2012.10.29. 19:03
Napirenden a választási regisztráció és a Magyar Posta monopóliuma
A választási regisztráció főszabályainak alkotmányba emeléséről szavazhatnak a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
Ángyán és Bencsik átírná a kormány földtörvényjavaslatát
Több tucat módosító indítvánnyal írná át a kormány földtörvényjavaslatát a földbérlet-pályázati rendszert hónapok óta bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. A kormánypárti politikusok el akarják érni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást adnának a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek.
A kabinet javaslata szerint az számít helyben lakónak, aki legalább három éve azon a településen vagy attól legfeljebb húsz kilométerre lakik, ahol a megszerezni kívánt föld van.
Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca korábbi államtitkára és Bencsik János, aki korábban szintúgy lemondott energiaügyi államtitkári megbízatásáról, csak azoknak adna lehetőséget földszerzésre, akik legalább három éve azon a településen laknak, ahol a termőföld is van. Indoklásukban azt írják, hogy a hagyomány szerint a helybeliség státusának megszerzéséhez ugyan a három év is kevés, de az "a magyar nyelv szabályai és a néphagyomány szerint is elképzelhetetlen", hogy egy adott településen élőt egy onnan 15-20 kilométerre lévő másikon helybelinek tekintenének.
Álláspontjuk szerint a valóban helybeliek előnyben részesítésétől csak akkor lehetne eltérni, ha az adott településen élők között nincs olyan gazda, aki a földet megművelné. Ekkor a területek megművelését sorrendben a szomszédos települések helybeli földműveseinek, majd a távolabbi - de 20 kilométeren belüli - helységek gazdálkodóinak lehetne felajánlani.
A fideszes politikusok ugyanezt írnák elő a cégekre és más szervezetekre is. Esetükben a tulajdonosnak helyben kellene laknia, a társaság székhelyének pedig nem egy, hanem három éve az adott településen kellene lennie.
A két képviselő - megszüntetve a törvényjavaslatban az őstermelők, az egyéni vállalkozók és a családi gazdálkodók közötti különbségtételt - nem engedné, hogy bárki háromszáz hektárnál több földdel rendelkezzen. A kormány ezzel szemben a családi gazdaságok területét ötszáz hektárban maximálná. Ángyán József és Bencsik János a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát is csökkentené, ezerkétszázról ötszáz hektárra.
A két képviselő javaslatával létrehozná emellett a helyi földbizottságokat. Ezek a helyi közösségek által, saját soraikból megválasztott három-öttagú, a település földforgalmi és -használati ügyeiben véleményező, javaslattevő és együttdöntési jogokkal felruházott testületek lennének.
A két egykori államtitkár azt is kifogásolja, hogy a törvényjavaslatból kimaradt a demográfiai földprogramban résztvevő fiatal földművesek támogatása - azon fiatal pároké, akik az állammal kötött megállapodásban vállalják, hogy az adott településen letelepednek, egyikük mezőgazdasági tevékenységet végez, és legalább két gyermeket felnevelnek. A politikusok kedvező helyet biztosítanának nekik a földelővásárlásra jogosultak sorában.
A hétfő estig benyújtott több mint ötven módosító javaslatuk közül számos arra irányul, hogy a földtörvény ne a foglalkoztatottak száma alapján részesítsen előnyben cégeket a földbérleti jog megszerzésekor, hanem azt díjazza, ha egy vállalkozás a foglalkoztatottak számának növelését vállalja a haszonbérlet idejére.
Kezdeményezik, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében a földhasználati jogcímek közül töröljék a haszonkölcsönt és a lízinget.
Szintén kivennék a törvényből azt, hogy az állam, a települések és az egyházak korlátozás nélkül vehetnek haszonbérbe mező- és erdőgazdasági hasznosítású földeket és tanyákat. "Egy olyan különleges és véges erőforrás esetén, mint amilyen termőföld, senki számára nem biztosítható (...) a korlátozás nélküli igénybevétel. Ez elvileg lehetetlen, gyakorlatilag pedig hibás" - indokolnak.
Ugyanakkor lehetővé tennék, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vevő helyébe lépjen, amennyiben a helyi földbizottsággal egyetértésben úgy ítéli meg, hogy az adásvétellel sérülnének a törvényben meghatározott birtokpolitikai célok.
Feliratkozáshoz kötötték a választójog gyakorlását
A parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását.
A hétfőn kormánypárti támogatással - 262 igen szavazattal, 84 ellenében - meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig.
A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház.
A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel.
A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.
A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.
A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását.
Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy "ha nem láncolták magukat oda", akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket.
Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt "ilyen botrányos dolog még nem történt" a Házban, és vizsgálatot sürgetett.
Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést.
Megszüntették a Magyar Posta megmaradt monopóliumát
A postai szolgáltatások liberalizációjának utolsó lépéseként az Országgyűlés hétfőn megszüntette a Magyar Posta eddig megmaradt monopol helyzetét, így a teljes magyar postai piac megnyílt a magánszektor előtt.
A képviselők 254 igen szavazattal, 100 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését.
Az új postai keretszabályozás 2020 végéig egyetemes postai szolgáltatóként határozza meg a Magyar Postát, amit a tárcavezető indoklásában azzal magyarázott, hogy a piaci nyitás mellett továbbra is szükség van egy olyan szolgáltatóra, amely biztosítja a mindenkinek elérhető és megfizethető hagyományos postai szolgáltatásokat. A törvény állami kompenzációt tesz lehetővé a Magyar Postának, hogy a szükséges, de piaci alapon meg nem térülő szolgáltatások miatt kieső bevételeit pótolja.
Az új jogszabály engedély megszerzéséhez köti a postai piacra történő belépést, a Magyar Postának pedig előírja, hogy a leghatékonyabban, ugyanakkor a lehető legkisebb nettó költség mellett biztosítsa szolgáltatását azért, hogy valamennyi felhasználó gyors, magas színvonalú és megfizethető postai szolgáltatást vehessen igénybe. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy az egyetemes postai szolgáltatónak belföldön az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát a feladást követő munkanap, legalább 97 százalékát pedig a feladást követő harmadik munkanap végéig kell kézbesítenie.
Németh Lászlóné javaslatához fűzött indoklásában felidézte, hogy az európai postai piacok teljes liberalizációját alapvetően legkésőbb 2011-ig kellett elvégeznie az unió tagállamainak, de néhány újonnan csatlakozó ország, köztük Magyarország is 2012 végéig kapott haladékot.
A törvény a kormány szándéka szerint a piacra lépést ösztönző, de a piaci szereplők és szolgáltatásaik nyomon követését, hatékony ellenőrzését lehetővé tevő bejelentési és engedélyezési rendszert állít fel.
Az uniós szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az állam saját forrásból és a többi piaci szolgáltató hozzájárulásából pénzügyi kompenzációt biztosítson az egyetemes szolgáltatás fenntartására. A jogszabály értelmében ilyen szolgáltatásnak számít a társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatások köre, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Konkrétan ilyen szolgáltatásnak minősül a 2 kilogrammot meg nem haladó postai küldemények, a húsz kilogrammot meg nem haladó postacsomagok, a vakok írását tartalmazó küldemények és a hivatalos iratok.
A postai szolgáltatások felügyeletét a liberalizáció befejezte után is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) végzi. Az új törvény értelmében a hatóság a minősített adatok kivételével az üzleti titkokra kiterjedő adatszolgáltatásra is felhívhatja a postai tevékenységet végzőket.
Elfogadták a Volánbusz-bizottság jelentését
Az Országgyűlés hétfőn kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta annak a vizsgálóbizottságnak a jelentését, amely a Volánbusz Zrt. 2003-ban indult reorganizációs programjának végrehajtását tekintette át.
A jelentés megállapítja, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során.
A bizottság azt tapasztalta, hogy a társaság napi költségeinek finanszírozása érdekében megvált értékesíthető ingatlanvagyonától, az esetek többségében magára nézve hátrányos szerződési feltételekkel.
A márciusban létrehozott testület feladata volt tisztázni egyebek mellett, hogy a Volánbusznál 2005 és 2008 között csaknem 5,5 milliárd forint értékben lezajlott értékesítéseknél érvényesültek-e az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei, etikusak voltak-e az eljárások és a közpénzfelhasználás.
Vizsgálták a többi között a szentendrei, valamint a fővárosi Szabolcs utcai és Andor utcai telephely eladásának körülményeit, a szentendrei pályaudvar, a gödöllői és az érdi műszaki telep értékesítését és visszabérlését, a fóti járműjavító beruházását, illetve a tranzakciókban résztvevő offshore cégek valós tulajdonosi hátterét.
A jelentés szerint a reorganizációs program célként nem pusztán az ingatlanértékesítést jelölte meg, hanem a pályaudvarok önfenntartóvá tételét, illetve az ingatlanhasznosításból származó bevételek maximalizálását. Emellett csak három értékesítést nevesített: az Erzsébet téri autóbusz-állomás, továbbá az Andor utcai és a szentendrei műszaki telep értékesítését. A többi ingatlan esetében előírta, hogy a Volánbusz teljes körűen vizsgálja meg az értékesítés és a hasznosítás minden lehetőségét, és csak ennek ismeretében döntsön az eladásról vagy az egyéb hasznosításról - áll a dokumentumban.
A bizottság azt tapasztalta, hogy a Volánbusz, miután megvált értékesíthető ingatlanvagyonától, a befolyt bevételeket rövid időn belül felélte. Ugyanakkor megállapítása szerint a privatizáció, valamint a kiszervezés mögött a másik oldalon egy viszonylag jól behatárolható - de a személyeket illetően pontosan nem meghatározható - érdekkör rajzolódott ki. Ennek akár az is lehetett a célja, hogy hosszú távon, megszerezve a Volánbusz ingatlanait, kiszervezett tevékenységeit, a társaság esetleges csődje esetén átvegye a cég helyét a közösségi közlekedés piacán - áll a dokumentumban.
A jelentés részletesen tárgyalja a vagyonértékesítésekkel kapcsolatos aggályokat, szabálytalanságokat, a kiszervezés során feltárt visszásságokat.
Az MSZP különvéleményt fogalmazott meg a dokumentumról. Eszerint a bizottság nem tárt fel olyan, bizonyítható visszaélést, amely az ingatlanok értékesítése során felvetődött volna, és amely a Volánbusznak, áttételesen a magyar államnak kárt okozott volna. A különvélemény egyebek mellett azt is tartalmazza: az értékesítésekkor az állami vagyonra vonatkozó gazdálkodási és értékesítési szabályok érvényesültek. Az MSZP szerint az offshore cégek tulajdonosi hátterének vizsgálatakor feltárt információk, tények nem alapoznak meg visszaélésre irányuló körülményt.
A jelentés összegzése szerint a bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy a dokumentumot tájékoztatásként küldje meg a nyomozóhatóságnak, azon bejelentésekhez és feljelentésekhez kapcsolódva, amelyeket Vereczkey Zoltán, a Volánbusz igazgatósági tagja tett korábban. Ugyanakkor a bizottság a büntetőjogi felelősség kérdésében nem kívánt további javaslatot tenni, miután hat, a jelentésben ismertetett esetben büntetőeljárás van már folyamatban, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódik.
Javasolja a bizottság azt is, hogy az Országgyűlés szigorítsa a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés és nyilatkozattétel kötelezettségét, állapítson meg kellő súlyú szankciót arra az esetre, ha a meghallgatni kívánt személy nem jelenik meg.
A Volánbusz vezetésének, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek azt javasolja a bizottság, hogy a jelentésben tárgyalt jogügyletek közül a jelenleg is érvényes és hatályos szerződéseket haladéktalanul vizsgálja felül, és minden lehetséges intézkedést tegyen meg a jogérvényesítések érdekében.