzó adatokat.

Fidesz: az ÁSZ jó úton halad

Szólláth Tibor (Fidesz) szerint jó úton halad az Állami Számvevőszék, köszönhetően például a 2011-ben végrehajtott szervezeti átalakításoknak, valamint a takarékosabb működésnek. A számvevők több jelentést készítettek, mint korábban - mutatott rá. A képviselő beszámolt a számvevőszék működéséről, valamint a belső ellenőrzés folyamatáról, felszólalása végén pedig az előterjesztés támogatását javasolta a képviselőknek.

MSZP: csorbult az ÁSZ függetlensége

A szocialista Józsa István szerint "egy politikai komisszár került a kiváló szakmai garnitúra nyakára" a "vitatott körülmények között kinevezett", korábban fideszes politikus Domokos László személyében. Úgy látja, ezáltal sérült az intézmény függetlensége, így az ÁSZ nem tud eleget tenni a hiteles tájékoztatás követelményének sem. Kijelentette, Orbán Viktor miniszterelnök más esetben "nehezen tudná elérni, hogy valamennyi közbeszerzést a Közgép nyerjen el", nem tudna drága tanácsadókat alkalmazni, és a minisztériumok sem tudtak volna a beszerzési stop ellenére 90 milliárd forintot elkölteni.

Szerinte cinikus az ÁSZ beszámolójának az a része, amely a módosított számvevőszéki törvény újdonságait taglalja. Eszerint bővültek a számvevők jogosítványai és a függetlenségük garanciája, valamint átláthatóbbá vált a működésük. Józsa István ezzel szemben azt mondta, mindhárom esetben visszalépés történt és számos területen részrehajló jelentés született. Hozzátette: a szakmai munka szisztematikus lebontása folyik, ezt bizonyítja, hogy megszűnt a számvevőszék kutatóintézete és könyvtára is.

Kijelentette: nem támogatja a jelentés elfogadását, mivel az ÁSZ 2011-ben nem volt képes a feladatát függetlenül és maradéktalanul ellátni. Nem mutatott rá például arra, hogy az országra recesszió vár, ehelyett "a kormánypárti propaganda kiszolgálójává vált" - értékelte az ellenzéki képviselő.

KDNP: az élettársi kapcsolatnak nincs helye a családjogi fejezetben

Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a törvényjavaslat tudományos alapon nyugvó, és kifogástalan munka. Ideológiai alapon álló párt képviselőiként ugyanakkor - jegyezte meg - ragaszkodnak bizonyos természetjogi tételekhez, családjogi és öröklési kérdésekhez. Idézve az új alaptörvényt és kiemelve a család szerepét, azt mondta: az élettársi kapcsolat nem házasság választása, amely alkotmányos alapjog; az élettársi kapcsolathoz nem fűződhetnek családjogi joghatások. Rubovszky György közölte, mindent el fognak követni, hogy az élettársi kapcsolat rendezése az új Ptk. keretein belül ne a családjogi fejezeten belül történjen meg. Hozzátette: ezt a polgári jogi társaságok fejezetben tudják például elképzelni, mint a felek által kötött szerződéses forma egyikét. Tisztában vannak vele - folytatta -, hogy a jogrendből a bejegyzett élettársi kapcsolatot kivezetni nem tudják, mert hatályos törvény rendelkezik róla, de azt szeretnék, hogy a Ptk. ne emelje be ezeket a szabályokat, "kvázi megismételt szabályként". Az ellen pedig kifejezetten tiltakoznak, hogy ez az intézkedéssorozat a családjogi fejezetben szerepeljen - rögzítette a KDNP-s politikus. Azt vallják - ismertette -, hogy az élettársaknak egymás javára kell végrendelkezniük. Jelezte, hogy ebben az esetben semmilyen törvényes öröklési jogot biztosítani nem szeretnének, és ennek érdekében módosító indítványokkal élnek majd. Rubovszky György kijelentette, hogy ettől eltekintve a törvényt tökéletesnek és jónak érzik, és ha ezt a módosítást sikerül keresztül vinni, "természetesen valamennyien" meg is fogják szavazni. Külön üdvözölte a gazdasági jog bekerülését, a házastársak közös végrendeletének lehetőségét, és egyetértett azzal, hogy semmilyen más közösség ne legyen jogosult ilyet alkotni.

Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a törvényjavaslat tudományos alapon nyugvó, és kifogástalan munka. Ideológiai alapon álló párt képviselőiként ugyanakkor - jegyezte meg - ragaszkodnak bizonyos természetjogi tételekhez, családjogi és öröklési kérdésekhez. Idézve az új alaptörvényt és kiemelve a család szerepét, azt mondta: az élettársi kapcsolat nem házasság választása, amely alkotmányos alapjog; az élettársi kapcsolathoz nem fűződhetnek családjogi joghatások. Rubovszky György közölte, mindent el fognak követni, hogy az élettársi kapcsolat rendezése az új Ptk. keretein belül ne a családjogi fejezeten belül történjen meg. Hozzátette: ezt a polgári jogi társaságok fejezetben tudják például elképzelni, mint a felek által kötött szerződéses forma egyikét. Tisztában vannak vele - folytatta -, hogy a jogrendből a bejegyzett élettársi kapcsolatot kivezetni nem tudják, mert hatályos törvény rendelkezik róla, de azt szeretnék, hogy a Ptk. ne emelje be ezeket a szabályokat, "kvázi megismételt szabályként". Az ellen pedig kifejezetten tiltakoznak, hogy ez az intézkedéssorozat a családjogi fejezetben szerepeljen - rögzítette a KDNP-s politikus. Azt vallják - ismertette -, hogy az élettársaknak egymás javára kell végrendelkezniük. Jelezte, hogy ebben az esetben semmilyen törvényes öröklési jogot biztosítani nem szeretnének, és ennek érdekében módosító indítványokkal élnek majd. Rubovszky György kijelentette, hogy ettől eltekintve a törvényt tökéletesnek és jónak érzik, és ha ezt a módosítást sikerül keresztül vinni, "természetesen valamennyien" meg is fogják szavazni. Külön üdvözölte a gazdasági jog bekerülését, a házastársak közös végrendeletének lehetőségét, és egyetértett azzal, hogy semmilyen más közösség ne legyen jogosult ilyet alkotni.

A Jobbik támogatja a családjogi szabályok visszaillesztését

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe. Kijelentette, a cselekvőképesség általános hatállyal történő kizárásának megszűnése egy fontos változás, ami nemzetközi kötelezettségeket is teljesít. Gaudi-Nagy Tamás radikálisabb változtatásokat kért a fogyasztói kiszolgáltatottság megszűntetése érdekében. A törvényjavaslat fontos erényének nevezte, hogy a kellékszavatosság és a jótállás körében erősödik a fogyasztóvédelem, a szerződéses jogok átruházásának szabályozását viszont aggályosnak nevezte.

A párt másik vezérszónoka, Staudt Gábor szerint rossz, hogy a fogyasztó fogalmát személyekre szűkítették le, mert egy kis- vagy közepes vállalkozás is fogyasztónak minősülhet, például akkor, ha közüzemi szerződést köt. A Jobbik támogatja, hogy a jövőben a fogyasztók a gyártóval és a forgalmazóval szemben is érvényesíthetnek bizonyos szavatossági jogokat - tette hozzá. A család legfontosabb szerepe az utódok felnevelése és megvédelmezése, az élettársi kapcsolat szabályozása viszont problémákat vet fel - ismertette álláspontjukat, leszögezve: a Jobbik nem tekinti családnak a kapcsolatban élő azonos neműeket.

LMP: az ökoszociális piacgazdaság viszonyainak kell megfelelni

Schiffer András, az LMP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy az új magánjogi kódex elején szerepeljen a rendeltetésszerű joggyakorlás előírása, a kölcsönös együttműködés kötelezettsége, illetve a szerzett jogok védelme. A polgári törvénykönyvnek az ökoszociális piacgazdaság és nem a "kaszárnyakapitalizmus" viszonyainak megfelelően kell védenie az emberek vagyoni és személyes jogait - jelentette ki. Az LMP az emberi méltóság, a kis- és közepes vállalkozások, a kistermelők, a fogyasztók, a beszállítók, a természeti erőforrások és a jövő generáció védelmét várja el a kódextől - hangsúlyozta. Hozzátette, azt is fontosnak tartják, hogy a jogszabály megvédje a közösségeket az oligarcháktól. Az emberi méltóság védelme során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportokra - emelte ki az ellenzéki politikus. Schiffer András üdvözölte, hogy a családjogi részben szabályozzák az élettársi kapcsolatokat. Ehhez hozzátette, az LMP szerint nem lehet elvitatni az élettársak örökbefogadási jogát akkor, ha az egyik élettárs vérszerinti gyermekéről van szó. Elfogadhatatlan, hogy az új polgári törvénykönyv úgy veszi ki az üvegzsebszabályt, hogy a "nemzeti cinizmus rendszere" azt nem próbálta bármely másik jogszabályba beilleszteni - élt bírálattal. Úgy értékelte továbbá, hogy a fogyasztóvédelem terén a polgári törvénykönyv nem ad többletvédelmet az uniós szabályokhoz képest. Egy XXI. századi törvénykönyvnek reagálnia kell a természeti erőforrások végességére, a jövő generációk védelmére, ezért elfogadhatatlan, hogy a kártérítési jog kizárja az előre nem látott károkért viselt felelősséget - mondta végül Schiffer András.

A vezérszónoki felszólalások végén Balczó Zoltán levezető elnök elnapolta az általános vitát.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az első, demokratikus körülmények között megalkotott magánjogi kódex lesz Magyarországon, amely 2014. január 1-jén hatályba is lép - mondta Répássy Róbert a törvényjavaslat szerdán kezdődött Országgyűlési vitájában. A Fidesz vezérszónoka szerint az új Ptk. a legszélesebb körben szabályozza az életviszonyokat.

Répássy: az új Ptk. az első hatályba is lépő, demokratikusan megalkotott magánjogi kódex lesz

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az első, demokratikus körülmények között megalkotott magánjogi kódex lesz Magyarországon, amely 2014. január 1-jén hatályba is lép - hívta fel a figyelmet a törvényjavaslat parlamenti vitájának elején az igazságügyért felelős államtitkár, aki szerint a közel 1600 paragrafusból álló előterjesztés méltón zárja le a jogrendszer megújításának 2010-ben megkezdett folyamatát.

Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötven éves - ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult - és immár több mint száz alkalommal módosították. A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is - összegzett, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése. A javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű.

Fidesz: a kódex teljes körűen szabályozza a polgári jogi viszonyokat

Papcsák Ferenc, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka ünnepnapnak nevezte ezt a napot minden jogász számára. Mint mondta, az új Ptk. lassú, közel 15 éves kodifikációs munka lezárásaként született meg. Felidézve az eddigi polgárjogi szabályozás történetét kiemelte: az új Ptk. magas színvonalú kiváló szakmai és jogászi munka, koherens rendszerbe foglalja össze a magánjogot, lefedi a természetes és jogi személyek, a gazdasági társaságok teljes személyi és vagyoni viszonyait, megteremti a polgári társadalom együttélésének kereteit. Az egyének szabadságát megtestesíti, rugalmas, teljes körűen szabályozza a polgári jogviszonyokat, de mégsem túlszabályozott. Az egyén választási szabadságán alapszik, a lehető legteljesebben biztosítja a magánautonómiát - mutatott rá. Jellemzői között említette még a korszerűséget, és azt, hogy nagyobb szerepet kapott a személyiség jogi védelme. A szabályozottság fokában is európai, mintegy 1600 szakaszból és 10 ezer normahelyből áll - fűzte hozzá.

Vitányi István azt mondta: az új Ptk. nem egy törvényjavaslat a sok közül, hanem az alaptörvény után vagy mellett a legfontosabb, amely legszélesebb körben szabályozza az életviszonyokat. "Végigkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, a születéstől a halálig" - fogalmazott. Kiemelte: a kodifikáció során figyelembe vették a bírói gyakorlatot, a tudomány eredményeit, az életviszony változásokat, és a hatályba nem lépett polgári törvénykönyv használható megoldásait. Kitért arra is, hogy a jó néhány korábbi ellenzéki indítvány is bekerült a javaslatba, és példaként említette az ingatlan-nyilvántartásról, a gazdasági társaságokról, és az egyesületekről szóló joganyagot.

A kormánypárti politikus szerint a javaslat egyik legvitatottabb része lehet az eddig önálló családjogi törvény, amely most beépült a Ptk.-ba. Szólt arról is, hogy a javaslat előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen való rendezését, és a felek közötti együttműködést. Vitányi István kitérve arra, hogy egyszerűsödik a házasság közös megegyezéssel történő felbontása, azt mondta: nem biztos, hogy olyan szabályt kell bevezetni, amely megkönnyíti a válás lehetőségét. A képviselő meggondolandónak tartotta a könnyítő szabály elhagyását, és a régi megtartását.

Az MSZP támogatja az új Ptk. fő irányait

Steiner Pál, az MSZP vezérszónoka kijelentette: a szocialista frakció támogatja új Ptk. fő irányait és bíznak abban, hogy ez a konszenzusos törvényjavaslat a vita során is fennmarad, így a végszavazás során is támogatni tudják majd az előterjesztést. A politikus köszönetet mondott az ülésterem páholyában helyet foglaló Vékás Lajos professzornak és munkatársainak a kódex előkészítéséért, ugyanakkor jelezte, ha olyan területeken, mint a családjog vagy a vagyoni kereskedelmi viszonyok, nézetkülönbségek alakulnak ki a vita során, akkor az MSZP, a kódex szakmai nagybecsülése mellett, kénytelen lesz elutasítani az eredeti javaslattól eltérő tartalmú törvénykönyvet. A javaslat részleteiről szólva elmondta: az MSZP egyetért a sérelemdíj bevezetésével, fontosnak tartja a bizalmi vagyonkezelési szerződés és a franchise szerződések bevezetését, valamint az öröklési szabályok megváltoztatását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kódex 2014-es hatálybalépése előtt egy naptári év alatt kell megoldani a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát, ennek előkészítéséről azonban még nem kaptak tájékoztatást a kormánytól, és azt sem lehet tudni, milyen formában kap majd képzést a jogásztársadalom.

Ipkovich György, a szocialisták másik vezérszónoka az új Ptk.-t komoly szakmai munkának, újító megoldásokat tartalmazó, a bírói gyakorlat eredményeit, tudományos igényességgel feldolgozó és felhasználó kodifikációs műnek tartotta. Ugyanakkor hiányolta, hogy a javaslat nem foglalkozik érdemben a gyűlöletbeszéddel és jogalkotással okozott kár szabályozásával. A családjogról szólva helyesnek tartotta, hogy a javaslat védi a gyengébbik felet, de alapvetően az egyenjogúságra épül, és jelezte: elfogadhatatlan lenne az MSZP számára egy ettől eltérő gondolkodás beemelése.